1.035.017

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Aranyos-vidék magyarsága

Aranyosszék, Torda és vidéke a változó időben

Előszó

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület programjában állandó jelleggel szerepel az erdélyi történelmi régiók kutatása, valamint a történelmi régiókra vonatkozó kutatási eredmények vándorgyűlések formájában... Tovább

Előszó

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület programjában állandó jelleggel szerepel az erdélyi történelmi régiók kutatása, valamint a történelmi régiókra vonatkozó kutatási eredmények vándorgyűlések formájában történő népszerűsítése. E program keretében 2005. június 10- 11-én, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály szervezésében Aranyos vidék-konferenciára került sor.
A rendezvény megszervezését több tényező motiválta. Habár az Aranyos-vidékről szóló diskurzusnak tekintélyes története van, e diskurzust inkább a szaggatottság, az esetlegesség, mint a folytonosság jellemzi. Az utóbbi másfél évszázad alatt a régiót több esemény állította az érdeklődés középpontjába. Ilyen volt Orbán Balázs két monumentális monográfiája (Orbán B. 1871, 1889), az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület 1894. június 16-án, az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1938. augusztus 28-án Tordán tartott vándorgyűlése, a Művelődés c. folyóirat Aranyosszék-száma (1971/6), a Csíki Székely Múzeum és a Székely Nemzeti Múzeum évkönyve, az ACTA tematikus összeállítása (1997, II. kötet). A jelen konferencia találkozási keretet kívánt teremteni mindazok számára, akik az utóbbi években, évtizedekben Tordával, Aranyos-vidékkel kapcsolatban végeztek kutatásokat. A konferencia olyan fórum kívánt lenni, ahol a legfrissebb, a régióval kapcsolatos szaktudás bemutatása, megvitatása és befogadása történik meg. Ilyen szempontból a konferencia célcsoportja volt Torda és Aranyos-vidék lakossága is. Az évek során a régióról felhalmozódott friss tudásnak ők is szükségét érzik.
Aranyosszék felfedezése Orbán Balázsnak tulajdonítható. A Székelyföld leírásának V. kötete Udvarhelyszék, Csíkszék, Háromszék és Marosszék után a kellő figyelemmel fordult Aranyosszék felé is. Határait biztos vonalakkal húzta meg. Észak felé Szind, keletre Torda vármegye aranyosi járása, délre Alsó-Fehér megye marosújvári és enyedi járása, nyugatra a peterdi és torockói völgy zárja le Aranyosszéket. Belülről két járásra tagolódik. A felső járás tíz faluból (Bágyon, Csegez, Sinfalva, Keresed, Kövend, Mészkő, Aranyosrákos, Alsó- és Felsőszentmihály, Várfalva), az alsó pedig Felvincből és tizenegy faluból (Csákó, Dombró, Székelyföldvár, Harasztos, Hidas, Inakfalva, Székelykocsárd, Mohács, Örményes, Aranyospolyán, Veresmart) áll.
Orbán Balázs azonban egy pillanatig sem szándékozott betartani e határokat. Keletről Maros szék felől közeledve a rá jellemző részletességgel mutatja be Radnótot, Marosludast és környékét, déli irányban pedig Marosújvár környékét járja be. Keleti irányban megtekinti az Aranyos menti vármegyei településeket is (Aranyosgyéres, Lóna, Gerend, Gerendkeresztúr, Hadrév, Aranyosegerbegy), sőt az Aranyos folyásától a Bolduc patak völgyén eltávolodik, alkalmat keresve olyan mezőségi települések bemutatására, mint Örke, Nagycsán, Alsó- és Felsődetrehem. A „határsértés" vádját a szerző megpróbálja elhárítani: „Gyéres és Egerbegynek a Székelyföldhöz csatolását, vagy azoknak e munkában való együttes ismertetését a fennebbi tekintetekből némi jogalapon vélem tehetni" - írja munkájában. Vissza

Tartalom

Keszeg Vilmos: Az Aranyos-vidék konferencia elé
A RÉGIÓ MÚLTJA
Keményfi Róbert: Térbeliség, térszerveződés, térszintek: tájak-régiók 15
TÖRTÉNELEM, NYELV, INTÉZMÉNYEK
Csetri Elek: Aranyosszék kialakulásáról 35
Keszeg Vilmos: Aranyos-vidék 66
Róth András Lajos - Róth Edit: Aranyosszék társadalmi fejlődése (1642-1821) 81
Bicsok Zoltán: A nemes város intézménye Tordán 103
Lupescuné Makó Mária: (Gyéres)Szentkirály - kultusz és birtoktörténet 117
Molnár B. Lehel: Unitárius püspöki vizitációs jegyzőkönyvek és néhány Aranyos menti unitárius egyházközség ezek tükrében 131
Vass Erzsébet: A tordai sókamaraház 136
Sas Péter: Pávai Vajna Elek kéziratos munkája a torockói bányászat és kohászat ismertetéséről 147
Szaniszló Miklós - Imreh Lajos: A tordai magyar oktatás a 20. században 150
Vass Ilona Sára: Torda város helyneveinek változása 155
Hints Miklós: Torda mai helynevei 161
Murádin László: Az Aranyos vidéki nyelvjárás, különös tekintettel a hangrendszerre 183
HAGYOMÁNYOS ÉLET
Ferenczi Eszter: Fiatal halott temetése Aranyosrákoson és Várfalván 191
Könczei Csongor: Az aranyosszéki tánckultúráról, mint egy lehetséges táncdialektusról 200
Szalma Annamária - Albert S. Szilárd: Ötvös Makó Károly - egy aranyosszéki prímás 205
Péter Enikő: Kollektív emlékezet Aranyosegerbegyen 219
Zsigmond Győző: Magyar népi gombaismeret Aranyosszéken 229
IRODALOM, MŰVÉSZET, TUDOMÁNY
Bágyoni Szabó István: Aranyosszéki álmok - egy álmatlan történelmi időszakban 235
Bálint Júlia: Örménymagyar családok Aranyos-vidéken 242
Bartha Katalin Ágnes: Tapsos Torda 249
Sebestyén Kálmán: A tordai filmjátszás kezdetei 259
Kötő József: Színi mozgalom Tordán a két világháború közötti időszakban 263
Hints Miklós: Festett famennyezetek, faragott kapuk 271
Murádin Jenő: Történelmi tabló a szellem szabadságáról 277
Keszeg Anna: Mit látott Kazinczy Tordán? 285
Végh Balázs Béla: A mese bűvöletében 302
Vincze Zoltán: Létay Balázs, a magyar asszirológia legszebb reménye 306
MINDENNAPI ÉLET
Gálffy Eszter: Eszti naplója 321
Gyulai Ilona: Tizenegy testvér 329
Taar József: Emlékeim 359
Irodalom - rövidítések 373
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv