"Attikai éjszakák" I-II.

Latinul és magyarul

Szerző

Aulus Gellius

Fordító

Barcza József

Soós József

Budapest

'Aulus Gellius: "Attikai éjszakák" I-II. ' összes példány

Kiadó:	Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1905
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	1.324 oldal
Sorozatcím:	Görög és latin remekírók
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar Latin
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyvet a Franklin-Társulat nyomdája készítette.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egyetemi éveink alatt az előadások folyamán gyakran került elénk Gellius neve. Már ekkor támadt bennünk a vágy, hogy ezt a művében található annyi és oly sokféle, az ókori életre becses... Tovább

Tartalom

I. kötet
A fordítók előszava
A. Gellius életrajza
Előszó
Plutarchus véleménye Pythagoras bölcsésznek Hercules testi nagyságának megállapítására vonatkozó elméletéről	31
A híres Herodes Atticus alkalomszerű idézete a stoicus Epictetusból egy hányaveti, dicsekvő ifjúra, ki csak szinleg volt a bölcsészet követője
E szavakkal szokta maga Epictetus elmésen megkülönböztetni a valódi stoicusoktól azon fecsegő ingyenélők csapatát, a kik magukat csak nevezik stoicusoknak	33
Milyen furfangot eszelt ki (tervet szőtt) a lacedaemoni Chilo egy barátja megmentésére
Továbbá mily körültekintően és mily gonddal kell megfontolni, ha vajjon barátaink érdekében szabad-e bármikor törvénysértést követnünk el
S mit mond e tárgyra nézve Theophrastus és Cicero?	37
Mily finoman és éleselméjüleg kutatta ki Antonius Julianus Marcus Tulliusnak egy beszédéből a benne rejlő elmés álokoskodást, a mely egy tőle elmagyarázott szóból származott	49
Mennyire szemére hányták Demosthenesnek, hogy testét és ruházatát nagy gonddal ápolta s mily rossz hirbe keverték keresett tisztaságáért
S úgyszintén hogy rótták meg Hortensiust ép ezért s hogy illették Dionysia tánczosnő gúnynévvel a miatt, hogy előadása közben a szinészek taglejtését utánozta	53
Metellus Numidieus censor szavai a népet nősülésre buzdító beszédéből
Miért támadták meg e beszédet és e támadással szemben hogy védelmezték?	55
Cicero verres ellen tartott 5-ik beszédének ezen szavaiban: "hanc sibi rem praesidio sperant futurum" (= azt hitték, ennek birtoka oltamukra lesz) se írás, se nyelvhiba nincs s tévednek azok, kik a helyes szöveget megrontják a "futuram"-ot írnak
Aztán egy más Cicero féle kifejezés, a melyet, habár helyesen van írva, tévesen megváltoztatnak
Végül egy pár szó azokról az ósdiságokról, melyeket Cicero az irály zengzetessége és arányossága érdekében keresve keresett	59
Egy, Sotion bölcsész könyvében olvasható, Lais rimára és Demosthenes szónokra vonatkozó történet	65
Micsoda eljárás és sorrend érvényesült a pythagoristáknál a bölcsészet tanításában, s meddig kellett ott kinek-kinek, mint hallgatónak, tanulnia?	67
Mily szavakkal rótt meg Favorinus egy szerfelett régiessen és ósdiasan beszélő ifjút?	71
A híres Thucydides szerint a lacedaemonok a csatában nem trombitát, hanem fuvolát használtak
Erre vonatkozó saját szavai
Továbbá Herodotus azt állítuja, hogy Alyattes király környezetében hárfás nőket tartott
Végül egy pár szó Gracchus népgyűléseken használt sípjáról	73
A lányokat Vesta szüzeknek hány éves korukban, mily családból, micsoda szokás, miféle szertartások és mily vallási ténykedés szerint s mily névvel választotta be a pontifex maximus, s beválásuk esetén, rögtön mily jog birtokába jutottak
Továbbá, hogy Labeo szerint oly egyéntől nem örökölhettek, ki végrendelet nélkül halt meg, s viszont ő tőlük sem örökölhetett senki, ha végrendeletet nem tettek	79
Az a philosophiai kérdés, hogy mi a helyesebb a magunkra vállalt megbizatásban: teljesen úgy cselekedni, a mint megbizatásunk szól, vagy néha el is térhetünk tőle, ha véleményünk szerint ezzel megbizónknak inkább használunk
Az ezen kérdés feletti különféle vélemények	85
Mit mondott és mit tett a dicsőségben és nagy tettekben gazdag, de az anyagi javakban szegény C. Fabricius, midőn a samnitok neki, mint szegény embernek, nagy tömeg aranyat akartak ajándékozni?	89
Mily otromba és gyűlöletes hiba a hiú és üres fecsegés, s mily sok alkalommal sujtották ezt megérdemlett büntetéssel kiváló görög és római férfiak	91
Quadrigarius 3-dik Évkönyvének ezen szavai: "ibi mille hominum occiditur" nem merészen, sem költői szabadsággal, hanem határozott és helyes grammatikai szabály szerint vannak irva	97
Mily lelki nyugalommal tűrte Socrates feleségének szenvedhetetlen természetét
Ezzel kapcsolatban mit mondott Varro a férj kötelességéről?	101
Hogy M. Varro az emberi dolgokról irt művének 14-ik könyvében mesterét, L. Aeliust megrójja hibás szószármaztatásáért
S hogy ő maga ugyanezen művében a "fur" szót hibásan származtatja	103
A Sibylla-féle könyvek és Tarquinius Superbus király	105
Mit neveznek a mérnökök "siknak", "testnek", "koczkának" s "vonalnak"
S mind e fogalmakat hogy fejezik ki latinul?	107
Julius Hyginus határozottan vitatja, hogy olvasott egy a költő családjának birtokában levő Vergiliusi szöveget s abban így volt ez a rész: "et ora Tristia temptantum sensus torquebit amaror" (a kóstolók arczát szomorúvá torzítja a keserű íz), nem pedig mint közönségesen olvassák: "sensus torquebit amaro"	109
Vajjon helyes és latinos-e az a védő ügyvédi szólás, hogy: ő fölös azoknak, a kiket véd (superesse se iis, quos defendit)
E kifejezés tulajdonképeni jelentése	111
Ki volt Papirius Praetextatus
Mi okból kapta ezt a melléknevet
És ez az egész rávonatkozó jóizű történet	119
Három régi költőnek: Naeviusnak, Plautusnak és Pacuviusnak sírkövükbe vésett, önmaguk készítette sírfelirata	121
Micsoda szavakkal határozta meg M. varro a fegyverszünetet (indutiae)
Egyszersmind tüzetesebb vizsgálása e szó jelentésének	123
Hogyan válaszolt TAurus azon kérdésünkre, hogy a bölcs haragudhatik-e?	127
Hogy szokta a bölcs Socrates testét a türelemben gyakorolni, s mily önmérsékletet tanusított?	131
A tisztelet adásban micsoda szabálynak és figyelemnek kell érvényesülni az atya és fiú közt, az asztalnál és a leülésnél és akár a családi, akár a nyilvános életben előforduló hasonló esetekben, ha a fiúk állami hivatalt viselnek, atyjuk pedig magán ember
Taurus bölcsnek vizsgálódása e kérdést illetőleg
Egy példa a római történelemből	133
