Árak és jövedelmek

Fülszöveg

Az életszínvonal alakulásában a bérek, jövedelmek mellett nagy szerepe van a fogyasztói árak alakulásának. A fogyasztói árszínvonal, az árarányok és változásuk a reáljövedelem színvonalának fontos komponense. Tervgazdálkodásban a fogyasztói árak alakulását a tudatos árpolitikának kell alárendelni, az árpolitika pedig szerves része az egész gazdaságpolitikának.
Egységes árrendszerben a fogyasztói árak alakulása döntően a termelői árak alakulásától függ, ezért az életszínvonalat az ároldalról érintő tényezőket a termelői árváltozás is befolyásolja. Az árak életszínvonalra gyakorolt hatása függ attól is, hogy az árak mennyiben segítik elő a gazdaság megfelelő funkcionálást, a gazdasági hatékonyság kedvező alakulását stb. A fogyasztói árpolitikának azért összhangban kell lennie nemcsak az életszínvonal-politikával, hanem az egész gazdaságpolitikával úgy, hogy elősegítse a gazdaságirányítás hatékony működését, és ösztönözze a gazdasági hatékonyság kedvező alakulását. Ellenkező esetben a gazdasági fejlődés és ezzel az életszínvonal-emelkedés akadályozójává válik.
A közvélemény (és emiatt a politika is) a fogyasztói árak változására az életszínvonal emelkedése esetén is sokkal érzékenyebben reagál, mint amekkora hatást a lakosság jövedelmére gyakorol. Tény, hogy az 1968 óa bekövetkezett fogyasztói áremelkedések - a nominálkeresetek gyorsabb emelkedés folytán - a lakosság életszínvonalának tervszerű és az előző időszaknál gyorsabb növekedését - országos átlagban - nem hátráltatták. A sommás, a lakosság egészének átlagos helyzetén alapuló következtetések természetesen nem sokat érnek, ezért az áralakulást az egyes rétegekre gyakorolt objektív hatás szemszögéből kell vizsgálni. A társadalomnak vannak különösen árérzékeny rétegei: az alacsony jövedelműek. Ezeknél a vizsgált időszakban az áremelkedések miatt jövedelemcsökkenések is előfordultak, annak ellenére, hogy az időközben napvilágot látott szociálpolitikai (családi pótlék) és bérpolitikai intézkedések nagy része az alacsony jövedelműek helyzetének javítására irányult. Az intézkedések eredményeképp az elmúlt években jelentősen csökkent az alacsony jövedelmű családok száma. Bonyolítja a kép megítélését, hogy az emberek az áremelkedéseket általában negatívabban ítélik meg, mint ahogy azt a gazdasági tények mutatják. Ezért érdemes és szükséges áttekinteni a valóságos helyzetet. Vissza