kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Gondolat Könyvkiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Félvászon |
| Oldalszám: | 559 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 20 cm x 15 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. 2. átdolgozott kiadás. |
| Az Olvasóhoz! | 13 |
| A világ változandósága a vegyész szemével nézve | 15 |
| Az elemek | 16 |
| A keverékek és vegyületek | 17 |
| Atom és molekula | 21 |
| A kémiai elemek harmadfél évezred tükrében | 24 |
| Az alkímia | 26 |
| A tudományos atomisztika kezdete | 28 |
| A periódusos rendszer | 33 |
| Az elektromosság | 38 |
| Az elektron | 39 |
| A proton | 42 |
| Forradalom a fizikában | 44 |
| Hullám vagy részecske? | 44 |
| A fizikai mezők mint anyagfajták | 48 |
| A részecske- és hullámjelleg összefüggése | 50 |
| Az anyaghullámok | 51 |
| A tömeg és energia összefüggése | 53 |
| Ami az atomon belül van | 56 |
| A radioaktivitás | 57 |
| Az atomok mérete | 63 |
| Az atomok külső részének szerkezete: az elektronburok | 66 |
| Az atomfizikai mozgásforma | 73 |
| A rendszám meghatározása | 75 |
| Az izotópok | 76 |
| A kémiai elem fogalmának a változásai | 81 |
| Az atommagok átalakítása | 83 |
| A ködkamra | 86 |
| A magreakciók | 88 |
| A neutron | 91 |
| A mesterséges radioaktivitás | 94 |
| A mesterségesen szintetizált elemek | 97 |
| Nyomozás izotópokkal | 104 |
| Az izotópos indikáció elve | 106 |
| Kémiai folyamatok vizsgálata nyomozóelemekkel | 109 |
| Az izotópos indikáció a biológiában | 110 |
| Nyomozóelemek a mezőgazdaságban | 111 |
| Nyomozóelemek az iparban | 112 |
| Ami az atommagon belül van | 114 |
| A nukleonok | 115 |
| A magerők ellentéte és egysége | 117 |
| A mezonmező és a pion | 119 |
| Miből állnak az atomok? | 120 |
| Az atomenergia felszabadítása | 122 |
| A tömeghiány | 122 |
| A magfúzió | 124 |
| A maghasadás | 126 |
| Az atomenergia hasznosítása | 131 |
| Az izotópok szétválasztása | 133 |
| A plutóniumtenyésztés | 135 |
| Ami az atommagnál is kisebb: Az elemi részecskék és antirészecskék | 137 |
| Az elemi részecskék | 138 |
| A párképződés és az innihiláció | 140 |
| Az antirészecskék | 142 |
| Az antiatomok ill. antielemek kérdése | 143 |
| Mit kezdjünk a kémiai elem fogalmával? | 145 |
| Van-e oszthatatlan végső részecske, őselem? | 146 |
| Hogyan méri a vegyész a molekulát? | 149 |
| A gáznyomás | 149 |
| A molekulasúly | 152 |
| A molekulák száma | 157 |
| A molekulák nagysága | 160 |
| Amit a molekulák szerkezetéről a kémiai sajátságok elárulnak | 162 |
| A szerkezeti képlet | 162 |
| A térbeli izoméria | 169 |
| Láthatók-e a molekulák? | 175 |
| A mikroszkóp nagyításának a határa | 176 |
| Az elektronmikroszkóp | 178 |
| Amit a röntgensugár a molekuláról elárul | 182 |
| A röntgenográfia | 182 |
| A kristályok szerkezete | 185 |
| A gázmolekulák szerkezete | 195 |
| Az elektronográfia | 197 |
| A neutronográfia | 200 |
| Nyomozás a molekulák alakjának a kiderítésére | 201 |
| A dielektromos állandó és a molekulák alakja | 202 |
| A molekulák változó alakja | 207 |
| A molekulák eltorzulása | 209 |
| A molekulák forgása | 210 |
| Az atomok rezgése a molekulában | 212 |
| Milyen erők tartják össze a molekulát | 215 |
| Az ionkötés | 215 |
| A kovalens kötés | 217 |
| A többcentrumos kötés | 222 |
| A fémek | 224 |
| A fémek kristályszerkezete | 226 |
| Az ötvözetek | 228 |
| A fémek kristályszövete | 229 |
| A fémek természetellenes állapota | 234 |
| A fémek korróziója | 234 |
| A molekulák sorsa | 238 |
| A kémiai egyensúly | 238 |
| A metastabilis állapot | 245 |
| A kémiai folyamatok sebessége | 247 |
| A bölcsek köve hajdan és ma | 252 |
