Előszó
A főváros községi iskoláiban huzamosabb idő óta foglalkozom a magyar nyelv és irodalom tanításával s arra a tapasztalatra jutottam, hogy olvasó-könyveink a leggondosabb szerkesztés mellett is - a sokféleség mellett és miatt, fölötte szűk tért szoríthatnak a költemények s ezekkel együtt költőink fölvételére. Ifjaink négy öt kiváló első rendű költőn kívül alig hallanak másról valamit, pedig a czél nem lehet ez.
Anthologiáink is egy kissé önkényesen járnak el. Ezt, igen is számos műben, azt sokszor egyetlen gyönge versben mutatják be. De legnagyobb hiánynak találtam azt, hogy a forradalom utáni költőinkről, főkép a legújabbakról alig történik említés. „Magyar költők" czímű gyűjteményemben, melyet segédkönyvül szerkesztettem, ez említett hiányokon kívántam némi részben segíteni.
Csokonaitól, a legújabb időig - legalább mutatványban, fölvettem minden jelentékenyebb költőt koszorúsaink mellett.
Vissza