Előszó
Részlet az 1. számból:
"Előhang
Csendüljön az nek keljen a dal szárnyra,
Szép honunk téreit repülve bejárja;
Mesemondó szóval elbeszélem itten,
Szeretett hazánkat hogy védi az Isten.
Nem...
Tovább
Előszó
Részlet az 1. számból:
"Előhang
Csendüljön az nek keljen a dal szárnyra,
Szép honunk téreit repülve bejárja;
Mesemondó szóval elbeszélem itten,
Szeretett hazánkat hogy védi az Isten.
Nem száraz leirás, tündérrege, bájos,
Minden sora, szava, oh, be tanulságos.
Mikor regélgeti történetünk a lant,
Vonzza a dicsőség emelje a nagyság,
álmotokká legyen a magyar szabadság.
Magyar ifjak, lányok, akik bárhol éltek,
Ezt a verses könyvet szivesen vegyétek,
Megtudjátok ebből igazán és hiven,
Mi dicsőségünknek párja sehol nincsen,
A hazát egy nép sem szeretheti jobban,
Mint ahogy honáért a magyar szív dobban.
E szent hevületnek ragyogó példáit,
Kötöm bokrétába, irom le csodáit.
Égi fény övezi a dicső nagyokat,
Akik a hazáért áldozták magukat."
Vissza