Fülszöveg
Egy régi jó barátommal beszélek: „Mi legyen, Can Togay vagy Can Togay János?" - kérdezem. „Legyen Can Togay János - feleli a Can Togay Jánost megveszem, a Can Togay olyan, mint valami földönkívüli. Mit gondoljon az olvasó, merre jár az a villamos, amiről írsz?" „De hisz ott áll, hogy Budapesti versszakok!" - érvelek. „Attól még lehet, hogy egy turista írja!" - feleli. „Egy életen át való turista - mondom -, de ugye, megérted a dilemmámat?" „Ha az orvosod volnék, igen, de amúgy nem."
Jobban is illik a címhez: Átmeneti ember.
Can Togay, született Budapesten. író, filmrendező, forgatókönyvíró, színész, médiaművész, kultúrdiplomata, egyetemi docens. Első verseskötete 2004-ben jelent meg Fénykutya és vonat címmel.
Az úton lévő költő sosem készülődik, sosem indul: csak viszik a tájak. És újból és újból megérkezik. És ott látogatóba megy. Élő és halott társakkal találkozik, át- meg átváltozik. És fényképek készülnek, ahol egymásra néz e világ és túlvilág, és ő velük együtt néz a...
Tovább
Fülszöveg
Egy régi jó barátommal beszélek: „Mi legyen, Can Togay vagy Can Togay János?" - kérdezem. „Legyen Can Togay János - feleli a Can Togay Jánost megveszem, a Can Togay olyan, mint valami földönkívüli. Mit gondoljon az olvasó, merre jár az a villamos, amiről írsz?" „De hisz ott áll, hogy Budapesti versszakok!" - érvelek. „Attól még lehet, hogy egy turista írja!" - feleli. „Egy életen át való turista - mondom -, de ugye, megérted a dilemmámat?" „Ha az orvosod volnék, igen, de amúgy nem."
Jobban is illik a címhez: Átmeneti ember.
Can Togay, született Budapesten. író, filmrendező, forgatókönyvíró, színész, médiaművész, kultúrdiplomata, egyetemi docens. Első verseskötete 2004-ben jelent meg Fénykutya és vonat címmel.
Az úton lévő költő sosem készülődik, sosem indul: csak viszik a tájak. És újból és újból megérkezik. És ott látogatóba megy. Élő és halott társakkal találkozik, át- meg átváltozik. És fényképek készülnek, ahol egymásra néz e világ és túlvilág, és ő velük együtt néz a lencsébe, együtt a Kádár-kor alkonyatával, a gyerek-és felnőttkorral, a világ részleteinek tolongásában. Mégsem idegen ez az „átmeneti ember", mert sehol sem csodálkozik el a korokon, a váltott színű időkön és nemzedékeken. Úgy vesz részt, hogy szemügyre vesz. Odüsszeusz, Hamlet az útitársai a szerteágazó utakon, és ha megpihen, akkor úszik egyet, de akkor is váltogatja a tempót és az időket, mert az ógörög antikvitásban bolyongó hajósoknak a társa ő még New Yorkban is, ahol flaszteron járva kultúrákat idéz fel és ha olykor éjszaka a saját lakása ablakán kinéz, akkor is újabb utakra indulva másfele jár.
Bereményi Géza
Kövessen minket a Facebookon!
Vissza