Előszó
Akinek számára az iskola szórakozás és nem nyűg, a történelem- és földrajzórák alatt hamarosan fölfedezi, milyen káprázatos, milyen változatos ez a mi földgolyónk, s ilyenkor, a távolból - már fiatalon - beleszeret egy-egy országba, városba, és elhatározza, ha fölnő, az első adódó alkalommal odautazik, s ha lehet, ott is fog élni.
Az én álmaim városa gyermekkorom óra Athén volt.
A görög mitológia már elemista éveimben elkápráztatott. Aztán jöttek a filozófusok! Apai nagyatyám, aki tanárnak készült (de mostoha anyagi körülményei miatt állami tisztviselő lett), budai sétáink alkalmával Szókrátészről és Plátonról beszélt nekem, olyan lelkesen magyarázva tanaikat, ahogyan valószínűleg tanítványait győzte volna meg az igazságról.
Már nem emlékszem, mikor "találkoztam" először Periklésszel, de politikáját azonnal helyeseltem. Később a görög építészettel foglalkozó könyveket kezdtem el bújni, melyeket születésnapi, karácsonyi ajándékként kaptam.
Már Rómában éltem, emigrációban, amikor végre sikerült eljutnom Athénbe. Ami ott várt, csodálatosabb volt minden elképzelésemnél. Először a színek képesztettek el: ezüst olajfák, rózsaszín leanderek, sárgásszürke sziklák, de elsősorban a tenger, amely Athén körül olyan, mint a kék pezsgő - ha léteznék ilyen...
Rendkívüliek voltak az emberi kapcsolatok is. Amikor először Athénba mentem, csupán egyetlen házaspárt ismertem, de napokon belül legalább tízen - barátaim barátai - hívtak meg ebédre, vacsorára, városnézésre.
1957-et írtak. A Forradalom emléke elevenen élt még a szabadságért annyi áldozatot hozott görög nép szívében. Magyarnak lenni akkoriban dicsőség volt Hellászban. Felejthetetlen élményt jelentett számomra, amikor bemutattak egy előkelő görög asszonynak, aki szegről-végről rokona volt Koloktronisznak, a nagy szabadsághősnek. Az idős dáma megölelt és könnyes szemmel mondotta: "Boldog vagyok, hogy magyarral találkozhatom. Ha nem születtem volna görögnek, magyar szeretnék lenni."
Görög barátaim már első utam alkalmával elárultak nekem sok mindent Athén titkaiból. Az évek folyamán egyre többen és egyre többet. Ezeket mesélem el most magyar olvasóimnak.
Vissza