Arany János összes balladái/Bolond Istók

Előszó

Ha egy-egy költő előtt kitárul az irodalomtörténet kapuja, többnyire be is csapódik mögötte, azontúl az iskola olvasókönyvek zsákmánya és poétikai példatárak vendége. Akinek szobrot állítunk, ezzel kiemeljük az élet üteméből az emberek el-elsietnek a talapzat mellett, de kevesen tekintenek fel az érc-alakra. Arany János azon ritka nagyságol közé tartozik, akik haláluk után is itt maradtak az életben. Ez a valódi nagyság jegye, - ez a valódi halhatatlanság.
Ötven éve, hogy írói tolla megállott, de betűi egy fél század alatt sem halványultak el. Mint Kelet sziklába véset törvényei, századok viharai és napsütései közt állandón hirdetik kinyilatkoztatásaikat.
Arany János a maga korában merész újító volt ; sok újítása alapja lett a további fejlődésnek, vagy ma is újság és nincs meghaladva. Példája és tanításai, mint a tengeri lámpatornyai', sugárzó fényökkel mutatják az utat a küzdő csónakoknak.
Azelőtt a költők szemében az Alföldön ,Ceres koszorúja' lengett, Dunántúl lankáin ,bíbor thyrsus' piroslott, Lollik és Chloék karcsú alakjai suhantak a bokrok között ; Petőfi és Arany költészetében az a nyelv zendült meg, mely a nép dalaiban és mindennapi beszédében él; leírásaikban, érzéseikben az az egyszerű igazság jelent meg, melyet a nép is megért és ösmer ; ebben áll magyarságuk ; - de mindent költőivé emelt tehetségök, ebben van nagyságuk. Nincs a világon nemzet, melynek legnagyobb költői a népnek is annyira érthetők volnának, mint ők ; roppant kár, hogy máig sincsenek kellőképpen elterjesztve a nép körében. Vissza