Aranka György élete és munkássága

Előszó

A XVIII-ik század első felének szomorú Erdélyét a bujdosó Mikes alakja jelképezi. A századvég előretörő fellendülésének Aranka György az erdélyi szimbóluma.
Aranka György 1737 szeptember 15-én született a ma Kolozs, akkor szolnokmegyei Szék városában. Atyja Zágoni Aranka György erdélyi református püspök volt. A család a háromszékvármegyei Zágon községből származott. Ezért apját, sőt őt magát is sokáig csak Zágoni Györgynek nevezték, őseinek bölcsőjét tehát ugyanaz a kies vidék ringatta, ahonnan bujdosó útjára indult a század legkiválóbb prózaírója, a székely nyelv és lélek csodálatos megszólaltatója, Mikes Kelemen. Az Aranka-család még a század elején elkerült a Székelyföldről, de rokoni kapcsolatait hűségesen őrizte. Aranka György már nem a Székelyföldön, hanem Északerdély egyik félreeső magyar nyelvszigetén, Székvárosában született. Ez a kicsi, ma ismét faluvá sülyedt mezőváros, valamikor egy kiterjedt magyar nyelvterület középpontja volt. Lakosai ősi magyar vonások hordozói. Népviseletük, nyelvjárásuk, népszokásaik még ma, a XX. század közepén is sok olyan érdekes vonást őrzött meg, ami az egykori falu múltjának gazdag lelkivilágából sokat sejtet. A festői fekvésű község lakói a történelmi idők folyamán számtalan vallási és nemzeti harcban edződtek hitükben és nyelvükben erősekké, időtállókká. A tatárdúlások útjába eső református kisváros hívei, valahányszor elsodorta őket a történelem vihara, újraépítették az elpusztított otthonokat, soha nem adták fel az ősöktől rájuk hagyott földet. Vissza