| A kémiai átalakulások értéknövelő szerepe | 253 |
| A kémiai folyamatok irányítása | 254 |
| A kémiai folyamatok sebességének szabályozása | 258 |
| A katalízis | 259 |
| A biokatalizátorok: enzimek és vitaminok | 265 |
| Az elektromosság szerepe a kémiában | 273 |
| Ionok a sókban | 273 |
| A savak és bázisok | 276 |
| Az elektrolízis | 282 |
| Ahol a felület uralkodik: a kolloidok világa | 288 |
| A felületi feszültség | 289 |
| Az adszorpció | 291 |
| Az ioncserélők | 293 |
| A kolloidok | 297 |
| A kolloidok diffúziója | 300 |
| Az ultramikroszkóp | 301 |
| Az ozmózisnyomás | 303 |
| A makromolekulák | 304 |
| A kolloidok stabilitása | 306 |
| Az emulgátorok | 310 |
| A mosás | 311 |
| A szintetikus mosószerek | 315 |
| A jövő mosószerei | 319 |
| A kocsonyák | 320 |
| A napsugár energiájának raktározása | 322 |
| A fotoszintézis | 323 |
| A szénhidrátok | 325 |
| A klorofill | 334 |
| A napsugár elraktározott energiájának gyümölcsöztetése | 337 |
| Az égés | 341 |
| Az égéshő | 343 |
| Az égési hőmérséklet | 346 |
| A láng és a gyulladás | 347 |
| A tűzoltás | 348 |
| Égés az élő szervezetekben | 349 |
| A tűz társadalmi jelentősége: a tüzelőszerek | 350 |
| A kőszén mint vegyipari nyersanyag | 354 |
| A földgáz és ásványolaj mint vegyipari nyersanyag | 358 |
| A pusztító és alkotó robbanás | 359 |
| Az égés gyorsítása | 359 |
| A robbanás | 362 |
| A láng | 363 |
| A belsőégésű motorok | 364 |
| A sugárhajtású motorok | 365 |
| A rakétamotorok | 367 |
| A robbanószerek | 368 |
| A hő megkerülése galvánelemekkel | 374 |
| A hő munkává alakításának a korlátai | 374 |
| A galvánelemek | 379 |
| Az akkumulátárok | 383 |
| A galvánelem és a generátor versenye | 385 |
| A tüzelőanyag-elemek | 386 |
| Uralkodhat-e az ember a természeti törvényeken? | 389 |
| Hadjárat a nitrogénmolekula ellen | 393 |
| A nitrogén körútja a természetben | 394 |
| A kötött nitrogén nyersanyagai | 397 |
| Az ammóniagyártás | 402 |
| A fény mint vegyész | 407 |
| A láncreakciók | 408 |
| A fényképezés fotokémiája | 411 |
| A vegyész a színek birodalmában | 418 |
| A szintetikus festékek diadala | 419 |
| Hogyan jön létre a szín? | 419 |
| Hogyan válnak színezékké a színes anyagok? | 424 |
| A pigment festékek | 431 |
| A cellulóz és a műselyem | 434 |
| A cellulóz szerkezete | 435 |
| A műselyem és a celofán | 435 |
| A műselyem gyengéje | 444 |
| A cellulóz és a keményítő viszonya | 449 |
| A gumi és a műgumi | 452 |
| A gumi szerkezete | 454 |
| A gumi regenerálása | 460 |
| A guttapercha | 460 |
| A műgumi | 461 |
| Az élet hordozói: a fehérjék és a nukleinsavak | 467 |
| A fehérjék | 468 |
| A fehérjék alkatrészei: az aminósavak | 470 |
| A polipeptidek | 474 |
| A fehérjék kristály, ill. rostszerkezete | 477 |
| A fehérjék duzzadása, kocsonyásodása | 479 |
| Az izom | 481 |
| A globuláris és az összetett fehérjék | 484 |
| A fehérjék primer szerkezete | 485 |
| A nukleinsavak | 489 |
| A nukleinsavak-makromolekulák szaporodása | 494 |
| A műanyagok | 497 |
| A természetes alapú műanyagok | 501 |
| A szintetikus műanyagok | 502 |
| A bakelit | 503 |
| A polietilén, a PVC és a teflon | 505 |
| A szerves üveg | 507 |
| A nylon és családja | 508 |
| A kémia helye a társadalomban | 510 |
| A kemizáció | 511 |
| A mezőgazdaság kemizációja | 513 |
| Az ipar kemizációja | 515 |
| A nyersanyagbázis kiszélesítése kemizáció által | 518 |
| Pillantás a jövőbe | 522 |
| A szabad gyökök | 523 |
| A nagy sebességek kémiája | 528 |
| Forró atomok | 531 |
| A sugárhatás kémiája | 533 |
| Az ultrahang kémiája | 536 |
| Tárgymutató | 539 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.