864.223

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Magyarország története 5/1-2.

1790-1848

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 1.456 oldal
Sorozatcím: Magyarország története
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-05-2449-x
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, illusztrációkkal. Kihajtható térképpel.

Tartalom

Előszó15
A magyar nemesi mozgalom (1790-1792) - Benda Kálmán29
A köznemesi szervezkedés kibontakozása és céljai29
Európa és a Habsburg-birodalom II. Jószef halálakor29
A magyar nemesi mozgalom36
A nemesi felvilágosodás reformelképzelései41
A köznemesség nemzeti programja48
II. Lipót és magyarországi politikája53
Az ú uralkodó és a magyar nemesi mozgalom53
Udvarbarát demokraták, magyarellenes aulikusok57
A felülről szervezett polgári és paraszti megmozdulások64
A polgári átalakulás értelmiségi előkészítői70
A jozefinista tábor egységének széttöredezése70
Nemzeti és társadalmi reform74
Verseghy és Koppi78
Hajnóczy József81
Az 1790-1791. évi országgyűlés. Az uralkodó és a magyar nemesség kiegyezése86
A koronázási hitlevél86
A vallási kérdés93
Nádorválasztás és koronázás. A közjogi egység97
Az erdélyi országgyűlés100
II. Lipót és a magyarországi politika megszilárdulása103
A polgári reformerek kiábrándulása a köznemesi mozgalomból103
II. Lipót politikájának ellentmondásai108
A nem magyar népek nemzeti ideológiája és mozgalmai a polgári fejlődés kezdetén (1790-1792) - Arató Endre117
A horvátok118
A feudális privilégiumok és a magyar-horvát viszony118
A progresszív forrásból táplálkozó ideológia121
A szerbek123
A szerb ortodox egyház és a modern nemzeti öntudat123
A feudális nemzeti mozgalom124
A szerb nemzeti ideológia másik arculata129
Az erdélyi szászok133
A szász kiváltságok és a nemzeti ideológia133
A szász-magyar viszony, a szász képviselők az erdélyi országgyűlésen134
A történetírás és az irodalom a szász önkormányzatért135
A románok137
A modern román nemzeti eszmevilág kialakulása137
A román felvilágosodás139
A Supplex Libellus Valachorum143
A szlovákok146
A szlovák nemzeti öntudat kiválása a szlávból146
A katolikus nemzetkoncepció148
A protestáns nemzeti ideológia151
Az ukránok156
A magyarországi ukrán fejlődés elmaradottsága159
A "nemzeti" ideológia tükröződése a történeti-nyelvészeti munkákban156
A magyar jakobinus mozgalom (1792-1795) - Benda Kálmán159
A polgári forradalom magyar előfutárai159
A reakció felülkerekedése159
Az országgyűlési rendszeres bizottságok munkálatai164
A patrióta nemesi ellenzék170
A demokrata értelmiség175
Az elégedetlenek egymásra találása179
A magyar jakobinus mozgalom184
Demokratikus és polgári mozgalmak a Habsburg-monarchiában184
Martinovics Ignác191
A titkos társaságok195
A szervezkedés200
A magyar jakobinus mozgalom elfojtása204
Az elfogatások204
A per a királyi kúrián208
Magyarország gazdasága (1790-1848) - Mérei Gyula213
A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet és az ipari forradalom kezdetei Európában213
A Habsburgok Lajtától nyugatra fekvő tartományainak gazdasági fejlődése és Magyarország220
A bécsi kormány gazdaságpolitikája és Magyarország226
A szállítás és a közlekedés236
A piaci viszonyok245
A Magyar Királyság külkereskedelme 1790-1815245
A Magyar Királyság külkereskedelme 1815-1848251
Az Erdélyi Nagyfejedelemség külkereskedelme 1790-1848282
Piackörzetek és piacközpontok - Bácskai Vera - Nagy Lajos286
Piacközpontok és városi funkciók - Bácskai Vera - Nagy Lajos293
A belső piac alakulása307
