Magyarország története 5/2. (töredék)

1790-1848

Szerző

Szerkesztő

'Arató Endre: Magyarország története 5/2. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1980
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	786 oldal
Sorozatcím:	Magyarország története
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-2451-1
Megjegyzés:	Töredék kötet. Fekete-fehér és színes illusztrációkkal. Kihajtható melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

2. kötet
A magyar reformellenzék kialakulása és megszilárdulása (1830-1840) - Gergely András	669
A korszakváltó évek	669
Európa, 1830	669
Az 1830. évi országgyűlés	672
A kolerafelkelés	674
Széchenyi István	678
Wesselényi Miklós	687
A rendszeres bizottsági munkálatok a megyék előtt	690
A magyar liberalizmus kialakulása	696
Kormányzat és konzervativizmus	706
Az 1832-1836. évi országgyűlés	715
Az utolsó rendi országgyűlések működési mechanizmusa	715
A nyilvánosság biztosítása és a tárgyalások rendje	717
Az úrbér ügye	720
A magyar nyelv ügye	729
Kölcsey Ferenc	729
További reformkérdések	732
A Szent Szövetség rorganizációja	734
Az erdélyi országgyűlés	737
A reakció ellentámadása	740
A reformellenzék formálódása	742
Az országgyűlés utolsó szakasza és törvényalkotása	744
Az abszolutizmus ellentámadása	748
jA birodalom és kormánya I. Ferenc után	748
Wesselényi perei	756
Az ifjak pere	758
A Törvényhatósági Tudósítások	759
Kossuth Lajos	760
Kossuth pere	764
Széchenyi vállalkozásai	766
A reformmozgalom helytállása	767
Az 1839-1840. évi országgyűlés kompromisszuma	770
A keleti kérdés	770
Az országgyűlés küszöbén	772
Harc az alkotmánybiztosítékokért	775
Deák Ferenc	777
Az 1832-1836. évi országgyűlés öröksége	779
A gazdasági törvényhozás	782
Az új évtized küszöbén	784
A nem magyar népek viszonya a magyarokhoz és mozgalmak polgári jellegének erősödése (1792-1870) - Arató Endre	789
Magyarosító törekvések a 18. század végétől a 19. század negyvenes évéig	790
Az irányt mutató irodalom	790
A megyék tevékenysége	793
Türelmes nézetek	796
A megértés és magyarosítás	796
A jakobinusok felfogása	798
Magyar rokonszenv a nem magyar népek iránt a 19. század első évtizedeiben	800
Magyar rokonszenv a nem magyar népek iránt az 1830-as és 1840-es években	803
Kulturális és politikai kapcsolatok a magyar és nem magyar polgári-nemzeti mozgalmak között.	806
Az irodalmi-nyelvi norma ösztönző példája a bilinvizmus hatása	808
A személyes érintkezés	811
Az irodalmi-művelődési visszhang, a fordítások	816
Kapcsolatok a színművészetben	824
Az Egyetemi Nyomda a magyarországi nem magyar népek kulturális fejlődéséért	825
A politikai kapcsolatok	827
A polgári jelleg erősödése a nem magyar népek politikai-nemzeti mozgalmaiban	836
A horvát-magyar rendi szövetség felbomlásának kezdetei és az illírizmus	837
A nem magyar népek politsikai mozgalmai Erdélyben	843
A szlovák polgári értelmiség küzdelme az egyenjogúságért	847
A magyar reformellenzék harca a polgári átalakulásért (1840-1847) - Vörös Károly	855
Két országgyűlés között (1840-1843)	856
Régi és új motívumok: a vallási kérdés és a szatmári 12 pont	856
A Pesti Hírlap	860
Új program	863
Kossuth és az ellenzék vezetése	868
az új program és az újkonzervatívok	871
Az új program és Széchenyi	873
A Széchenyi-Kossuth-vita kezdetei	878
Széchenyi és a kormány	881
A büntetőjogi reform	883
A kormány új politikai kísérlete	887
Az 1841-1843. évi erdélyi országgyűlés	890
A magyar országgyűlés előkészítése	892
Az 1843-1844. évi országgyűlés	894
Az országgyűlési utasítások: a liberálisok eredményei és kudarcai	894
A társadalmi reform elemei	898
A gazdasági reformjavaslatok	906
Az országgyűlés mérlege	911
A kudarc oka: az udvar taktikája	914
Az arcvonalak végleges kialakulása	922
