| Előszó és bevezetés | |
| A boldogságról | |
| A jó utáni törekvés általános; a czélok különbözők | 1 |
| Az ethika az államtudomány része | 2 |
| Micsoda eljárási módot követelhetünk az ethikában | 3 |
| Különféle nézetek a boldogságról nembölcsészeknél | 4 |
| A bölcsészek nézete a boldogságról, különösen pedig Platóé | 5 |
| A legfőbb jó nem a Plató-féle szemék | 7 |
| Aristoteles nézete a legfőbb jóról. A jó önczél s önmaga által kielégít | 10 |
| A boldogság a lélek azon működése, mely az erénynek megfelel | 12 |
| A boldogság nyomozásának módszere | 13 |
| A boldogság meghatározásának igaz voltát a régiek mondatai is bebizonyítják | 14 |
| A boldogság külső javakra is szorúl | 15 |
| Hogyan szerezhető meg a boldogság? A boldogság mint isteni ajándék nem az esetlegesség által nyerhető, hanem a munkásság eredménye | 17 |
| Mikor mondható boldognak az ember, életében-e vagy halála után? | 19 |
| Vajjon a jó barátok és az utódok kedvezőtlen sorsa érinti-e a boldogokat? | 22 |
| A boldogság hová tartozik? Nem a pusztán dicséretre, hanem a tiszteletre méltó dolgok közé | 23 |
| Átmenet az erénytanra, és az erény különválasztása erkölcsire és szellemire (ethikusra és dianoëtikusra) | 24 |
| Az erényről | |
| A szellemi erény keletkezik az oktatásból; az erkölcsi a szoktatásból | 28 |
| Az erény szélsőségek által rongáltatik meg, és középszerűség által föntartatik | 30 |
| Az erkölcsi erény a gyönyörök és fájdalmak körül forog | 32 |
| Hogyan mondható, hogy igazságos tettek által igazságosokká leszünk? Erény erényes tettet tételez föl | 34 |
| Az erény meghatározása általában véve | 35 |
| Az erény lényege aközépőtnak megtartása | 37 |
| A közepet a szerfölötti és a túlkevés közt az ész határozza meg | 39 |
| Az erkölcsi erények felosztása | 40 |
| Az erények és vétkek ellentétéről | 44 |
| Szabályok, melyek a közép felé vezetnek, és azon okok, melyek miatt nehéz a közép útnak megtalálása | 45 |
| A beszámításról | |
| Önkénytes cselekvények és önkénytelen tettek | 48 |
| Tudatlanságból és haragban elkövetett tettek | 50 |
| Az önkénytes cselekvények | 52 |
| Föltett szándék vagyis föltétel (Propositum, Vorsatz) | 53 |
| Mi a megfontolás tárgya? | 55 |
| Az akarás és annak tárgyai | 58 |
| Az erény és a vétek szabad akarattól függ-e vagy nem? | 59 |
| Az erkölcstelen általános részének berekesztése | 63 |
| Az erények rendszere | |
| A bátorság meghatározása | 64 |
| A rettenetesnek különfélesége és a bátorság ellentétei | 66 |
| Az öngyilkosság. A bátorság mellékfajai | 67 |
| A bátorság inkább a félemlítő dolgok, mint a bizalom körűl forog | 71 |
| Az önfeletti uralkodás. Higgadtság | 73 |
| A vágyakról | 75 |
| Az önnönuralkodás további ellentétei | 76 |
| A mértéktelenség viszonya a gyávasághoz | 77 |
| A bőkezűségről | |
| A bőkezűség tárgya és ellentétei | 80 |
| A bőkezűnek eljárása | 81 |
| A tékozlónak és fösvénynek eljárása; a kettőnek összehasonlítása | 84 |
| A nagyszerűség (magnificentia) és ellentétei | 87 |
| A tárgyak, melyekre a nagyszerű költ | 89 |
| A nagyszerűvel ellentétes cselekvények | 91 |
| A nagylelkűség fogalma, tárgya, ellentétei | 92 |
| A nagylelkűnek eljárása | 94 |
| A nagylelkűséggel ellentétes eljárás | 97 |
| A dicsvágy | 98 |
| A szendeség | 99 |
| A társadalmi élet erényei. A tetszvágy | 102 |
| Az igazmondóság vagyis őszinteség s annak ellentétei; a kérkedés és a gúnyor | 104 |
| Az élcz és annak ellentétei a bohóczkodás vagy kópéság; a búslakodás | 106 |
| A szemérmesség vagy szégyenlősség | 109 |
| Az igazságosság. Justitia | |
| Az igazságosság általában véve | 111 |
| Az igazságosság többféle érteménye | 112 |
| Az igazságosság elős alakjának, t. i. annak, mely törvényes és egyetemes, leirása | 113 |
| Mi a különös vagy részletes igazságosság és hányféle? | 115 |
| Az általános igazságosságnak összehasonlítása a részigazságossággal, mely is vagy osztogató vagy szabályozó | 116 |
| Az osztogató igazságosság s az alapjáúl szolgáló egyenlőség | 118 |
| Az igazságtalanság aránytalanság. A szabályozó igazságosság | 119 |
| A kárnak megtérítése | 120 |
| A forbátolás nem azonos az igazságossággal, de szükséges az államban | 123 |
| Az igazságosság mint közép és az igazságtalanság mint fölötte sok és túlkevés | 127 |
| A polgári igazságosság vagyis a jog meghatározása | 128 |
| A polgári jog nemei | 130 |
| Az önkénytes és nem önkénytes cselekedetekről | 131 |
| Mit tesz igazságtalanságot szenvedni és lehet-e önkénytesen azt szenvedni? | 134 |
| Igazságtalanságot követ-e el az, ki másnak érdemén felűl valamint juttat, vagy pedig az, ki elfogadja? | 137 |
| Miért nehéz dolog igazságosnak lenni és az igazságot megismerni? | 138 |
| A méltányosság és a méltányos | 139 |
| Az egyes embernek igazságossága és igazságtalansága maga iránt | 141 |
| A szellemi vagy gondolatbeli erények | |
| A helyes ész szorosabb meghatározása | 145 |
| A lélek értelmi részének két iránya, az egyik a tudásban, a másik a megfontolásban mutatkozik | 146 |
| A cselekvés és megismerés elveiről | 146 |
| Az igazság föltalálásának öt módja - A tudomány | 148 |
| A művészet | 149 |
| A belátás vagy okosság | 150 |
| Az ész. Tárgyát teszik az elvek | 152 |
| A bölcsesség | 153 |
| Az okosság tárgya és viszonya az államtudományhoz | 154 |
| Az államtudományos okosság részei | 155 |
| A személyses ügyek ismerete és előmozdítása nem meríti ki az okosság fogalmát; szükséges hozzá a tapasztalás, az általánosnak tudása és cselekvés; különbözik a tudománytól és az észtől | 156 |
| Rokon fogalmak fejtegetése | 157 |
| Értelmesség és értelmetlenség | 159 |
| A nézet | 160 |
| Mi az említett fogalmakban a közös? | 161 |
| Milyen hasznot hajt a bölcsesség és az okosság? Ügyesség és okosság közti különbség | 162 |
| Természetes és tulajdonképpeni erény | 163 |
| Azon fogalmak tárgyalása, melyek még elő nem fordúltak, de melyeket az Ethikának tárgyalni kell | |
| A mértékletesség és a mértékletlenség | 167 |
| Mások nézetei a mértékletességről és mértékletlenségről | 168 |
| Ellenvetések ezen divatozó nézetek ellen | 169 |
| A mértéktelenség és féktelenség közti különbség | 171 |
| A nehézségek megoldása | 172 |
| A cselekvések egyáltalában és a mértéktelennek cselekvésével összekötött tudásnak közelebbi meghatározása | 173 |
| Van különbség az egyszerűen úgy nevezett és csak részben jelentkező mértéktelenség közt; állati és beteges mértéktelenség | 176 |
| A vadságról | 178 |
| A föltétlen és részletes mértéktelenségnek, a vadságnak és roszaságnak összehasonlítása | 180 |
| A mértékletes - és mértéktelennek, a szilárd - és puhának közelebbi meghatározása | 183 |
| A mértéktelen bánatos és azért javítható, a féktelen nem ismeri a bánatot s azért javíthatatlan | 185 |
| A konokság és szilárdság közti különbség | 187 |
| A mértékletesség a közép két hiba közt. Van különbség a mértékletesség és önfeletti uralkodás köt, a mértéktelenség és a féktelenség közt | 188 |
| Okosság és mértéktelenség nem lehet együtt egy egyénben; a mértéktelenség melyik nemét lehet könnyebben gyógyítani? | 189 |
| Különféle nézetek a gyönyörről | 191 |
| Annak kimutatása, hogy a gyönyör, a kedv, valami jó | 192 |
| A gyönyör valami jó, s bizonyos neme épen a legfőbb jó | 194 |
| A testi gyönyörökről | 196 |
| Miért látszik óhajtandónak a testi gyönyör? | 197 |
| A barátság lényegéről és annak fajairól | |
| A barátságról átalában véve | 200 |
| Különféle nézetek a barátságról | 201 |
| A szeretetre méltónak fogalma s nemei | 202 |
| A barátság három neme, mely a jón, kellemesen és hasznoson alapszik | 203 |
| A valódi barátság tulajdonságai | 205 |
| A barátság három nemének összehasonlítása | 206 |
| Kik a jó barátok s kik nem alkalmasak a barátságra? | 208 |
| A barátság és szeretet közti különbség | 209 |
| Miféle barátságban lehetnek többen? | 210 |
| A barátság eddig említett nemei egyenlőségen alapúlnak | 212 |
| Az egyenlőség a barátságban különbözik azon egyenlőségtől, melyet a jogban keresünk | 213 |
| A barátságban a szeretés lényegesebb mint a szerettetés | 214 |
| A barátság külön nemeinek állandóságáról | 215 |
| A polgári barátság s annak nemei | 216 |
| A fő alkotmányalakok és ezeknek analógiája a családi életben | 218 |
| A barátságokról, melyek ezen különböző közösségekben és államtagok közt léteznek | 220 |
| Rokonok és társak barátsága; - barátság férj és nő közt | 221 |
| Panaszok és perlekedések, melyek az egyenlők közti barátságban előfordúlnak | 224 |
| A nem egyenlők közti barátságban előforduló panaszok | 227 |
| Különféle tételek s azoknak megoldása | |
| A viszonzás határainak kimutatása | 229 |
| A viszonzás, -forbátolás - nehézsége - Casuistikus esetek | 231 |
| A barátság felbontása | 234 |
| Az igaz barátság eredete; a baráti viszony visszavivése azon viszonyra, mely ember és ember közt létezik | 235 |
| A jóakarat viszonya a barátsághoz | 238 |
| Az egyetértés viszonya a barátsághoz | 239 |
| A jótékonyság. Miért szereti a jótékony a segélyezettet jobban, mint a jótétemény elfogadója annak osztogatóját? | 241 |
| Az igaz és hamis önszeretet | 243 |
| A boldognak kellenek-e barátok vagy nem? - A barátság a boldogság eleme | 246 |
| Milyen legyen a barátok száma, nagy- vagy kicsi? | 250 |
| A jó barátok a szerencsében és a szerencsétlenségben egyaránt szükségesek | 252 |
| A barátságban a jó barátokkal való társalgás a legkívánatosabb | 254 |
| A gyönyör. A boldogság | |
| A gyönyör iránti nézetek különfélesége | 256 |
| Eudoxos nézete a gyönyörről | 257 |
| Azok megczáfolása, kik állítják, hogy a gyönyör nem valami jó | 259 |
| A gyönyör nem lehet sem mozgás, sem válás | 262 |
| Miben áll a gyönyör lényege? | 264 |
| A gyönyör különféle fajai | 266 |
| A boldogságról átalában véve. A boldogság működés és nem állandó minőség (habitus) | 270 |
| A tökéletes boldogság az ész működésének szentelt élet | 272 |
| Az ethikus erényekből származó boldogság | 275 |
| A boldogságra bizonyos kül szerencse nélkülözhetetlen | 278 |
| Az erkölcsi parancsok befolyása az erkölcsiség keltésére; a nevelés és az állami törvények szükségessége | 279 |
| Jegyzetek | |
| Az Ethika Nikomacheiának neve | 287 |
| Első könyvhez - A tizedikhez | 287 |
Folytatás Microsoft-tal