Arcok a magyar középkorból

Fülszöveg

Gyöngyösi Gergely 1472-ben született, a pálosrendi szerzetesek között Szombathelyi Tamás volt a mestere. 1504 körül kezdte hitszónoki működését. Epitoma című traktátusában (1510 körül) a rendi generális kötelességét és teendőit foglalta össze. 1512-től 1519-ig a római Coelius-hegyi magyar zarándokház priorja volt. A szerzeteseknek készülő novíciusoknak ír a pálos rend szervezetéről Directórium című könyvében 1515 körül. 1520-1522 között rendfőnök; élete főművének Az első Remete Szent Pál rendjén levő testvérek életrajzai című hatalmas történelmi rendszerezésének adatgyűjtését ekkor kezdte meg. Gyöngyösi Gergely 1545-ben hunyt el.
Gyöngyösi latin nyelvű munkájának másolataiból készült magyar nyelvű fordítás jelenik meg. A pálos rend szerzeteseinek életét földolgozó művét körültekintő adatgyűjtéssel kezdte meg. Mintegy nyolcvan magyarországi, szlavóniai és németországi kolostor oklevélanyagát kutatta át, a magyar alapítású pálos rend háromszázéves történetét akarta földolgozni. Az... Tovább

Fülszöveg

Gyöngyösi Gergely 1472-ben született, a pálosrendi szerzetesek között Szombathelyi Tamás volt a mestere. 1504 körül kezdte hitszónoki működését. Epitoma című traktátusában (1510 körül) a rendi generális kötelességét és teendőit foglalta össze. 1512-től 1519-ig a római Coelius-hegyi magyar zarándokház priorja volt. A szerzeteseknek készülő novíciusoknak ír a pálos rend szervezetéről Directórium című könyvében 1515 körül. 1520-1522 között rendfőnök; élete főművének Az első Remete Szent Pál rendjén levő testvérek életrajzai című hatalmas történelmi rendszerezésének adatgyűjtését ekkor kezdte meg. Gyöngyösi Gergely 1545-ben hunyt el.
Gyöngyösi latin nyelvű munkájának másolataiból készült magyar nyelvű fordítás jelenik meg. A pálos rend szerzeteseinek életét földolgozó művét körültekintő adatgyűjtéssel kezdte meg. Mintegy nyolcvan magyarországi, szlavóniai és németországi kolostor oklevélanyagát kutatta át, a magyar alapítású pálos rend háromszázéves történetét akarta földolgozni. Az egyháztörténeti munkának készülő mű humanista irodalmunk egyik becses emléke lett. Hiszen Gyöngyösi műve nem száraz adatok összegezése. A földolgozott események, tények forrásértékűek, de mégsem történeti munkát, hanem szépirodalmi alkotást tart kézben az olvasó. A középkori névtelenségből lép ki a humanista gondolkodású Gyöngyösi, amikor leírásaival személyessé, élővé teszi a rendélet mindennapjait. A rendfőnökökről és a rend tagjairól elfogulatlanul ír, életük derűs és tragikus pillanatait eredeti írói tehetséggel örökíti meg. Tiszteli a tekintélyeket, de a jó emberi tulajdonságokat éppoly nyíltsággal fogalmazza meg, mint az emberi hibákat, esendőségeket. Egyházi elöljáróiról és világi hatalmasságokról mond el adomákat: olyan királyanekdótákat örökít meg II. Ulászlóról, amelyeket csak ebből a műből ismerünk. A rendtörténetet megfogalmazó mű művelődéstörténeti értékű is. A korszak hazai és külföldi irodalmi, művészeti, kultúrtörténeti eseményeiről is beszámol. Csanádi Adalbert, a kor legjelentősebb egyházi költőjének műveit másolja le munkájában, két himnusza és levele így maradt fönn az utókor számára. Személyes ihletettségű fejezetekben, egyes szám első személyben számol be saját élményeiről, élete eseményeiről állít emléket egykori mesterének, Szombathelyi Tamásnak. Vissza