Atomfizika II.

Az atom elektronburka és az atommag

Szerző

E. V. Spolszkij

Fordító

Sándor Endre

Budapest

'E. V. Spolszkij: Atomfizika II. ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1958
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	668 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a harmadik kiadáshoz	8
A kvantummechanika alapjai	9
Bevezetés
Lineáris operátorok
Lineáris operátorok sajátértékei és sajátfüggvényei
Önadjungált operátorok
Önadjungált operátorok sajátfüggvényeinek ortogonalitása
Ortogonális függvények szerinti sorfejtés
A hullámfüggvény
A szuperpozíció elve
A kvantummechanika fontosabb operátorai
A kvantálás
A szabad részecske
Mérési eredmények valószínűségének kiszámítása
A középérték
Példák középértékek kiszámítására
Szimultán sajátfüggvények
A Heisenberg-féle egyenlőtlenségek
Az általános Schrödinger-egyenlet
A valószínűségi sűrűség és a valószínűségi áram
"Tiszta" és "kevert" állapotok
Stacionárius állapotok
Ehrenfest tétele
A mozgásegyenletek
A megmaradási törvények
Mozgás centrális erőtérben	68
Az impulzusnyomaték
Az impulzusnyomaték tulajdonságai
Az impulzusnyomaték négyzetének sajátfüggvényei és sajátértékei
Az impulzusnyomaték egy komponensének megfelelő operátor sajátfüggvényei és sajátértékei
Állapotok centrális erőtérben
Iránykvantálás
Grafikus ábrázolás
A hidrogéntípusú atomok alapállapota
A Kepler-probléma. Általános eset
A vegyérték-elektron modellje
Az alkálifémek spektruma
Két elektron centrális erőtérben
A perturbációszámítás elmélete egyszerű (nem elfajult) sajátértékek esetén
A hélium-atom alapállapota
A sugárzás	124
Az állandók variálásának módszere
A fényelnyelés és -kisugárzás
Az Einstein-együtthatók kiszámítása
A kiválasztási szabályok
A Bohr-magneton
Az elektron mágneses térben
A normális Zeeman-effektus elmélete
Az elektronspin	15
A forgó elektron hipotézise
A Stern-Gerlach-kísérlet
Az Einstein-de Haas- és a Barnett-kísérlet
A spin és a polarizáció
A másodrendű, relativisztikus hullámegyenlet
A Dirac-egyenlet
Az elektron spinjének és mágneses nyomatékának létezése
A finomszerkezetre vonatkozó képlet
A hidrogénatom energiaszintjeinek eltolódása
Az alkálifémek dublettjei
A teljes impulzusnyomaték kvantumszáma
Az anomális Zeeman-effektus
Az anomális Zeeman-effektus elmélete
Gyenge tér
Az anomális Zeeman-effektus elmélete
Erős tér
Többelektronos atomok	196
A hélium spektruma
Parahélium és ortohélium
Kicserélődési elfajulás
A hélium-probléma
Az energia első közelítése
A Pauli-elv
A hélium szingulett és triplett állapota
A periódusos rendszer második oszlopában levő atomok spektruma
A bonyolultabb spektrumok néhány törvényszerűsége
Az atomok mágneses tulajdonságai
Az izoelektronos ionok spektruma
D. I. Mengyelejev periódusos rendszerének elmélete
A Mengyelejev-féle periódusos rendszer egyes periódusainak szerkezete
Röntgenspektrumok
A röntgenspektrumok energianívó-diagramja
A röntgen-energianívók közvetlen meghatározása
Gerjesztett atomok	248
Optikai gerjesztés és rezonancia fiuoreszcencia
Lépcsőzetes gerjesztés
Termikus gerjesztés
Másodfajú ütközések
Szenzibilizált fluoreszcencia
Rezonancia a másodfajú ütközéssel történő energiaátadásnál
A gerjesztett állapotok élettartama
Nívószélesség
Önionizáció
A színképvonalak intenzitása
Metastabilis állapotok
Tiltott átmenetek
Az atommag általános jellemzése	274
Néhány előzetes tudnivaló
A mag spinje
Magspin és statisztika
A mag mágneses dipólusnyomatéka
A mag elektromos kvadrupólus-nyomatéka
Az atommag erőtere és sugara
A mag proton-neutron szerkezete
Kötési energia
