1.034.209

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Archaeologiai Értesitő 1903/1-5.

A M. Tud. Akadémia Arch. Bizottságának és az Orsz. Régészeti s Emb. Társulatnak Közlönye - Uj folyam XXIII. kötet 1-5. szám

Előszó

Részlet a kötetből:

EMLÉKEK ÉS LELETEK.
RÉGI ÖVEK A M. N. MÚZEUMBAN.

Az öv az emberi ruházkodás őskorától kezdve jelentékeny alkatrésze a viseletnek. Hármas rendeltetése szokott lenni.... Tovább

Előszó

Részlet a kötetből:

EMLÉKEK ÉS LELETEK.
RÉGI ÖVEK A M. N. MÚZEUMBAN.

Az öv az emberi ruházkodás őskorától kezdve jelentékeny alkatrésze a viseletnek. Hármas rendeltetése szokott lenni. Odaszorítja az öltönyt, vagy felső ruhát a testhez s ez által azt nemcsak formásabbá teszi, hanem a hideg ellen is jobban meg'védi, továbbá egyes tárgyak, leginkább fegyverek hordására használtatik s végül a rajta alkalmazott, gyakran drágakövekkel is kirakott művészi kivitelű nemes fémrészekkel a ruházat díszéül szolgál.
Eleinte bőrből és zsinórból, majd drága szövetekből, selyemből, bársonyból készült, melyekre a díszítésül szolgáló fémrészek felvarrattak, vagy szögecseltettek, utóbb azonban már egészen fémrészekből, hajlíthatólag összeállított övek is készültek. Záródásuk kapocs, vagy csatt által történik. Szükségességük és czélszerűségüknél fogva a legrégibb időktől kezdve a férfi és női viseletben egyaránt megtaláljuk.
Az ó kortól kezdve simbolikus jelentése is volt. Az antik ruházatot néhány gomb, vagy fibula s az öv tartotta egybe; úgy hogy az öv megoldása egyértelmű volt a levetkőztetéssel s az öv érintetlensége a szűz tisztasággal, ép úgy, mint a későbbi magyar viseletben a párta, mely csak hajadonokat illetett meg. Az antik hagyományokból Vénus-övének s a Vesta szüzek övének emlékezete szállott remink, a XVII. századbeli magyar viselet emlékeiben pedig a pártaövet találjuk, mely kezdetben bizonyára a hajadonok kizárólagos dísze volt. De szerepe volt a középkortól kezdve a lovagi öltözetben is, mert a lovaggá ütés szertartásánál, övét az oltárnál csatolták fel. Vissza

Tartalom

Bella Lajos: Kismartoni leletekről 280-281
Bibó-Bige György: Újabb régiségleletekről Szabadkán 62-63. - Szabadkai leletről 276-277
Börzsönyi Arnold: Pogány magyar sírokról 67-70
Csallány Gábor: Régi germán sírmező a szentesi határban. (Első közlemény) 14-22
Cziráky Gyula: Gombosi (azelőtt Bogojeva) emlékekről 54-61
Darnay Kálmán: A dályai urnatemető 30-37
Dudás Gyula: Bácskai halmok- és földvárakról 375-378
Dr. Éber László: Két vaskori aranyékszer a m. n. múzeumban 22-30. - Eugen Petersen: Ara Pacis Augustae 1902 88-90. - Két főúri ajándék a nemzeti múzeum régiségtárában 193-205 - Dr. M. Hoernes: Der diluviale Mensch in Európa, ism. 389-392. -Oscar Montelius: Die typologische Methode, ism. 392-395.
Dr. Finály Gábor. Római utak a Dunán túl 164-173. - Az országos rég. és embert. társulat márcziusi ülése 192. - Két római fölirat a Duna balpartjáról 404-405
Halavátz Gyula: Schneider János Mihály harangöntő 448
Hampel József: A jász kürt dombor művei 97-163. - Régi halmok a Tisza vidékén 302. - Lovas istenségek Dunavidéki antik emlékeken 305-365. - Alois Riegl: Der moderne Denkmalkultus sein Wesen und seine Entstehung, ism. 417-420. - A n. muzeum régiségosztály gyarapodása az 1903-ik évben 425-427
Herman Ottó: Az ősszam és az ősbetű viszonya irodalmunkban 250-267
Dr. Horváth Ákos: Kőkorszakbeli leletről a Szepességben 38-43
Karácsonyi János: Bihari honfoglaláskori lovas sírról 66-67. - A bihari honfoglaláskori sírokról 405-412
Kemény Lajos: Adatok az ötvösség és pénzverés történetéhez 70-74. - Magyarországi ágyú- és harangöntők 215-220. - Hegyestőr, fringia, tótországi szablya 300-301. - Magvarországi képírók 302. - Fatemplom Ráson 304
Dr. Kohlbach Bertalan: Ókori maradványokról Kaposfüreden és Magyar-Egresen 282-283. - A szóládi leletekről 413-416
Dr. Kuzstnszky Bálint: Egy ó-szőnyi kőemlékről 63-64. - Római kőemlékek a Dunán túlról, I. 221-234. - Két győrmegyei antik emlékről 401-404
Lehóczky Tivadar: Az egyeki őskori telep 365-374
Ifj. Lossonczy István: A borsod-miskolczi múzeum 397-400
Martian J.: Régi telepek- és lelhelyekről a királyhágóntúli területen 283-287
Meller Simon: Cornelius von Fabriczy. Medaillen der italienischen Renaissance,
ism. 395-396.
Milesz Béla: A tiszafüredi múzeum gyarapodása az 1902-ik évben 296-299
Milleker Bódog: A verseczi városi múzeum 95-96 - Ujabb vattinai leletek 180-190
B. Miske Kálmán: A vasrégiségek megóvásának új módjáról 287-290
Myskovszky Viktor: Winter György, Bártfa város birájának arczképes zászlója és emlékköve Bártfán 74-77
Ornstein József: Római áldozati oltárról Szamosújvárott 61-62. - Római emlékkő
Hesdáton 428
Dr. Pap Károly: Szilassy-féle egyházi edények 206-215
Pór Antal: A zürichi múzeum színes ablaktáblája 11-14
Puky József: A kiskunfélegyházai múzeum 400
Dr. Récsei Viktor: Egy értékes régiséggyűjteményről a Bakonyban 64-66
Reizner János: Sasüllési és sőreghi leletekről 43-50. - A szeged-domaszéki magyar pogánykori sírleletekről 268-272. - A rivó-dülői ásatásokról és kőtörési leletekről 378-387
Roediger Lajos: Kora középkori lovas sírleletről Szeghegyen (Bács-Bodrog
megye) 272-276
Dr. Szendrei János: Régi övek a m. n. múzeumban 1-14. - Ráth György: Az iparművészet könyve 78-81. - Az orsz. rég. és embert, társulat 1902 decz. ülése 91. - Az orsz. rég. és embert, társulat 1903 jan. ülése 91-92. - Febr. ülése 191 -192. - Ápr. ülése 295. - Szept. ülése 397. - Okt. ülése 425. - Nov. ülése 425. - Keleti övcsat 302-303. - A sárospataki honfoglaláskori lelet 303-304
Dr. Szigeti Gyula: Trója képe a legutóbbi ásatások alapján 235-250
Takáts Sándor: A budai várkápolna régi kincseiről 173-179
Téglás Gábor: Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und der Herzegovina VII. k. 1900 81-88. - Római kőemlékekről a Nagy- és Kis-Küküllő közti Somogyomról (Kis-Küküllő m.) 278-280. - Wissenschaftliche Mittheilungen aus Bosnien und der Herzegovina VIII. k. 1901 291-293.
Téglás István: Mikesi leletekről (Aranyos-Torda m.) 277-278. - A toroczkó szentgyörgyi torques 304
Tömörkény István: A bilisitsi ásatásokról (Szeged alsó tanya) 50 -54. - Ásatásokról a Kenyérváró dombon 387-388
Wosinszky Mór: Mélyített díszü őskori edényekről 412-413
A szerk.: Pozsonyi múzeum 92-94
-r, -z.: Művészi könyvtár szerkeszti K. Lippich Elek. Donatello irta Éber László, ism. 420-424
x. y.: Kalauz a magyar nemzeti múzeum érem- és régiségtárában 92. - Akadémiai választások 300
x.: A pozsonyi városi múzeum 1902-ben 94-95. - Fél egyházi múzeum 299. - Zombori múzeum 400
z.: Magyar numismatikai társulat 295-296
A magy. tud. Akadémia arch. bizottságának működése 1902-ben 293-294
A kassai múzeum gyűjteményeinek leiró lajstroma 294
Az alsófehérmegyei múzeum 299
Az alsófehérmegyei tört. rég. és természettudományi egyesület 447
A mosonymegyei tört. és rég. egylet gyűjteményei 299
Az erdélyi orsz. múzeum érem- és régiségtára 299
A szegedvárosi muzeum 1902/3 évi gyarapitása 447
Akadémiai pályázat 300
Dömötör László 397
Mommsen Tivadar 448
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv