Ars sacra (védődobozos példány)

Nyugati keresztény művészet és építészet a kezdetektől napjainkig

Szerző

Rainer Warland

Harald Wolter-von dem Knesebeck

Maria-Christina Boerner

Pécs

'Rainer Warland: Ars sacra (védődobozos példány) ' összes példány

Kiadó:	Alexandra Kiadó
Kiadás helye:	Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	800 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	45 cm x 31 cm
ISBN:	978-963-297-899-4
Megjegyzés:	Színes és fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Könyvünk a nyugati keresztény képzőművészetet és építészetet mutatja be a kezdetektől a legutóbbi időkig, abban a meggyőződésben, hogy ez az európai kultúra egyik legfontosabb hozzájárulása az egyetemes művészethez. A keresztény múlt máig meghatározó kulturális és művészettörténeti örökségünk. Ez a könyv minden tekintetben igyekszik méltónak bizonyulni a nemes témához: formátumában, kialakításában, a szöveg és a képek minőségében.
Az Ars sacra a keresztény művészet magvának a templomi építészetet tekinti, mivel ebben a monumentális műfajban találta meg először a maga kifejezési módját. A spiritualitás, a világi és szakrális hangsúlyok, a liturgia és a téralakítás kívánalmai bő 1500 éven át idomultak egymáshoz, mialatt kialakultak a rögzített és az elmozdítható templomi berendezések formái. Különösen áll ez a képekben gazdag elemekre: a kapuzatokra és oszlopfőkre, oltárokra és oltárképekre, freskókra és festett üvegablakokra, szentségházakra és keresztelőmedencékre, szentélyrekesztőkre és szószékekre, kórusokra és gyóntatószékekre, orgonákra, könyvekre és a liturgia tárgyaira: kelyhekre, paténákra, szentségtartókra és feszületekre, miseruhákra és oltárterítőkre - hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Hogyan hatott a liturgia és a vallásgyakorlás változása a művészetre?
Mindegyik korszak vagy új templomi berendezést hozott magával, vagy a maga arculatára formálta a meglévőt. Amit maga az oltár is beszédesen bizonyít, hiszen a hívek szeme mindig is az istentisztelet középpontjába helyezett asztalra irányult leginkább. Mindaddig a padlózat és az oltár között húzódó burkolatot nézték, amíg a szertartás rendje megkövetelte, hogy a pap az oltár mögött álljon. Az oltárt borító előlap, antependium viszonylag csekély méretei ellenére is fontos szerepet töltött be a keresztény megváltástan hirdetésében. A liturgia változásával a pap a gyülekezettel együtt keletre tekintett, az oltár elé állt, és eltakarta az antependiumot. Ekkortól az oltár mögé állított oltárképek vették át az előbbi szerepét. Eleinte nem is voltak nagyobbak az oltárelőlapnál, idővel azonban képekből rakott monumentális falazatot alkottak; magasságuknak csupán a mennyezet szabott határt. Az oltárfelépítmény (retabló) tehát azért vált a hit legfőbb hirdetőjévé, mert az istentisztelet során a hívek óhatatlanul is szembekerültek vele. Az európai romanika és később az itáliai templomok falfreskóit leszámítva alig találunk olyan objektumot, amely ennél intenzívebben és főleg sokoldalúbban prédikált volna a képek segítségével.
Az imént bemutatott liturgiái változásra a középkor delelőjén került sor. Ennek köszönhetjük a gótika és a reneszánsz pazar szárnyas oltárait is, amelyek kiemelkedő darabjait könyvünkben is bemutatjuk.
A gótika a maga szépséges katedrálisaival és ezektől semmivel sem elmaradó kolostoraival vagy plébániatemplomaival az egyházi építészet fénykora, míg a barokk a templomi berendezések virágkora. Ekkorra a templombelső valóságos bálteremmé vált, amelyben minden műalkotás a hívő elvarázsolását célozta.
A katolikus templomjárót már belépéskor elkápráztatta az építészeti kialakítás pompája, a mennyezetfreskók szédítő sokasága, a stukkódíszek burjánzó gazdagsága, a drága burkolatok és a képek színorgiája. Számos pompás orgonaszekrény való ebből az időből. A protestáns templomokban ezzel szemben azok az elemek dominálnak, amelyek fokozzák az igehirdetés hatását, vagy legalábbis nem vonják el tőle a figyelmet. Összességében elmondható, hogy az egyházi művészet valamennyi érzékszervet ostrom alá vette, hogy minél fényűzőbb keretek között hirdethessék Isten igéjét, ezzel is megnövelve annak jelentőségét.

A hit válsága, vágy valami új élmény után, egyházi művészet a mai világban
A hasonló hatásvadász törekvések gyanússá váltak a felvilágosodás idején és a polgárosodás beköszöntével. Az egyházművészetet a 18. század végétől egészen napjainkig áthatotta ez a kétely és ellenállás. A művészek először a kétezer évvel ezelőtti. Krisztus korabeli, antik, késő antik és kora keresztény formavilághoz tértek vissza. Rövidesen olyan stíluskorszakok formakincsének használatához folyamodtak, amelyeket különösen alkalmasnak találtak a keresztény spiritualitás tolmácsolására. Ez volt a neoromán és a neogótika térhódításának időszaka.
E stíluskísérletek a 19. század végére hitelüket vesztették, hiszen soha nem is elégítettek ki valós spirituális igényeket. A 20. század elejének egyházművészete első pillantásra a vallásos áhítatot kívánja felébresztem. Különösen fontos ez a hit tömeges megingásának időszakában, amikor mégis oly sokan keresik fel a templomokat a béke és az elmélkedés helyszíneiként, és oly sokakat hajt a vágy valami merőben más, új élmény után. A mai művészek arra törekszenek, hogy újfajta jelképiséggel telítsék Krisztusnak, a Világ Világosságának alakját. Ezek az alkotók a mai napig különleges, noha csöppet sem könnyű feladatnak tekintik a templombelső és a templomi berendezés kialakítását.

Rolf Toman Vissza

Fülszöveg

A keresztény művészet alapvetően meghatározta Európa és a nyugati világ kultúráját. A késő antikvitás művészeti és hatalmi központjaiból kiindulva a bizánci ortodox kereszténység révén egészen Oroszországig, a nyugat-európai katolikus kereszténységen keresztül pedig az Újvilágig terjedt. Könyvünk figyelembe veszi ezeket a Nyugat- és Közép-Európán kívüli művészeti központokat is.
Az Ars sacra a keresztény művészet alapjának a templomi építészetet tekinti, mivel ebben a monumentális műfajban találta meg először a maga kifejezésmódját. A spiritualitás, a világi és szakrális hangsúlyok, a liturgia és a téralakítás kívánalmai bő 1500 éven át idomultak egymáshoz, mialatt kialakultak a rögzített és az elmozdítható templomi berendezések formái. Különösen áll ez a képekben gazdag elemekre: a kapuzatokra és oszlopfőkre, oltárokra és oltárképekre, freskókra és festett üvegablakokra, szentségházakra és keresztelőmedencékre, szentélyrekesztőkre és szószékekre, kórusokra és gyóntatószékekre, orgonákra, könyvekre és a liturgia tárgyaira: kelyhekre, paténákra, szentségtartókra és feszületekre, miseruhákra és oltárterítőkre - hogy csak a legfontosabbakat említsük.
Könyvünk ezen elemek fejlődését és összefüggéseit is bemutatja a keresztény művészet legkorábbi, 3. századi emlékeitől napjainkig, a kora keresztény katakombafestészettől a kölni dóm Gerhard Richter által tervezett üvegablakáig. Az egyes korszakoknak szentelt fejezeteket kultúrtörténeti keretet felvázoló áttekintések indítják, bepillantást nyújtva a műalkotások keletkezésének idejébe. A fejezetek röviden tárgyalják a keresztény művészet legjelentősebb és legnagyszerűbb alkotásait, páratlanul gazdag képanyag kíséretében. A lenyűgöző felvételeken olyan részletek is láthatóvá válnak, amelyek helyben gyakran rejtve maradnak, mert a tárgy nem hozzáférhető, el van zárva, esetleg nincs jól megvilágítva, vagy egyszerűen nem lehet elég közelről szemlélni. A két kihajtható oltártábla képe szemlélteti a gótikus és kora újkori szárnyas oltárok működésmódját és megjelenését. A főszövegbe illesztett kultúrtörténeti kitekintések egyéb témákkal is foglalkoznak, így például Krisztus valódi képmásával, a bűn ősképével, az égről, a pokolról és a mennyországról alkotott elképzelésekkel. Vissza

Tartalom

21 A szerkesztő előszava

22 Késő antikvitás - Bizánc

24 Kereszténység a késő antikvitás idején - Bevezetés
26 A kora keresztény művészet kezdetei - A túlvilági élet ígérete képekben
30 A keresztény építészet kezdetei - A császár által emelt San Giovanni in Laterano és a régi Szent Péter-bazilika
33 A római Santa Sabina: a kora keresztény bazilikák prototípusa
34 Kora keresztény mozaikok - Róma keresztény mítoszának kialakulása
38 Kora keresztény elefántcsont tárgyak - Mesteri faragványok
40 A templom: a szentség csarnoka - Ravenna egyházi építészete és mozaikművészete

50 Bizánc és az ortodox kereszténység - Bevezetés

52 Konstantinápoly - A kolostorok, ereklyék és ikonok szakrális topográfiája
54 A kupola mint égbolt - Centrális elrendezésű épületek, újszerű szobrászati díszítés és az építészeti szimbolika alapjai
58 Hagia Szophia
66 Elefántcsont püspöki trón - Az Édenkert és a püspöki hatalom
68 Újszerű építmények - Kora bizánci templomok Kilikiában és Szíriában
70 A legrégebbi ikonok - Újra felfedezett emlékek Rómából és a Sínai-félszigetről
72 Kitekintés: Vita Krisztus képmásának mibenlétéről
74 A Mandülion - Kelme Krisztus arcvonásaival
76 Bizánci könyvfestészet - A Párizsi zsoltároskönyv és a Theodor-pszaltérium
78 A liturgia kincsei - Kelyhek és paténák, melyek láthatóvá teszik a szentséget
80 A limburgi sztaurotéka - A keresztereklye vizuális ereje
82 Görög kolostorok - Kolostoregyüttesek, keresztkupolás templomok és ünnepciklusok
84 Késő bizánci sírkápolnák mint a túlvilágba vetett hit emlékművei
92 Ortodox egyházi központok Bizánc vonzáskörzetében - Örményország, Grúzia és Oroszország, a „harmadik Róma"

98 Kora középkor

100 Isten mindenekfelett - Bevezetés
104 Kőből rakott épületek és antikizáló épületdíszek - Vizigót egyházi építészet és plasztika az Ibériai-félszigeten
112 Az utolsó ítélet látomásai - Beatus de Liebana és az ibér könyvfestészet
114 Az ókori örökség különleges újraértelmezése - Lombardia építészete és szobrászata
124 Egy jelentős kolostori kultúra hírnökei - Írország és a Brit-szigetek egyházi építészete és szobrászata
129 Ábrázolás és díszítés - Ír bronz- és egyéb fémmunkák
130 Szigetországi könyvfestészet - Kódexek a germán és az antik tradíció között
136 A történelem hányatott útjain – Egyházi építészet és szobrászat a Meroving-korban
138 Renovatio imperii - A karoling szakrális építészet központja, Aachen. A karoling kori kolostor szerepe
144 Császári parancsra - Nagy Károly és a karoling könyvfestészet
148 A karoling egyházművészet kincsei - 9-10. századi elefántcsont faragások és ötvösmunkák
154 Antik örökség első és másodkézből - Ottó kori szakrális építészet Germániában és Itáliában
160 Ottó kori falfestmények - Krisztus csodatétele és a kolostorok önképe
162 Ottó kori és kora száli-frank könyvfestészet - Reichenau és Echternach kolostori másolóműhelyeinek kiemelkedő alkotásai
166 Ottó kori és kora száli-frank monumentális szobrászat - Életnagyságú keresztek és az esseni Aranymadonna
172 Arany, zománc, ékkövek és spoliumok - A 9-10. század ereklyéi és liturgikus kellékei
180 Hildesheim becsvágyó törekvései - Bernward donátori ténykedése
182 Bizánci luxusművészet és a nyugati világkép - Kora középkori textilek

186 Romanika

188 A lelkek megmentője a szakrális művészetben - Bevezetés
192 A romanika építészete és szakrális művészete Burgundiában - Cluny jelentősége az érett középkor művészetében és kultúrájában
202 A romanika épületplasztikája I. - A domborműves szemöldöktől a figurális kapuzatig
206 A Sainte-Foy-templom Conques-ban - Az egyik leggazdagabb timpanondombormű
210 Kitekintés: Az eredendő bűn
212 Építészet és szakrális művészet Délnyugat-Franciaországban - Kupolás építmények és gazdagon díszített homlokzatok
216 Zarándoktemplomok - Térbeli megoldások a zarándokok tömegének befogadására
220 Mélységes nyugalom és elszigeteltség - Templomok és kolostorok a Keleti-Pireneusok mindkét oldalán
224 Saint-Savin-sur-Gartempe - A romanika legnagyobb freskóciklusa
228 A romanika épületplasztikája II. - Az oszlopfők formai megoldásai és képprogramja
234 Kora ciszterci templomok Franciaországban - A dísztelen építészet szerény szépsége
238 Útban Santiago felé - Északnyugat-Spanyolország építészete és szakrális művészete
242 Katalán freskók - A Museu Nacional d'Art de Catalunya kincsei
246 Kontinentális hatás és északi egzotikum - Anglia és Skandinávia építészete és szobrászata
250 A császárdómok és a kolostortemplomok - Német egyházi építészet a Rajna völgyében, Köln és Bázel között
258 Nemzetségi templomok - A késő romanika építészeti emlékei Nyugat-Magyarországon
260 Színes templombelsők - A romanika fal- és mennyezetfestményei az Alpoktól északra és délre
264 Építészet és szakrális művészet Itáliában - Antik motívumok és gazdag díszítés
272 „A pápa az igazi császár" - Konstantin adománylevelét megörökítő freskóciklus a késő romanikából
276 Fafaragványok - Nagyméretű keresztek, trónoló Madonnák, faragott kapuzatok és bútorok
284 Monumentális bronzmunkák - Bronzkapuk és keresztelőmedencék
288 Az egyházművészet kincsei - Nemesfém, zománc és elefántcsont munkák
298 Pátosz és lendület - Verduni Nikolaus rajnai ereklyetartó ládikái a késő romanikából

302 Gótika

304 Versengés ég és föld között - Bevezetés
308 A Saint-Denis apátsági templom, a sens-i székesegyház és a gótikus építészet kezdetei
310 A laoni Notre-Dame - A kezdeti gótikus építészet gazdagsága
312 A párizsi Notre-Dame - A főváros katedrálisa
315 A chartres-i székesegyház - A Mária-kultusz franciaországi központja a középkorban
322 A bourges-i székesegyház - Nemzeti törekvések és helyi feltételek
324 Amiens és Reims
328 Angol katedrálisok - A gótikus építészet pompás új változatai
334 Az első német katedrálisok - A kivitelezés tökéletesedése, egyre növekvő méretek
336 A katedrális mint mérték - A ciszterciták és kolduló rendek gótikus épületei
341 Városi plébániatemplomok - A katedrálisok utánzása, alternatívái és túlszárnyalása
342 Francia királyi kápolnák - Saint-Germain-en-Laye és a párizsi Sainte-Chapelle mint európai minták
344 A templomi berendezés - Az oltártábla és a szárnyas oltár
346 A sienai katedrális Maestája - Az oltártábla mint a városi öntudat tükre
350 A genti oltár - A túlvilág jelenvalóvá és a földi lét túlvilágivá válása a műalkotáson
358 A tiefenbronni oltár - Jajongj fennszóval, művészet, jajongj!
360 A beaune-i Utolsó ítélet-oltár - A művészet mint egzisztenciális élmény
362 Kitekintés: Menny, pokol és purgatórium
364 Égő csipkebokor - Üdvözült látomás: borzongás és bizakodás
370 Oltárok a túlvilág küszöbén - A késő gótikus szárnyas oltár
379 Kőbe vésett prédikáció - Szentély rekesztő és az alapítók szobrai Naumburgban
386 Festett prédikáció - Padova és Assisi nagy freskóciklusai
400 A megváltás útja - A firenzei Santa Maria Novella kerengőjéből nyíló egykori káptalanterem freskói
403 A templom mint az emlékezés és közbenjárás helye - A Bambergi lovas és a timpanon Utolsó ítélete
404 Szentek és hercegek síremlékei
408 A magánájtatosság kialakulása - Elmélkedés, részvét és személyes hangvételű ima
424 Az architektonikus részletek közelről - A mérművek, a dekoráció formái és a fantasztikus boltozatok

432 Reneszánsz

434 Kereszténység és humanizmus - Bevezetés
440 Szentek antik öltözetben - Firenzei és toszkán szobrászat a 15. században
454 Az üdvtörténet új perspektívái - Freskóciklusok Firenzében és Toscanában
468 Egyéni jámborság és reprezentáció - Jelen és emlékezet a quattrocento festészetében
472 Drága kéziratok: hórás- és imakönyvek
475 Halál Velencében: a dózsék sírjainak dicsősége
476 Reneszánsz sírok Saint-Denis-ben
478 A tökéletesség nyomában - Szakrális építészet a kora reneszánszban
482 Leon Battista Alberti és a „keresztény templom" - Küzdelem a templomi építészet megújításáért
487 A templom mint a kozmosz leképeződése: Centrális alaprajzú épületek Közép-ltáliában
488 A díszítés diadala - Szakrális építészet Felső-ltáliában - Bramante korai munkássága
492 Az eszményi templomi tér - Az érett reneszánsz szakrális építészete Rómában
498 Velencei templomok - Palladio működése a lagúnák városában
500 Szakrális építészet Itálián kívül - A késő gótika és a reneszánsz művészi szintézise
506 A művész mint teremtő - Az érett reneszánsz olasz festményei
525 Velencei festészet
530 El Greco expresszív művészete
532 Értelem és szenvedély - Szobrászat vallásos kontextusban
548 Harc az igazi keresztény művészetért - Reformáció, képrombolás és az új teológia hatása a festészetre
550 Kitekintés: A könyvek könyve
552 Teológiai világnézetek - Dürer és a festészet az Alpoktól északra
566 Az isenheimi oltár - Az üdvtörténet új megvilágításban

572 Barokk – Rokokó

574 Teológia és pátosz - Bevezetés
579 A római Szent Péter-székesegyház - A székesegyház befejezése. A belső tér kialakítása. A Szent Péter tér
582 Hatás és meggyőzés - A művészetek a vallás szolgálatában
592 Földi mennyország - Mennyezetfreskók és illúziókeltő templombelsők
598 Kiszámított szépség - Bernini és Borromini templomhomlokzatainak retorikája
602 Égbe nyúló kupolák - Szakrális épületek Észak-ltáliában
606 Klasszicista tendenciák a templomépítészetben - Kupolák és templomhomlokzatok Párizsban, a londoni Szent Pál-katedrális
608 Áradó pompa - Homlokzatdíszítések és építészeti-szobrászati téralakítások
612 Az üdvözülés vágya - Halotti kápolnák és síremlékek
620 Kitekintés: Memento mori - Minden hiábavalósága
622 Szenvedés és átélés - A spanyol szobrászat realizmusa
626 Érzelem és aszkézis - Spanyol festészet a 17. században
632 Az érzékiség és az értelem ünnepei - Templomok és kolostorok Dél-Németországban, Svájcban és Ausztriában
648 A szakrális tér mint összművészeti alkotás - Oltárok és szószékek
658 Kitekintés: Orgonák és díszítéseik
660 Világi hatalom és mennyei ragyogás - A Habsburg Birodalom és a hit. Osztrák apátságok
666 Bamberg és Prága között - A Dientzenhofer építészcsalád
668 A hit menedéke - Barokk egyházi művészet Lengyelországban
672 Isten házai faszerkezettel - Protestáns béketemplomok Lengyelországban
676 Szakrális építészet Portugáliában - Manierista modellek és Róma mítosza. A „Sacro Monte" mint különleges építészeti feladat
678 A gyarmatok művészete - Szakrális építészet és templom díszítés Dél-Amerikában

688 Klasszicizmus – Romantika - Historizmus

690 Az „igazi" stílus keresése - Bevezetés
692 Az oszlopok visszatérése - A művelődés klasszicista programja
702 Nemes egyszerűség és csendes nagyság - Klasszicista szobrok a templomokban
706 Szentpétervári templomok - Klasszicizmus és neogótika 1 770 és 1860 között
708 Kapcsolat a középkorral - Neogótikus és romantikus mozgalmak
714 Kozmoteista természetvallás - Friedrich és Runge kora romantikus festészete
716 Historikus variációk - Középkori épületek és katolikus apológia
718 A szenvedés tizennégy állomása - Joseph von Führich bécsi Kálváriája
720 Szakrális művészet és esztétikai geometria - A beuroni művészi iskola - Lenz ideálja, és ami lett belőle
726 Kritikus reakciók - Késő historikus szakrális építészet Franciaországban és Németországban

728 Szecesszió - Expresszionizmus - Modern kor

730 A modern kor szakrális művészete - Bevezetés
732 A modern kor hajnala - Szecesszió és más reformmozgalmak 1900 körül
746 Klasszikus modern kor az 1920-as és az 1930-as években - Vasbeton, kopár falak és új fénykoncepciók
758 Expresszionista szakrális építészet és templombelsők 1920 és 1945 között
768 Szoborszerű épületek - Szakrális építészet az 1940-es és az 1950-es években
772 Festők mint térformálók
776 Rendíthetetlen modern kor - Az 1950-es és az 1960-as évek „brutalista" változatai
778 Templomok mint különleges emlékművek - Az 1933 és 1945 közötti időszak katolikus mártírjainak tiszteletére emelt Maria Regina Martyrum
780 Absztrakt és neorealista irányzatok - Szakrális üveg- és táblafestészet 1970 és 2000 között
790 Kitekintés: Kereszt és feszület
792 Új, kibővített vagy felújított templomok 1970 és 2005 között
794 „Okos dizájn" véletlengenerátorral - Gerhard Richter déli kereszthajóablaka a kölni dómban
796 Névmutató
797 Helymutató
798 Fogalomtár

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem