Fülszöveg
"A tudás termelése és a tudásról, annak jelentéséről, működéséről való gondolkodás az elmúlt harminc-negyven évben jelentős változásokon ment keresztül, ami a művészettörténetet sem hagyta érintetlenül. A hetvenes-nyolcvanas években az angolszász területeken művelt művészettörténetet művelői és képviselői kritikai művészettörténetnek, illetve új művészettörténetnek nevezték.
A társtudományok felől érkező, s paradigmaváltást eredményező kritikai impulzusok és új elméletek kikezdték a kanonizált művészettörténetet is, ami a saját tudománytörténet újraolvasását vonta maga után. Tematikus számunkban a Kritikai elméletek munkacsoport mutatkozik be esettanulmányokkal.
Az egyes tanulmányok célja, hogy kritikai elméletek segítségével elemezzen egy-egy modern vagy kortárs művészeti produktumot, amely magán viseli keletkezésének helyét és körülményeit.
Az egyes kritikai teóriák nem válnak el hermetikusan egymástól, egymásból nőttek ki vagy egymásra reflektálnak, lényegi elemük az...
Tovább
Fülszöveg
"A tudás termelése és a tudásról, annak jelentéséről, működéséről való gondolkodás az elmúlt harminc-negyven évben jelentős változásokon ment keresztül, ami a művészettörténetet sem hagyta érintetlenül. A hetvenes-nyolcvanas években az angolszász területeken művelt művészettörténetet művelői és képviselői kritikai művészettörténetnek, illetve új művészettörténetnek nevezték.
A társtudományok felől érkező, s paradigmaváltást eredményező kritikai impulzusok és új elméletek kikezdték a kanonizált művészettörténetet is, ami a saját tudománytörténet újraolvasását vonta maga után. Tematikus számunkban a Kritikai elméletek munkacsoport mutatkozik be esettanulmányokkal.
Az egyes tanulmányok célja, hogy kritikai elméletek segítségével elemezzen egy-egy modern vagy kortárs művészeti produktumot, amely magán viseli keletkezésének helyét és körülményeit.
Az egyes kritikai teóriák nem válnak el hermetikusan egymástól, egymásból nőttek ki vagy egymásra reflektálnak, lényegi elemük az interdiszciplinaritás, ami a közölt tanulmányokban is leképeződik. Az egyik szerző a kritikai kultúrakutatás eszköztárát ötvözi a feminista kritikával, míg más feminista kritikával illeti a nemzet és a nacionalizmus fogalmát, illetve a holokauszt kutatásához mozgósítja a történelem, a Gender Studies, és szintén a feminizmus eszköztárát. Van, aki a fennálló tudományos és kulturális rend dekonstrukciója felől közelít a posztkolonialista kultúra produktumainak leírásához, vagy éppen az immateriális, kreatív munka fogalmának adaptálására tesz kísérletet, míg más a női háztartási munkával foglalkozó művek elemzéséhez használja a feminista művészettörténet-írás eszközeit.
Mindez azzal is együtt jár, hogy le kell fordítani és lokalizálni kell az angolszász, vagy éppen az olasz elméletet a magyarországi kulturális, politikai és antropológiai viszonyokra.
A képek képtudományi vagy fotóelméleti szituálása ehhez képest látszólag egyszerű feladatnak tűnik, ha nem számolunk a fordítás aktusának összetettségével, hiszen maguk a művészek, a képalkotók is fordítanak és az sem mindegy, milyen nyelvből teszik ezt, hiszen a magyar művészet története megírható lenne akár a >>fordítás<< kultúrtörténeteként is a latintól a németen és a francián át az angolig."
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal