Arató Endre székfoglalója

Előszó

1973. december 17-én, hétfő délután 4 órakor Arató Endre levelező tag „A magyarországi nemzetiségek polgári nemzeti ideológiájának előzményei a XVIII. században" címmel akadémiai székfoglalót tartott.
Mátrai László akadémikus, osztály elnök üdvözlő szavai:
A Magyar Tudományos Akadémia 1973. évi közgyűlése Arató Endrét, a történettudományok doktorát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzorát a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta.
Arató Endre 1921-ben született Budapesten. Gyerekkorát Csehszlovákiában töltötte. 1940-ben érettségizett Komáromban. 1945 júniusában került haza Budapestre, ahol beiratkozott a Bölcsészettudományi Karra. 1948 decemberében summa cum laude eredménnyel doktorált kelet-európai történetből. 1948-tól 1951-ig a Közoktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Osztályát vezette, 1951-től 1953-ig a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében mint tudományos kutató dolgozott és vezette a Szovjetunió és a népi demokráciák osztályát, 1954-től 1956-ig pedig az Intézet második helyettes igazgatója volt. 1957-től a budapesti egyetem Bölcsészettudományi Karának Kelet-Európa Története Tanszékén dolgozott mint docens, majd 1965-től mint egyetemi tanár. A Karon kutatási, ill. oktatótevékenysége kiszélesedett, egyetemes történetet s azon belül a XIX-XX. századi Kelet-Európa történetét adja elő. 1969-ben védte meg nagy doktori értekezését.
Tudományos pályája kezdetén a magyarországi nemzetiségi kérdés tanulmányozásából indult ki, hogy azután egyre nagyobb területen és egyre hosszabb időszakot átölelve kutassa az immár szélesebb értelemben vett szomszéd népek, a történelem folyamán számos esetben közös sorsot viselő kelet-európai népek történetét. Vissza