A tőkefelhalmozás lehetőségei és a kereskedelmi tőke309
A pénzpiac és a hitelviszonyok316
A mezőgazdaság - Ruzsás Lajos324
Áttérés a tömeges mezőgazdasági árutermelésre324
A szántó-, rét- és legelőgazdálkodás337
A terméseredmények347
Az állattenyésztés349
A szőlő- és bortermelés359
A földesúri major és a paraszti tanya363
A mezőgazdasági növekedés és a fejlődés útja 1848 előtt367
Az ipar372
Háziipar, céhes ipar372
A tőkés ipar382
Bányászat406
A tőkés iparfejlődés 1848 küszöbén409
Iparfejlődés az Erdélyi Nagyfejedelemségben417
Az udvar és az uralkodó osztály szövetsége a forradalom ellen (1795-1812) - Benda Kálmán425
Népesség és társadalom a 18-19. század fordulóján425
A népesség száma425
Népsűrűség, települések, városok430
Társadalmi tagozódás, nemzetiségi és vallási megoszlás435
Magyarország a napóleoni háborúkban441
Kabineti abszolutizmus, rendőruralom441
A francia háborúk447
Napóleon és Magyarország451
Az elnyomott függetlenségi és reformtörekvések459
Adórendszer, pénzügyi nehézségek463
A devalváció466
Az udvar és a magyar nemesség ellentétének újraébredése469
A magyarországi társadalom (1790-1848) - Vörös Károly473
A népesség473
A népességszám növekedése473
A népességszám regionális és időbeli alakulása476
Belső migráció és a regionális népsűrűség480
A népességfejlődés válságjelei483
A nemesség485
A nemesség jogai, létszáma és területi elhelyezkedése485
A nemesség vagyoni differenciálódása487
A főnemesség491
A birtokos nemesség495
A kisnemesség498
A főúri életmód: a kastély501
A birtokos nemesi életmód: a kúria503
A kisnemesi életmód: a parasztház506
A parasztság508
A paraszt állami és földesúri terhei508
A paraszti árutermelés lehetőségei és a felhalmozás korlátai511
Mezővárosodás és örökös megváltás520
A konfliktusok: a parasztmozgalmak522
A betyárvilág529
A feudális intézmények válsága531
A mezőgazdasági bérmunkásság533
A paraszti életmód: a ház537
A paraszti viselet változásai541
A nem magyar paraszt életmódjának változásai544
A polgárság547
A városi funkciók átrendeződése547
A polgárság átalakulása556
A polgárság a városi és az országos politikában565
A városi bérmunkások570
A zsidók577
A polgári életmód kerete és meghatározója: az urbaizálódás286
Az értelmiség590
Abszolutizmus és rendiség konfliktusának kiújulása (1812-1830) - Vörös Károly601
Az abszolutizmus támadása és a megyei ellenállás601
Európa a bécsi kkongresszustól a júliusi forradalomig601
A magyar nemesség és az abszolutizmus: új összecsapás küszöbén607
Abszolutizmus és centralizáció Ausztriában608
Az abszolutizmus magyarországi korlátai617
A rendeleti kormányzás kezdetei Magyarországon620
A megyei ellenállás és tanulságai624
A rendi alkotmány körülsáncolása és modernizálásának kezdetei632
Az 1825-1827.k évi országgyűlés 632
Politikai élet és mozgalmak az Erdélyi Nagyfejedelemségben635
A bizottsági munkálatok639
Az úrbéri és a közgazdasági bizottság munkálatai642
Az igazságügyi és a közjogi bizottság munkálatai651
Bizottsági munkálatok az adó-, a nevelésügy, a nemesi katonáskodás és a bányaügy vonatkozásában658
2. kötet
A magyar reformellenzék kialakulása és megszilárdulása (1830-1840) - Gergely András669
A korszakváltó évek669
Európa, 1830669
Az 1830. évi országgyűlés672
A kolerafelkelés674
Széchenyi István678
Wesselényi Miklós687
A rendszeres bizottsági munkálatok a megyék előtt690
A magyar liberalizmus kialakulása696
Kormányzat és konzervativizmus706
Az 1832-1836. évi országgyűlés715
Az utolsó rendi országgyűlések működési mechanizmusa715
A nyilvánosság biztosítása és a tárgyalások rendje717
Az úrbér ügye720
A magyar nyelv ügye729
Kölcsey Ferenc729
További reformkérdések732
A Szent Szövetség rorganizációja734
Az erdélyi országgyűlés737
A reakció ellentámadása740
A reformellenzék formálódása742
Az országgyűlés utolsó szakasza és törvényalkotása744
Az abszolutizmus ellentámadása748
jA birodalom és kormánya I. Ferenc után748
Wesselényi perei756
Az ifjak pere758
A Törvényhatósági Tudósítások759
Kossuth Lajos760
Kossuth pere764
Széchenyi vállalkozásai766
A reformmozgalom helytállása767
Az 1839-1840. évi országgyűlés kompromisszuma770
A keleti kérdés770
Az országgyűlés küszöbén772
Harc az alkotmánybiztosítékokért775
Deák Ferenc777
Az 1832-1836. évi országgyűlés öröksége779
A gazdasági törvényhozás782
Az új évtized küszöbén784
A nem magyar népek viszonya a magyarokhoz és mozgalmak polgári jellegének erősödése (1792-1870) - Arató Endre789
Magyarosító törekvések a 18. század végétől a 19. század negyvenes évéig790
Az irányt mutató irodalom790
A megyék tevékenysége793
Türelmes nézetek796
A megértés és magyarosítás796
A jakobinusok felfogása798
Magyar rokonszenv a nem magyar népek iránt a 19. század első évtizedeiben800
Magyar rokonszenv a nem magyar népek iránt az 1830-as és 1840-es években803
Kulturális és politikai kapcsolatok a magyar és nem magyar polgári-nemzeti mozgalmak között.806
Az irodalmi-nyelvi norma ösztönző példája a bilinvizmus hatása808
A személyes érintkezés811
Az irodalmi-művelődési visszhang, a fordítások816
Kapcsolatok a színművészetben824
Az Egyetemi Nyomda a magyarországi nem magyar népek kulturális fejlődéséért825
A politikai kapcsolatok827
A polgári jelleg erősödése a nem magyar népek politikai-nemzeti mozgalmaiban836
A horvát-magyar rendi szövetség felbomlásának kezdetei és az illírizmus837
A nem magyar népek politsikai mozgalmai Erdélyben843
A szlovák polgári értelmiség küzdelme az egyenjogúságért847
A magyar reformellenzék harca a polgári átalakulásért (1840-1847) - Vörös Károly855
Két országgyűlés között (1840-1843)856
Régi és új motívumok: a vallási kérdés és a szatmári 12 pont856
A Pesti Hírlap860
Új program863
Kossuth és az ellenzék vezetése868
az új program és az újkonzervatívok871
Az új program és Széchenyi873
A Széchenyi-Kossuth-vita kezdetei878
Széchenyi és a kormány881
A büntetőjogi reform883
A kormány új politikai kísérlete887
Az 1841-1843. évi erdélyi országgyűlés890
A magyar országgyűlés előkészítése892
Az 1843-1844. évi országgyűlés894
Az országgyűlési utasítások: a liberálisok eredményei és kudarcai894
A társadalmi reform elemei898
A gazdasági reformjavaslatok906
Az országgyűlés mérlege911
A kudarc oka: az udvar taktikája914
Az arcvonalak végleges kialakulása922
A kormány előkészületei az új politika bevezetésére924
A Védegylet928
Az abszolutizmus utolsó rohama: az adminisztrátori rendszer936
A centralisták943
A konzervatív program947
A reformellenzék egysége felé950
Széchenyi válsága954
Az Ellenzéki Nyilatkozat959
A kormány előkészületei az új politika bevezetésére964
Az 1846-1847. évi erdélyi országgyűlés - Miskolczy Ambrus966
Kossuth a cél előtt972
A nemzeti elllentétek kiéleződése a polgári forradalom előtt (1840-1848) - Arató Endre977
A magyar nemzetiségi politika irányzatai a negyvenes években977
Az ellenzék koncepciója977
Széchenyi és a konzervatívok felfogása981
A magyar radikálisok nézetei984
Az aulikusok álhazafisága986
A magyar-horvát fegyveres összeütközés előzményei988
A horvát nemkzeti mozgalom polgári irányú továbbfejlődése988
Megegyezési kísérletek a magyar és a horvát nemzeti mozgalmak között996
