A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Aszkétika és misztika I.

Aszkétika

Szerző

Kiadó: Korda R. T. kiadása
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 340 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Nyomatott: Korda R. T. nyomdájában, Budapesten. Második kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az aszkétika fogalma s a rokontudományokhoz való viszonya.
Az aszkétika rendszeresen, tudományosan tárgyalja azokat a módokat s eszközöket, amelyek útján az ember a keresztény tökéletességre... Tovább

Előszó

Az aszkétika fogalma s a rokontudományokhoz való viszonya.
Az aszkétika rendszeresen, tudományosan tárgyalja azokat a módokat s eszközöket, amelyek útján az ember a keresztény tökéletességre eljuthat. Amíg tehát a keresztény erkölcstan mindazt tartalmazza, ami csak az isteni kinyilatkoztatás alapján az ember szabad cselekedeteire s az azok által elérendő végső s legmagasabb célra vonatkozik (Lehmkuhl), addig az aszkétika ugyancsak ezen az alapon, ugyanezen cselekedetekkel foglalkozik (objectum materiale), de a keresztény tökéletesség szempontjából (objectum formale).
Az aszkétika tehát a keresztény erkölcstan tágabb keretei közé tartozik. Az erkölcstan ugyanis megtanít arra, hogy mi a megengedett, jó, tökéletes; az aszkétika magyarázza, hogy hogyan juthat el az ember a tökéletességre, sőt a legtökéletesebbre. Az aszkétika tehát mintegy technikája, művészete az erkölcstannak.
Bizonyos értelemben az aszkétika középhelyet foglal el az elméleti s gyakorlati tudományok között.
Legközelebbi rokona az aszkétikának a misztika. Mindkettő a tökéletességnek s így végelemzésben az Istennel való egyesülésnek tudománya. Amíg azonban az aszkétika az Istennel egyesülni törekvő ember munkáját tárgyalja, addig a misztika a lelket magával egyesítő Isten munkáját ismerteti. Szóval az előbbi az ember aktív, az utóbbi az ember passzív szerepével foglalkozik az Istennel való egyesülésben.
A lelkipásztorkodástannal, az erkölcstannak eme leszármazottjával az aszkétika szintén - bár távolabbi - rokonságban van. Amíg azonban az aszkétika (és misztika) az önmegszentelődés tudománya, addig a lelkipásztorkodástan mások megszentelésének módjaiba, eszközeibe avatja be azokat, akik az Úr szőllőjének gondozására, művelésére hivatottak.
Hangsúlyozzuk végül, hogy - amint már céloztunk rá - minden teológiai tudománynak, nevezetesen az erkölcstannak, de leginkább az aszkétikának alapja s anyja a tudományok királynője: a dogmatika, a kinyilatkoztatás tudománya.
Vissza

Tartalom

Előszó
Bevezetés
Az aszkétika fogalma s a rokontudományokhoz való viszonya5
Az aszkétika forrásai6
Az aszkétika módszere és egysége7
Az aszkétika, misztika története főbb vonásokban8
A keresztény ókor9
E kor tévedései10
A középkori skolasztika korszaka11
E korszak tévedései13
Az újkor14
E korszak tévedései22
Adatok a magyar aszkétika történetéből23
XI-XVI. századig23
XVI-XIX. századig24
XIX. és XX. század27
Legújabb kor31
A TÖKÉLETESSÉGRŐL ÁLTALÁBAN
A tökéletesség elmélete42
Az ember célja és a megszentelő malaszt42
Az érdem42
Mi fokozza az érdemet?43
A szerzett készség (habitus acquisitus)43
A belénk öntött készség (habitus infusus)44
Mi csökkenti az érdemet?44
A segítő kegyelem46
A gyakorlati tökéletesség lényege46
A tökéletesség és a szeretet49
A tökéletesség és az isteni akarat betöltése49
Tökéletesség és Krisztus követése51
A szentek és a szenttéavatás59
A tökéletesség és a szentek utánzása61
A tökéletességre vonatkozó tévedések64
A tökéletesség szabályai66
A tevékeny élet67
A szemlélődő élet70
A vegyes élet71
A tökéletesség fokai73
A tökéletesség első foka74
A tökéletesség második foka74
A tökéletesség harmadik foka76
A természet és természetfeletti78
A TÖKÉLETESSÉG ESZKÖZEI
Az ima (Pozitív eszközök)
Az imáról általában82
A kérő ima84
Az ima kieszközlő ereje86
A jó ima tulajdonságai88
Az imára való előkészület. Az ima helye és ideje91
Az ima különböző fajai93
A szóbeli ima94
Az elmélkedés
Az elmélkedés lényege és szükségessége95
Az elmélkedés történetéből98
Az elmélkedés módjai
A hármas lelki tehetséges rendszeres foglalkoztatása99
A sorozatos elmélkedés102
A szöveg-elmélkedés102
Az elmélkedő lelkiolvasás102
A képzeleti elmélkedés (applicatio sensuum)103
Szemlélődé (contemplatio)103
Alkantara Szent Péter módszere104
Szalézi Szent Ferenc módszere104
Liguori Szent Alfonz módszere104
St. Sulpice módszere104
Affektív ima és az egyszerű szemlélet105
Az összeszedettség107
Isten jelenlétének gyakorlata109
A röpimák1069
A lelkiolvasás110
A lelki oktatás (exhortatio)113
A lelki vezetés
A lelki vezetés. Szükségessége114
A lelki vezető tulajdonságai118
Magatartás a lelki vezetővel szemben121
A lelkiismeret feltárása (ratio conscientiae)123
Az Oltáriszentség
A szentmiséről általában124
A szentmisehallgatás módja126
A pap s a szentmise127
A szentáldozás131
szentáldozás gyümölcsei131
A gyakori szentáldozás történetéből132
A "Sacra Tridentina Synodus" dekrétuma133
A "Quam singulari" dekrétum135
Az Oltáriszentség, mint Krisztusnak állandó jelenléte köztünk136
A lelkigyakorlatok
A lelkigyakorlatok139
A liturgia
A liturgia148
Ájtatosságok
Ájtatosságok151
Ájtatosság Krisztus kínszenvedéséhez152
Ájtatosság az Oltáriszentséghez156
Ájtatosság Jézus Szent Szívéhez157
Jézus Szent Szíve tiszteletének történetéből157
A Jézus Szent Szíve-ájtatosság konkrét formái160
Szentáldozás, kilenced Jézus Szent Szíve-tiszteletére162
Ájtatosság az Isten Anyjához164
A TÖKÉLETESSÉG AKADÁLYAI
A vérmérsékletből eredő akadályok174
A kolerikus temperamentum176
A szangvinikus temperamentum178
A melanchólikus temperamentum179
A flegmatikus temperamentum180
A vegyes temperamentumok181
A szenvedélyek
A szenvedélyekről általában182
A szenvedélyekről részletesen I. A törekvő (concupiscibilis) szenvedélyek
A szeretet184
A gyűlölet186
A vágy187
Az irtózat188
Az öröm189
A szomorúság190
II. Az ellenálló (irascibilis) szenvedélyek
A remény192
A kétségbeesés193
A bátorság194
A félelem195
A harag197
Önalkotta akadályok199
A kísértések203
A kísértések célja206
A kísértésben követendő magatartás209
Az aggályosság213
A TÖKÉLETESSÉG AKADÁLYAINAK LEKÜZDÉSE
Az önmegtagadás
Az önmegtagadásról általában
Az önmegtagadás lényege és értelme217
Az önmegtagadás tulajdonságai220
Az önmegtagadásról részletesen
I. A külső önmegtagadás
A külső önmegtagadás történetéből223
Indítóokok225
A külső önmegtagadás gyakorlatai228
Látás228
Hallás229
Szaglás230
Izlés230
Tapintás232
A nyelvről233
II. A belső önmegtagadás
Célja és indítóokai234
A belső önmegtagadás gyakorlatai236
Az emlékező- és képzelőtehetség236
Az értelem238
Az akarat241
A szellemek megkülönböztetése (discretios spirituum)243
A lelkiismeretvizsgálás
A lelkiismeretvizsgálásról általában249
A lelkiismeretvizsgálás történetéből249
Mi a lelkiismeret?250
Mi a lelkiismeretvizsgálás?251
Az általános lelkiismeretvizsgálás252
A részletes lelkiismeretvizsgálás254
A gyakori szentgyónás257
A gyónás hatásai258
Hányszor gyónjunk?260
Hogyan gyónjunk?261
A pap és a gyakori gyónás265
AZ ERÉNYEK
Az erényekről általában269
Az isteni erények
A hit270
A hit védelme és növelése273
A remény274
A remény védelme és gyarapítása277
A szeretet279
A szeretet védelme és gyarapítása282
A felebaráti szeretet283
Az irgalmasság erénye286
Az erkölcsi erények. A sarkalatos erények
A sarkalatos erényekről általában287
Az okosság289
Eszközök az okosság megszerzésére290
Az igazságosság291
Az igazságosság erénykísérete293
A szoros jogcímen alauló erények:293
Az istentisztelet (religio)293
A kegyelet (pietas)294
Tisztelen (observantia)294
Tiszteletadás (honor)295
Engedelmesség (oboedientia)295
A nem szoros jogi kötelezettségen, hanem erkölcsi szükségességen alapuló erények296
Szükségesek:
A hála296
Az igazság (veritas)296
A tökéletességhez kívánatosak:
A barátságosság297
A bőkezűség298
A lelki erősség298
A lelki erősség megszerzésének eszközei302
A lelki erősségel rokon erények303
A nagylelkűség303
A nemeslelkűség304
A bőkeblűség305
A türelem306
A kitartás és állhatatosság307
A mértékletesség308
A mértékletességhez tartozó erények309
Az evés-ivásnak mérsékelése309
A tisztaság310
A szemérmesség
A belső indulatokat rendező erények:313
Az önuralom313
A szelídség és a kegyesség314
Az alázatosság314
A tudásvágy315
A külső magatartást szabályozó erények:315
A szerénység315
A vidámság316
Az illedelmesség a ruházkdásban317
Tárgymutató325
Névmutató331

Müller Lajos S. J.

Müller Lajos S. J. műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Müller Lajos S. J. könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv