Magyar Thália

Előszó

Részlet a könyvből:

A játékszín eredete és hódító varázsa.

Mint minden- ugy a játékszinnek is legfőbb alapja, eredeti kútforrása : a természet.
A láthatlan teremtő erők összes hatásának feltűnése, mindaz, mi a végetlen különféleségü szinek tarka vegyületében, ragyogó pompájában szemünkbe ötlik s érzékeinkre hat, nem más mint a természet csodás és rejtélyes játéka.
Maga a világegyetem egy nagyszerű j á t é k s z i n , egy óriási szinpad, melyen minden élő lény szereplő és néző egyszersmind.
Az emberiség élete egy örökös folyamatban lévő színjáték, egy csodálatos tragikomödia, melynek kezdetét, mélyebb indokait nem ismerjük , csupán cselekvényeinek végtelen bonyolódását láthatjuk tisztán, a nélkül, hogy a tökély legmagasabb fokára lehető kifejlődését megértük volna eddigelő.
A népek, nemzetek szinte ugy tekinthetők mint egyes, kisebb vagy nagyobb szerencsével szereplő színészek a világ színpadán: míg az egyesek élete csak apróbb, többnyire bohózatos jelenetek lánczsorát képezi.
Az ember leginkább ki van téve a természeti kényszerűség, a sors, a véletlen játékának, s önálló ereje és szabad akarata mellett is csak játszó eszköz a mondottak kezében.
Mi e nyűgből mindenkép szabadulni törekszünk, s mintegy kölcsönös viszonyosságnál fogva játékot űzünk majd mindenből, a mit csak a természet bár rövid időre hatalmunkba ád egyedül azért, hogy ismét visszavegye tőlünk, vagy hogy épen az által semmisítsen meg bennünket.
Ez, és az élet bajai-, gondjaivali folytonos küzdelem arra ösztönöz bennünket, hogy oly szórakozó s vidító játékokat keressünk; mik létünk komoly alapszínét leginkább földerithetik. Vissza