A szlovák nemzeti mozgalom politikai aktivitásának megnövekedése999
A magyar-szlovák nyelvharc további állomásai999
A szlovák nemzeti mozgalom differenciálódása a forradalom előtti években1002
A nemzeti küzdelmek Erdélyben1007
Az 1841-1843. évi erdélyi országgyűlés és a magyar-szász nyelvharc1007
A Gazeta de Tansilvania nemzeti-liberális koncepciójának kibontakozása1010
A romány nemzeti mozgalom differenciálódása és az 1846-1847. évi erdélyi országgyűlés1018
A nemzeti fejlődés az ellentétek kiéleződése nélkül1020
A magyarországi románok és a magyar nemzeti mozgalom1020
a magyar-szerb viszony lassú éleződése1024
A magyarországi ukrán nemzetiségi törekvések1029
A magyarországi németek - Vörös Károly1031
A modern nemzeti ideológia jellemzői1035
Az egykorú nemzet-haza fogalom, a nemzet felébresztése1036
A nemzeti integráció1043
A nép nemzetbe emelése1050
Kulturális fejlődés Magyarországon (1790-1848) - Vörös Károly és Arató Endre1055
A magyar nép kulturális élete - Vörös Károly1055
A nyelvújítás és az államnyelvi harc1055
A nyelvújítás és a művelődés polgáriasodása1058
Az irodalom útja a felvilágosodástól a romantikáig1061
Romantika és romantikus magatartás1067
A romantika az irodalomban1068
A realizmus felé1073
A népiesség jelentkezése1075
A magyar színjátszág pest budai kezdetei és vidéki évtizedei1078
A magyar színjátszás kiteljesedése 1082
A színjátszág stílusa és tartalma1084
A zene1086
A verbunkos kibontakozása és az új népies műdal1089
A képzőművészet fejlődésének korlátai és ösztönzői1094
A klasszicista építészet1101
A stílusváltozlás kezdetei a képzőművészetben1103
A sajtó mint a kultúra szervezője1107
Az oktatásügy intézményei1112
Oktatás és társadalom1123
A tudományok1126
A magyarországi nem magyar népek kulturális élete - Arató Endre1149
A horvát kulturális élet fejlődése az illírizmus jegyében1150
A szerb nyelvművelés és kuturális mozgalom1157
A szlovák irodalmi és társadalmi élet kibontakozása1163
A román nyelv és kultúra előrehaladása1176
A magyarországi németek művelődése - Vörös Károly1181
Kulturális fejlődés a Szászföldön1184
A magyarországi ukrán nyelvi-kulturális mozgalom kezdetei1189
A zenei és a képzőművészeti műveltség1192
Forradalom előtt (1847-1848) - Vörös Károly1195
A forradalmi helyzet érlelődése1195
Európa 1847 őszén1196
Ausztria 1847 őszén1199
Az 1847-1848. évi országgyűlés1204
Előkészületek az országgyűlésre1204
Az országgyűlés első szakasza1210
Az országgyűlés második szakasza1213
A radikálisok1217
A társadalmi gyökerek1217
Táncsics Mihály1219
A Fiatal Magyarország1221
A forradalom kapujában1223
Időrendi áttekintés1229
Források és feldolgozások1301
Személynévmutató1401
Helységnévmutató1423
Képek jegyzéke1431
Térképek és táblázatok jegyzéke1453
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Magyarország története 5/1-2. Magyarország története 5/1-2. Magyarország története 5/1-2. Magyarország története 5/1-2. Magyarország története 5/1-2. Magyarország története 5/1-2. Magyarország története 5/1-2.

A kötetek védőborítója kissé kopott, az I. köteté sérült. A kötetek lapélei elszíneződtek.

Állapot:
1.900 Ft
1.330 ,-Ft 30
20 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
Magyarország története 5/1-2. Magyarország története 5/1-2. Magyarország története 5/1-2. Magyarország története 5/1-2. Magyarország története 5/1-2. Magyarország története 5/1-2. Magyarország története 5/1-2.

A kötetek védőborítója kissé kopott, szakadt.

Állapot:
1.900 ,-Ft
29 pont kapható
Kosárba