A kötési energia félempirikus kifejezése
Elemi részecskék
A deuteron
A deuteron elmélete
A magerők függése a spintől
A magerők természete
A magfizika kísérleti módszerei	329
Gyors részecskék megfigyelésére és számlálására alkalmas módszerek	329
A részecskeszámlálás módszerei
Gyors részecskék pályájának fényképezése
Neutronok észlelése
Töltött részecskék gyorsítása	340
Elektrosztatikus generátor
Ciklotron
Elektronok gyorsítása
Betatron
Szinkrotron és fazotron
Lineáris gyorsítók
Magreakciók	360
A magreakciók általános jellemzése
A magreakciók energiájának meghatározása
Az energia és a mozgásmennyiség megmaradási elveinek egyidejű alkalmazása
Effektív hatáskeresztmetszet
A közbeeső mag
Az atommag mint kvantummechanikai rendszer
Részecskék befogása az atommagba
Az energiaszintek szélessége és a rezonancia
Neutronok atommagreakciói
Protonok és deuteronok reakciói
Alfa-részek reakciói
Atommagreakciók igen nagy energiáknál
Atommagok fotohasadása
Rádioaktivitás	401
A rádioaktív átalakulás törvényei	401
Rádiaktív folyamatok általános jellemvonásai
A rádioaktív átalakulás elemi törvényei
A rádioaktív bomlási törvény statisztikus jellege
A rádioaktív bomlási sorok elmélete
A rádióaktivitás egysége
Hőhatás
A rádioaktív családok
A rádioaktív sugárzás kölcsönhatása anyaggal	421
Az alfa-sugarak hatótávolsága
A béta-sugarak hatótávolsága és energiája
Gamma-sugarak elnyelése és szóródása
Pozitronok keletkezése gamma-sugarak elnyelésekor
A pozitronok sajátságai és Dirac elmélete
Párképződés
A rádioaktív átalakulások típusai	442
Alfa-bomlás
Az alfa-bomlást kísérő gamma-sugarak és az atommagok energiaszintjei
Béta-bomlás
Béta-spektrumok
A neutrino
Megengedett és tiltott béta-folyamatok
A pozitron-rádioaktivitás és a K-befogás
Egyszerű és összetett béta-spektrumok
Az izobárok stabilitása
Gamma-sugárzás
A gamma-sugarak belső konverziója
Izomér átmenetek
Neutronok	478
A neutron felfedezése
A neutron tömege, spinje és mágneses nyomatéka
Neutronforrások
Gyors neutronok elhajlása
Lassú neutronok elnyelése és szóródása
Neutronok elhajlása
Neutronok optikai sajátságai
Maghasadás és az atomenergia felhasználása	507
Nehéz atommagok hasadásának felfedezése
A maghasadás elmélete
A maghasadás aktiválási energiája
Spontán hasadás
Különböző maghasadási módok
Atommagok hasadási termékei
A hasadáskor felszabaduló neutronok
Transzurán elemek
Atommag-láncreakciók
Lassító alkalmazása
Az atomreaktor
A plutónium előállítása
Az atomenergia felhasználása
Az atomenergia szerepe a természetben
Kozmikus sugarak	547
Bevezetés
A kozmijkus sugarakra vonatkozó főbb kísérleti adatok
A Föld mágneses terének hatása a primér kozmikus sugarakra
Energiaveszteség ionizáció következtében
Gyors, elektromosan töltött részecskék észlelése Wilson-kamrával és fényképezőlemezzel
A pozitron felfedezése
Záporok
Gyors részek kölcsönhatása az anyaggal
Kaszkád-záporok keletkezése
A lágy és kemény komponens
Mezonok
Mezonok és atommagok kölcsönhatása
Semleges mezonok
Egyéb mezonok
A primér kozmikus sugarak és az atommagok kölcsönhatásakor észlelt jelenségek
A kozmikus sugarak keletkezése
Függelék	610
Néhány integrál kiszámítása	610
Két töltés elektrosztatikai kölcsönhatási energiája	611
Kvázistacionárius állapot és virtuális energiaszintek	615
A relativisztikus elektron impulzusnyomatékának megmaradása	620
A dipólus és kvadrupólus sugárzása	623
Az állapot párossága	630
A könnyű atommagok tömege	630
Izotópok	633
A legfontosabb atomi állandók	653
Az elemek periódusos rendszere D. I. Mengyelejev szerint	656
Betűrendes tárgymutató	659