A kormány előkészületei az új politika bevezetésére	924
A Védegylet	928
Az abszolutizmus utolsó rohama: az adminisztrátori rendszer	936
A centralisták	943
A konzervatív program	947
A reformellenzék egysége felé	950
Széchenyi válsága	954
Az Ellenzéki Nyilatkozat	959
A kormány előkészületei az új politika bevezetésére	964
Az 1846-1847. évi erdélyi országgyűlés - Miskolczy Ambrus	966
Kossuth a cél előtt	972
A nemzeti elllentétek kiéleződése a polgári forradalom előtt (1840-1848) - Arató Endre	977
A magyar nemzetiségi politika irányzatai a negyvenes években	977
Az ellenzék koncepciója	977
Széchenyi és a konzervatívok felfogása	981
A magyar radikálisok nézetei	984
Az aulikusok álhazafisága	986
A magyar-horvát fegyveres összeütközés előzményei	988
A horvát nemkzeti mozgalom polgári irányú továbbfejlődése	988
Megegyezési kísérletek a magyar és a horvát nemzeti mozgalmak között	996
A szlovák nemzeti mozgalom politikai aktivitásának megnövekedése	999
A magyar-szlovák nyelvharc további állomásai	999
A szlovák nemzeti mozgalom differenciálódása a forradalom előtti években	1002
A nemzeti küzdelmek Erdélyben	1007
Az 1841-1843. évi erdélyi országgyűlés és a magyar-szász nyelvharc	1007
A Gazeta de Tansilvania nemzeti-liberális koncepciójának kibontakozása	1010
A romány nemzeti mozgalom differenciálódása és az 1846-1847. évi erdélyi országgyűlés	1018
A nemzeti fejlődés az ellentétek kiéleződése nélkül	1020
A magyarországi románok és a magyar nemzeti mozgalom	1020
a magyar-szerb viszony lassú éleződése	1024
A magyarországi ukrán nemzetiségi törekvések	1029
A magyarországi németek - Vörös Károly	1031
A modern nemzeti ideológia jellemzői	1035
Az egykorú nemzet-haza fogalom, a nemzet felébresztése	1036
A nemzeti integráció	1043
A nép nemzetbe emelése	1050
Kulturális fejlődés Magyarországon (1790-1848) - Vörös Károly és Arató Endre	1055
A magyar nép kulturális élete - Vörös Károly	1055
A nyelvújítás és az államnyelvi harc	1055
A nyelvújítás és a művelődés polgáriasodása	1058
Az irodalom útja a felvilágosodástól a romantikáig	1061
Romantika és romantikus magatartás	1067
A romantika az irodalomban	1068
A realizmus felé	1073
A népiesség jelentkezése	1075
A magyar színjátszág pest budai kezdetei és vidéki évtizedei	1078
A magyar színjátszás kiteljesedése	1082
A színjátszág stílusa és tartalma	1084
A zene	1086
A verbunkos kibontakozása és az új népies műdal	1089
A képzőművészet fejlődésének korlátai és ösztönzői	1094
A klasszicista építészet	1101
A stílusváltozlás kezdetei a képzőművészetben	1103
A sajtó mint a kultúra szervezője	1107
Az oktatásügy intézményei	1112
Oktatás és társadalom	1123
A tudományok	1126
A magyarországi nem magyar népek kulturális élete - Arató Endre	1149
A horvát kulturális élet fejlődése az illírizmus jegyében	1150
A szerb nyelvművelés és kuturális mozgalom	1157
A szlovák irodalmi és társadalmi élet kibontakozása	1163
A román nyelv és kultúra előrehaladása	1176
A magyarországi németek művelődése - Vörös Károly	1181
Kulturális fejlődés a Szászföldön	1184
A magyarországi ukrán nyelvi-kulturális mozgalom kezdetei	1189
A zenei és a képzőművészeti műveltség	1192
Forradalom előtt (1847-1848) - Vörös Károly	1195
A forradalmi helyzet érlelődése	1195
Európa 1847 őszén	1196
Ausztria 1847 őszén	1199
Az 1847-1848. évi országgyűlés	1204
Előkészületek az országgyűlésre	1204
Az országgyűlés első szakasza	1210
Az országgyűlés második szakasza	1213
A radikálisok	1217
A társadalmi gyökerek	1217
Táncsics Mihály	1219
A Fiatal Magyarország	1221
A forradalom kapujában	1223
Időrendi áttekintés	1229
Források és feldolgozások	1301
Személynévmutató	1401
Helységnévmutató	1423
Képek jegyzéke	1431
Térképek és táblázatok jegyzéke	1453