Ásványtan I-II.

Előszó

Immár több mint félszázaddal ezelőtt jelent meg Szabó József kitűnő Ásványtana. Azóta az ásványtan tudománya rendkívül nagyot fejlődött. Vannak fejezetek, amelyek mintegy eltűntek a tudományból. Így ma már teljesen divatját múlta a kristályok Naumann-jelzése, ma már senki sem használja a földpátok meghatározására a lángkísérletet. Másrészt vannak fejezetek, amelyek ma is megvannak, csak bizonyos változásokon mentek keresztül. Így a kristály-optika alapvető részei ma is ugyanazok, mint amelyek félszázaddal ezelőtt voltak, a módszerek azonban sokat fejlődtek, nagyon kifinomultak, így például a Fedorov-féle univerzális asztallal való vizsgálatok csak az utolsó évtized alatt érték el a mai tökéletességüket.
Vannak azonban az ásványtannak olyan fejezetei, amelyek félszázaddal ezelőtt egyáltalán meg sem voltak. Könyvünkben igyekeztünk az ásványtan tudományát a mai állapotában bemutatni. Az ásványtan régebben jórészt leíró tudomány volt, ma azonban a fizika és kémia tudományával párhuzamosan már az egzakt tudományok közé sorozandó. Vissza

Fülszöveg

Az ásványok hazája a Föld szilárd kérgében van. A földkéreg kőzetekből épül fel, a kőzeteket ásványok alkotják. Az ásványok a földkéregben keletkezett anorganikus anyagok, melyek fizikai-kémiai értelemben homogén testek. Homogenitásuk abban nyilvánul meg, hogy egyrészt kémiai összetételüket általában kémiai képlettel lehet kifejezni, másrészt megfelelő körülmények között keletkezve jellemző belső szerkezetük van, ami a kristályalakban és egyéb fizikai tulajdonságokban nyilvánul meg.
Azok a testek, amelyeknek kémiai összetételét kémiai képlet fejezi ki, valóban homogének. Vannak testek, amelyek külsőleg homogéneknek látszanak, de valójukban nem azok. Így a bazaltkőzet látszólag egynemű, de a mikroszkóp azonnal elárulja, hogy e kőzet többféle ásványból áll. Az obszidián teljesen homogén külsejű kőzettömeg, mely a mikroszkópi vizsgálat számára is egyneműnek látszik, azonban kémiai összetétele képlettel nem fejezhető ki, az obszidián nem ásvány, hanem kőzet. A gránitkőzetben már szabad szemmel is fel lehet ismerni az egyes ásványos elegyrészeket.
Az ásványok zöme kristály és ennek folytán törvényszerű belső szerkezete van. Ennek a belső szerkezetnek a következménye egyrészt a kristályforma, másrészt pedig a fizikai tulajdonságoknak az irányoktól való függése.
Az ásványok a szabad természetben keletkeztek, ők a természeti folyamatoknak a termékei. Ennek folytán a műtermékek nem sorozhatók az ásványok birodalmába. Vissza