Árnyak és lovasok

Fülszöveg

Az író a könyvéről:
"Történeteimben két ember megfagy, egy vadorzóba belelőnek, a szökött intézeti lány a tanyahajóról is megszökik, a féltékenység és a bosszú fináncokat hoz a hegyilakók nyakára, egy tisztiiskolást fogdába zárnak, mert összeveri hűtlen szerelmesét, a geológus mérnök vidékre indul, hogy kölcsönkérjen félmillió forintot, három diákfiú dinnyékkel teli vagon belsejében véresre veri egymást egy lány miatt, aki egyiküket sem szereti, Magyar Gáspár az esőfüggönyökön s az éjszaka sötétjén át rémülten figyeli a diófán lógó kőbányász balsejtelmet keltő holttestét. Szerepelnek még peches békák, kutyaszemélyiségek és átlényegült madarak. Néha bőrökbe bújva, fénynek vagy viharnak álcázva Isten is megjelenik - Amióta az ember kilépett a világűrbe, s Neil Armstrong csizmája belesüllyedt a porba, terjedőben van egy olyan képzelgés, hogy a földlakók gondolkodása, életformája is megváltozott. Az íróra nyomás nehezedik: a megváltozott életről másként kell írni és mást. Kétségtelen... Magam is láttam Indiában, hogy amíg az Agrából Fatehpur Szikribe vezető út mentén egész családok mászkáltak négykézláb a búzaföldeken, hogy összeszedegessék a kipergett szemet, Delhi bazárnegyedében a járdára terített rongyokon némelyik utcai kereskedő a varázsszerek mellett már számítógép-alkatrészeket és titokzatos eredetű chipeket árul. De az élet maga nagyon keveset változott. Az emberek ugyanúgy szeretkeznek, születnek, éheznek és gyilkolják egymást, mint kétezer évvel ezelőtt. Az ölelés technikája az utóbbi évezredekben semmit sem finomodott, inkább kapkodóbb, üresebb lett a szerelem. A nép körében a gyilkolás legáltalánosabb eszköze pedig még mindig a kés. Minden talán írói módszerem és történeteim mentségére szolgál." Vissza