Árva népem
Védőborítós példány
Szerző
Budapest
| Kiadó: | Stádium Sajtóvállalat Részvénytársaság |
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: |
Félvászon
|
| Oldalszám: | 224
oldal
|
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar
|
| Méret: |
20 cm x 13 cm
|
| ISBN: | |
|
Megjegyzés:
|
Nyomtatta Stádium Sajtóvállalat Bt.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:
A TANYA BALLADÁJA.
Az istállóból dicsőült pusztai iskolában dolgozatot írnak a gyerekek. A nagycsizmás, borzas bórembukkok, pántlikáshajú leánykák ugyancsak rágják a...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
A TANYA BALLADÁJA.
Az istállóból dicsőült pusztai iskolában dolgozatot írnak a gyerekek. A nagycsizmás, borzas bórembukkok, pántlikáshajú leánykák ugyancsak rágják a krajcáros pennaszárat, mert nehéz dió a feladat megoldása. Arról kell írni, amiről fogalmuk sincs ezeknek a kis tanyai «deákok»nak. A városról. Mit tudhat a tanyai gyerek a városról? Erre voltam kíváncsi és ezért vallattam őket. Hogy húszegynéhány esztendővel ezelőtt semmit sem, azt eddig is tudtam. Akkor még magam is ilyen istállóiskoláben nyálaztam a plajbászt. Pedig mi közel laktunk. Alig másfélórai járóföldre. Odalátszott a város ködbevesző három tornya. A tűzoltótorony lámpájának vibráló fényét és a villanylámpák égboltra vetett fénykúpját úgy elnézegettük esténkint, mint valami távoli mesevilág hívó üzenetét. Nyári hajnalon és csöndes tavaszi alkony órán kihallatszott a harangszó s a malmok kürtjének robotbahívó hangja. Ezek jelentettek nekünk a várost.
A városi népet a kékdolmányos lovaskézbesítőn kívül egy-két kivetődő disznókupec, hentes, dohány csempész és batyuzó rőfös, vagy háborús képeket áruló ügynök személyesítette meg. Az úri népet és a közigazgatást a kákabélű végrehajtó, aki nyári napsütésben is nagykabátban ült a zordképű pandúr kocsiján.
Vissza
Fülszöveg
"Árva népem" minden sora vallomás, mélyről hangzó jel. Férfias liraisággal és komor pompával megzendülő ének a puszták fiairól, a természettel s a földdel egygyökerű életekről, a derűs szívű öregekről, a mostoha sorssal dacosan megverekedőkről.
Lakatos Vince nem a divatos "falukutató" kandi idegenségével látja ezt a mélységekbe burkolódzott világot. Ellenkezőleg: úgy szemléli, mint testvére annak a tájnak s e táj sokat próbált magyarjainak, akit az atyafiúi szeretet családias cinkosságával mutat meg nekünk, a karikás, pattogó vádbeszéd gyanús mellékzöngéi nélkül. Úgy beszél róluk s úgy emlékezik meg a tájról, mint fiú az atyáról s az édesanyáról, akikhez örök hála köti, szívét rabultartó szeretet kapcsolja. Úgy vall róluk, mint otthonáról és bölcsőjéről és úgy, ahogy fészkéről a madár dalolhat a végtelen mezők felett.
Az "Árva népem" - nem üresen kongó szó Lakatos Vincénél, hanem a vér hangja, a vér üzenete, zenéje. A szív legbensőbb vallomása, mintha csak azt mondaná szüntelen:...
Tovább
Fülszöveg
"Árva népem" minden sora vallomás, mélyről hangzó jel. Férfias liraisággal és komor pompával megzendülő ének a puszták fiairól, a természettel s a földdel egygyökerű életekről, a derűs szívű öregekről, a mostoha sorssal dacosan megverekedőkről.
Lakatos Vince nem a divatos "falukutató" kandi idegenségével látja ezt a mélységekbe burkolódzott világot. Ellenkezőleg: úgy szemléli, mint testvére annak a tájnak s e táj sokat próbált magyarjainak, akit az atyafiúi szeretet családias cinkosságával mutat meg nekünk, a karikás, pattogó vádbeszéd gyanús mellékzöngéi nélkül. Úgy beszél róluk s úgy emlékezik meg a tájról, mint fiú az atyáról s az édesanyáról, akikhez örök hála köti, szívét rabultartó szeretet kapcsolja. Úgy vall róluk, mint otthonáról és bölcsőjéről és úgy, ahogy fészkéről a madár dalolhat a végtelen mezők felett.
Az "Árva népem" - nem üresen kongó szó Lakatos Vincénél, hanem a vér hangja, a vér üzenete, zenéje. A szív legbensőbb vallomása, mintha csak azt mondaná szüntelen: apám, én édesanyám, - népem...
Vissza Tartalom
| A tanya balladája | 5 |
| A licent | 35 |
| Nem deglik a disnó | 42 |
| A lele is vitamin | 46 |
| A harmathúzók | 51 |
| A kutyapapír | 58 |
| Bealkonyul Hajnal Misának | 64 |
| A vén ember patikája | 69 |
| Lázár Dani mammutjövedelme | 75 |
| Lápi legendák | 82 |
| Rőfi Ferkő zápfoga | 87 |
| Húsvéti locsolás | 92 |
| Vihar a Békaríkatóban | 97 |
| Az a kukacos adó | 101 |
| Strandol a tanya | 106 |
| Ágnis néni káposztája | 110 |
| Botrány a csibogón | 115 |
| Töpörtyű Gyuri | 121 |
| A haldokló szélmalom | 126 |
| Vándor a karámnál | 130 |
| Búcsú a homokon | 135 |
| A "Héttetűben" | 140 |
| Csótiék nagy sora | 145 |
| Gergő hagyatéka | 151 |
| Az én báróságom | 157 |
| A fejetlen barát | 162 |
| Állj meg Sárga, itt a csárda! | 166 |
| Kanászhiány és kultúra | 174 |
| Marhavásár | 180 |
| Régi disznótorok | 186 |
| A betyárvilág derűje, borúja | 194 |
| És a jövendő | 214 |
Folytatás Microsoft-tal