Atrium 1999. február-március

Előszó

Részlet:
AZ INFORMATIKA HÁZA
Igaz, az országok seregszemléjére nem került sor, ám mégis folyamatban van az expók kellemetlen utózöngéjének, kényszerű kötelességének tartott utóhasznosítás, a kijelölt terület korábban beígért fejlesztése-fejlődése. Mert ha a világkiállítás tervezői mást nem is gondoltak végig alaposan, a helyszín utóéletéről azért eleget elmélkedtek. A kedvezményezett a Műegyetem, hiszen északi, illetve angol mintára szervezett egyetemi város, úgynevezett campus épül ezen a területen, kiterjeszkedve egészen Lágymányos és a Kopaszi-gát felé. A félgyűrűs, sugaras épület- és térstruktúra főtengelyébe állított, Turányi Gábor-Varga Levente-féle Magyar Pavilon később az Építész Karnak adott volna helyet. Köré szerveződtek volna a további oktatási épületek, kultúr- és sportlétesítmények. A Magyar Pavilon kiásott alapjaira később azonban a BME-ELTE Informatikai Épületét húzták fel, mivel annak felépítését sürgetőbb feladatnak tekintették az illetékesek. Az épület vázlatterveinek elkészítése az Építész arra kiírt országos tervpályázat melléktémája volt. A tervezést a pályázat egyik díjazottja, Finta József és műhelye nyerte el. A két épület tehát helyet cserélt, s ez persze az eredeti tervek utólagos átdolgozását vonta maga után.
Az épület a rakpart látványát uraló két óriási ház, a már befejezett, megkésett posztmodern ízeket felvonultató Északi és építés alatt álló, hasonlóan monstruózus párja, a Déli Tömb mögött helyezkedik el. A két súlyos, a campust a Duna-part felé lezáró tömb mögött, a sugaras szerkezetű terület belsejében jóval kisebb léptékű, finomabb, bontottabb épületek helyezkednek el, a félgyűrűs útra ívelten. A nemrégiben átadott informatikai Épület, s a remélhetőleg később mellette felépülő Műszaki Tanárképző Intézet, illetve az Építész Kar olyan "átjárható, egymásba folyó, s bizonyos mértékig egy építészeti karaktert képviselő objektumok lennének, amelyek ... egyértelműen és tudatosan vállalják fel a Budapesti Műszaki Egyetem építészeti múltját (Hauszmann Alajos, Petz Samu, majd Rimanóczy Gyula, Janáky István, Farkasdy Zoltán munkásságának gondolatai és műszaki, ... s persze téresztétikai értékeit, műveik ilyetén tanulságait)". (Dr. Finta József, 1998. augusztus) Vissza