Micsoda szabálynál fogva szurják közbe a régi irók némely igéknél és névszóknál a h betűt, a mi tulajdonképen hehezet	135
Gavius feljegyzése a birói vizsgálat egyik fajáról: a divinatio-ról (ihletés, vádló kijelölés)
Mit mondanak mások ugyane kifejezés létrehozójának?	137
Favorinus bölcsész szeretetre méltó s jellemző véleménye a Plato sé Lysias előadásmódja közti különbségről	139
Mely szavakról mondják, hogy Vergilius gondatlanul és hanyagul használta
S mit kell ezeknek hibás állítására válaszolni?	141
A gyermekeknek atyjok iránti kötelességéről
Vélemények e kérdést illetőleg az arról szóló és azt vitató bölcsészeti könyvekről, hogy vajjon az atya minden parancsának kell-e engedelmeskedni	149
Mily kevéssé illeti meg Epicurust az a megrovás, a mivel Plutarchus egy következtetésének felállításáért illette?	153
Mily feltünő rosszakarattal támadta meg ugyancsak Plutarchus Epicurusnak egy más kifejezését?	155
Mit jelent a "favisae capitolinae" (capitoliumi földalatti raktárak)
Mit válaszolt M. Varro Servius Sulpiciusnak, a ki ebben a dologban kérdést intézett hozzá?	157
Sok említésre méltó dolog Sicinius Dentatusról, a kiváló harczosról	159
Solonnak egy okos és megfontolt törvénye, a melye első tekintetre helytelennek és igazságtalannak látszik ugyan, de közelebbről nézve egészen hasznos és előnyös mentő eszközül tűnik fel	159
A régiek, ha egy fiúról, vagy egy leányról szólottak is, a "liberi" (gyermekek) többes számu nevet használták	163
Hogy M. Cato: "A száműzött Tiberius ellen" czímű művében "i" betűvel mondja e kifejezést: "stitisses vadimonium" (megjelentél volna a törvényszék előtt), nem pedig: "stetisses"
Ennek a kifejezésnek indokolása	165
Mily nagy tiszteletet tanusítottak hajdanta az öregkor iránt?
Miért ment át később e megtiszteltetés a férjekre és családapákra?
Ezzel kapcsolatban egy pár szó a Juliusi törvény 7-ik czikkéről	165
Hogy rótta meg Sulpicius Apollinaris Caesellius Vindexet egy Vergiliusi részlet fejtegetéséért?	167
M. Cicero észrevétele némely előljáró sajátságáról
Egyszersmind vizsgálódás ezen észrevétele fölött	171
Hogy a Socratest követő Phaedo és sok más nevezetes ember szolgaságban sinylett	173
A "rescire" ige mit jelent és mi a tulajdonképeni jelentése?	175
A ma közönségesen használt "vivaria" (vadskert) kifejezéssel a régiek nem éltek
Mit használt e helyett P. Scipio a néphez tartott beszédében s mit mondott helyette M. Varro a gazdálkodásról írt művében?	179
A görög "septentriones"-nek nevezett csillagzatunk jelentése és eredete (szekér, vagy nagy medve, vagy hetes csillagzat, gönczölszekér)	181
Az iapyx és más egyéb szelek neve és iránya Favorinus beszéde alapján	185
Egy Menander után Caeciliustól feldolgozott Plocium (nyakláncz) cz. vígjáték egyes helyeinek vizsgálata és birálata	191
A régi takarékosság s a régi fényűzés elleni törvények	199
Mit neveznek a görögök "analogia"-nak és mit ezzel szemben "anomalia"-nak?	205
M. Fronto és Favorinus beszélgetése a különféle szinekről s azoknak görög és latin neveiről
Egyszersmind miféle szin a spadix?	207
T. Castricius véleménye Sallustius és Demosthenes azon szavairól, melyekkel emez Fülöpöt, amaz Sertoriust irta le	213
Nem bizonyos, hogy földrengés alkalmával mely istennek kell áldozni	215
A phrygiai Aesopus egy említésre méltó meséje	219
Mit észleltek a tengeri hullámok mozgását illetőleg, hogy az más meg más a szerint, a mint déli vagy északi szél fú	223
Mi alapon állítja Sallustius, hogy a kapzsiság nem csak a férfias lelkületet, hanem a testet is satnyává teszi?	225
M. Varro szerint melyik nap azoknak születésnapja, kik az éj hatodik órája (éjfél) előtt vagy azután születtek
Egyszersmind a polgári napok tartamáról, határpontjairól, s hogy ezt, a hány nép, annyiféleképen osztotta be
Végül Q. Mucius feljegyzése arról az asszonyról, ki törvényesen nem válhatott el férjétől, minthogy a polgári évre vonatkozó rendeletet figyelmen kívül hagyta	229
Plautus vígjátékainak felismerése és kipuhatolása, minthogy az ő neve alatt vegyesen fordulnak elő igaziak és nem igaziak
Egyszersmind hogy Plautus és Naevius fogságukban színdarabokat irtak	235
Hogy P. Africanus s azon kor több kiváló embere állukat és arczukat ősi szokás szerint már az öreg kor kezdete előtt borotváltatták	239
Arcesilaus bölcsnek egy szemeivel és testével bujálkodási bűnre és elpuhultságra valló emberre tett éles és csintalan megjegyzése	241
A pálmafa sajátságos erejéről, hogy ha levágják s rá sulyokat raknak is, ismét fölegyenesedik	241
Egy, az évkönyvekből vett, Q. Caedicius hadi tribunról szóló történet
S M. Cato Őstörténetének pár szava, melyekkel e Caedicius vitézségét a spártai Leonidaséhoz hasonlítja	243
C. Fabricius és Q. Aemilius consuloknak Pyrrhus királyhoz intézett, Q. Claudius történetirótól megörökített levele	247
Mi volt az a közmondás: "Seius lova" s milyen a szinük a "spadices"-nek (pej) nevezett lovaknak
E szó (spadix) eredete	249
A hetes számnak sok természeti jelenségben bizonyos befolyását és jelentőségét észlelték
M. Varro tüzetes értekezése erről a "Hetek" (hebdomades) czimű művében	253
Mily jelentéktelen érveket hoz fel Accius szini jegyzékeiben annak bizonyítására, hogy Hesiodus Homerusnál előbb élt?	257
Az igen sokat és mohón ivó embert a nagytudományú P. Nigidius egy új és csaknem elképzelhetetlen szóval "bibosu" (iszákos)-nak mondja	259
Hogy Demosthenes ifjú korában, mikor még Plato tanítványa volt, véletlenül Callistratus szónokot egy népgyűlésen szónokolni hallván, ehhez szegődött hallgatóul	261
Az, a ki így beszél: "dimidium librum legi" (a könyvet félig olvastam), vagy: "dimidiam fabulam audivi" (a történetet félig hallottam), vagy más ily kifejezést használ, hibásan beszél
M. Varro véleménye e hiba okáról
Egy régi iró sem használta e kifejezéseket így	261
Könyvek bizonyítják és a szájhagyomány is állítja, hogy a váratlan nagy öröm sok embert rögtön megölt, mivel lelkük a hirtelen meglepetésben e nagy és szokatlan indulat erejét nem birta kiállani	267
Az orvosok és bölcsészek mily különbözőnek mondják az asszonyi szülés időpontját, egyszersmind a régi költők erre vonatkozó véleményei, sok egyéb meghallgatásra és emlékezetre méltó dologgal
Hippocrates orvosnak erre vonatkozó szavai "A táplálkozásról" czimű művéből	269
Kiváló férfiak feljegyzése szerint Plato a pythagoreus Philolausnak 3 könyvét s Aristoteles Speusippusnak egy pár rövidke értekezését hihetetlen árért vásárolta meg	277
Mit értünk a "pedarii senatores" kifejezésen, s miért nevezték a senatorokat így
Mi az eredete a consulok hagyományos rendeletében következően hangzó szavaknak: "a senatorok, kiknek a tanácsban szavazati joguk van"	279
Mi alapon lehet Gavius Bassus szerint valakit "parcus" (takarékos)-nak nevezni, s mi ennek a szónak az eredete
Hogy gúnyolta ki Favorinus Bassus ezen nézetét?	281
Favorinusnak egy socratesi módszer szerint folytatott társalgása egy igen nagyképű nyelvészszel
Egyszersmind e társalgás folyamán felkerül, hogy mily szavakkal határozta meg Q. Scaevola a "penus"-t
Hogy hibáztatták s rótták meg e meghatározást?	285
Miben különböznek a "morbus" (betegség) és a "vitium" (testi fogyatkozás) egymástól
Micsoda jelentésük van e szavaknak az aedilisi rendeletben
S vajjona ehrélt férfi és a meddő nők visszautasíthatók-e
Erre vonatkozólag több különféle vélemény	293
Rómában Carvilius elválása előtt hozomány miatt semmiféle perlekedés nem volt
Egyszersmind mit jelent tulajdonképen a paelex(ágyas), s honnan ered?	297
Mit jegyzett fel Servius Sulpicius a hozományról írott művében a régi eljegyzéseknél követett jogi rendelkezésről és szokásról?	299
Egy, az etruszk jósok megbizhatatlanságáról szóló történet, s hogy ezért a római gyermekek városszerte ezt a verset énekelték: "A rossz tanács leginkább - ki adja - annak árt"	301
Egy régi tanácshatározatban található szavak, melyekkel azt rendelték el, hogy ha a Marsnak szentelt lándzsák a szentélyben megmozdulnak, nagyobb áldozati barmokkal mutatandó be engesztelő áldozat
Egyszersmind a "hostiae succidanea" s úgyszintén a "porca praecidanea" megmagyarázása
Mit nevezett Ateius Capito praecidaneae ünnepélynek?	303
Valerius Probus nyelvésznek egy Marcellushoz, némely pun szó hangsulyozására vonatkozólag irt levele	307
Hogy nyilatkozott C. Fabricius Cornelius Rufinusról, a kit, noha lelke mélyéből gyűlölt, mégis consulnak jelöltetett?	307
Mit jelent tulajdonképen a "religiosus"
S micsoda jelentésbeli változáson ment keresztül
Végül Nigidius Figulus "Magyarázatai"-nak ide vonatkozó szavai	309
Mit határoztak a tanácsban való véleménynyilvánítás sorrendjére nézve?
C. Caesar pörlekedése M. Catoval a tanácsülés alatt, mivel ez utóbbi beszédével a napot lopta	315
Mily nagyon valószinű dolgot örökített meg Aristoxenus Pythagorasról
Úgyszintén Plutarchus ugyanígy mit jegyzett fel ugyancsak Pythagorasról?	317
Régi irásokban található hires erkölcsbírói megrovások és büntetések	321
Hogy bizonyos fuvolahangok gyógyító hatással birnak a csípőbántalmakra	323
Hostilius Mancinus Aedilis és Manilia kéjhölgy története
Mily szóbeli rendeletet hoztak a tribunok, mikor Manilia hozzájok felebbezett?	323
Egy, a Sallustius történelmében előforduló gondolat védelme, a mely gondolatot ellenfelei rosszakaratulag megtámadtak és kárhoztattak	325
Egyes főnevekről, melyeket M. Varro és Nigidius a mindennapi nyelvszokás ellenére ragoznak
Egyszersmind több ilyen szónak régi példákkal való megvilágítása	327
Egyes igék elébe tett s hosszan és nyújtva ejtett előljárók idegenszerűeknek és esetleneknek látszanak
Ennek több példával és okkal való bizonyítása	331
Az évkönyvek egyes említésre méltó adatai az öregebb P. Africanusról	335
Mit jegyzett föl M. Varro "Elmés ötletei"-ben a kis gyermekek táplálásának mérsékléséről?	339
Hogy büntették az erkölcsbirók azokat, a kik előttük alkalomszerűtlenül élczeltek
S hogy egy szemük előtt ásító emberen már-már végrehajtották a büntetést	339
Mennyire megrótta és helytelenítette Musonius bölcs azt, hogy a bölcsészt előadás közben hallgatói zajongva és elragadtatásukban tombolva éljenezzék	343
Nagy Sándor király Bucephalus nevű lova	345
Mi adta Protagorasnak állítólag az első ösztönt és okot a bölcsészeti tudományokkal való foglalkozásra?	347
A közönséges emberek előtt ismeretlen, de a tudósoktól sok helyütt alkalmazott "duo (et) vicesimo" kifejezés
Mily csípős tréfával válaszolt Antiochus királynak a pun Hannibal?	351
A katonai koszorúkról
Mi az a diadalmeneti-, ostrom-, polgári-, bástyás-, tábori-, hajós-, kisebb diadalmeneti- és olajgalyas koszorú?	351
Mily szellemesen magyarázza s származtatja Gavius Rassus a persona (álarcz) szót?	357
Vergilius egy Julius Hyginus nyelvésztől hibáztatott versének igazolása, egyszersmind a lituus szó magyarázata és eredete	359
Craesus néma fiának története Herodotus művei alapján	361
A latinul reciproca-nak (visszatérő) nevezett következtetési alakzat	363
Biasnak a házasságra vonatkozó következtetése nem tekinthető	367
A rómaiak Diovis és Vediovis istennevei	369
A rangfokozat udvarias betartása a régi római szokások szerint	373
A tudós Apion Plistonices feljegyzése, hogy Rómában szemtanuja volt, miképen ismerték fel egymást egy oroszlán és egy ember, kik már régebben ismerőssei voltak egymásnak	377
A bölcsészek különféleképen vélekednek arról, hogy a hang test-e, vagy test nélküli	383
A látóképességről és a látás előidéző okairól	385
Miért tartják a közvetlen Calendae, Nomae és Idus utáni napokat gyásznapoknak (szerencsétlen)
S miért félnek sokan a Calendae, Nonae és Idus előtti 4-iktől is, mint valami rossz jelentőségűtől?	385
Miben és mennyiben különbözik a történet fogalma az évkönyvekétől
Sempronius Asellio (Hadi tettek" cz. műve első könyvének erre vonatkozó szavai)	387
Mi az adoptatio (örökbefogadás) s az arrogatio, miben különböznek egymástól, továbbá, hogy hangzanak az örökbefogadónak ily alkalommal, a gyermekek örökbefogadásánál a néphez intézett szavai?	391
Micsoda latin szót képzett Sinnius Capito a soloecismus jelölésére
Hogy nevezték azonban ezt a fogalmat a régi latinok s hogyan határozta meg ugyancsak Sinnius Capito?	395
A ki pluria-t, compluria-t és compluriens-t mond, helyes latinsággal, nem helytelenül beszél	395
Az évkönyvek egyes csodálatos feljegyzései az idősebb P. Africanusról	399
Caesellius Vindexnek egy szégyenletes, az "Ósdi kifejezések" cz. művében található tévedése	403
Mit rótt meg Tiro Tullius, Cicero szabadosa M. Catonak a rodusiak érdekében, a tanács előtt tartott beszédében, s válasz erre a támadásra	407
Mily rabszolgákról mondja Caelius Sabinus jogi iró, hogy eladatásuk alkalmával kalapot szoktak viselni
Hogy adja ennek okát?
Továbbá mily rabszolgák kerültek ősi szokás szerint vásárra: "koszoru alatt", s mit jelent ez a "sub corona" (koszoru alatt) kifejezés?	427
Polus szinész emlékezetes története	429
Mit jegyzett fel Aristoteles az egyes érzéki szervek természet szerinti hiányáról?	429
Vajjon az "affatim", valamint az "admodum" szavak első szótagja éles hangsulylyal ejtendő-e
Egyszersmind alapos vizsgálódások más szavak hangsulyáról	431
Egy csaknem hihetetlen történet egy delphinnek egy gyermek iránt, mint szerelme tárgya iránt nyilvánított szerelméről	435
Sok régi író így képezte az egyes végzett jelen alakokat: "peposci" (kértem), "memordi" (megharaptam), "pepugi" (megszúrtam), "spepondi" (megigértem) és "cecurri" (futottam), még pedig a görög szabály mintájára, nem mint a későbbi szokás használatba vette, az első szótagban "u" vagy "o" betűvel
Azonkívül az az észrevétel, hogy tudós és híres írók a "descendo" (leszáll) igétől nem descendi-t, descendidi-t mondtak a végzett jelenben	437
Hogy az "ususcapio" (elévülés útján szerzett birtokjog) szót az alanyesetben egy szóvá vonva használják s hogy ugyanily szóalakban a "pignoriscapio"-t (zálogolás) szintúgy egybevonva mondjuk	441
Hogy sem a levitas, sem a nequitia nem a közbeszédben használt értelemmel birnak	443
A hosszú újjú tunikákról (alsó ruha)
Hogy ezek használatát P. Africanus, Sulpicius Gallusnak szemére vetette	447
Melyik polgárt nevezi M. Cato "classicus" s melyiket az "infra classem" kifejezéssel?	449
A három szónoki előadásmód s az atheniektől a római tanácshoz követségbe küldött három bölcs	449
Mily szigorúan jártak el az ősi törvények a tolvajokkal szemben
S mit jegyzett föl Mucius Saevola a valakinek megőrizni vagy kölcsönbe adott dolog használatáról?	453
M. Varro az "Eledelekről" czímű szatirája egy helyének kivonata a külföldi élelmi czikkekről
Egyszersmind Euripides egy pár, az inyenczek féktelen torkosságát korlátozó verse	453
Egy gőggel és tudatlansággal telt nyelvészszel folytatott társalgás az "obnoxius" szó jelentése és eredete felől	457
Mily szigorúan megtartották és megőrizték a rómaiak az eskű szentségét
Egyszersmind a Hannibaltól megesketett és Rómába követségbe küldött tíz fogolyról	461
Egy az évkönyvekből idézett történet a Gracchusok atyjáról, a néptribun Tiberius Gracchusról, egyszersmind két fölemlítendő tribuni rendelet szószerinti közlése	465
Hogy Vergilius, mivel a nolaiak vizüket nem bocsátották rendelkezésére, egy verssorából "Nola"-t kitörülve, helyébe "ora"-t tett
Egyúttal némely más észrevétel a hangzók kellemes összecsengéséről	467
Miért jelölik egyazon időpontot a "quoad vivet" és "quoad morietur" kifejezéssel, noha két ellenkező fogalomból származtak	471
Az erkölcsbirák az elhizott lovagoktól a lovat el szokták venni
S annak a vizsgálása, hogy ez a lovagoknak gyalázatára volt-e, vagy méltóságukon ezzel csorbát nem ütöttek-e?	471
Hogy felelt meg Chrysippus azoknak, kik a gondviselés létezését tagadták?	473
Ugyancsak Chrysippus hogy bizonyította a végzet hatalmát és kényszerítő erejét, mégis hogy erősítette, hogy minden elhatározásunkban és itéletünkben szabad akaratunk van?	477
Tubero művének egy rengeteg hosszú kigyóról szóló története	483
Micsoda ismeretlen történetet jegyzett föl Tubero a carthagoiak fogságába esett Atilius Regulusról
S mit örökített meg Tuditanus is ugyanerről a hadvezérről?	483
Hogyan követett el hibát Alfenus jogtudós némely régi kifejezések magyarázatában?	485
Julius Hyginus igazságtalanul és oktalanul rójja meg Vergiliust, hogy Daedalus szárnyainak ezt a jelzőt adja: "praepetes"
Egyúttal mit jelent az "aves praepetes" kifejezés, s végül miféle madarakat nevezett Nigidius "inferae"-nek?	489
Acca larentia és Gaia Taracia s a mezei testvérek papitestületének eredete	493
Egyes, említésre méltó följegyzések Sándor királyról és P. Scipióról	495
Egy igen szép történeti elbeszélésre vonatkozó részlet L. Piso évkönyveiből	497
Egy történet a Socratest követő Euclidesről, a kinek példájával szokta Taurus bölcsész ifjú hallgatóit a bölcsészet uátni buzgó törekvésre buzdítani	499
Q Metellus Numidicus egy beszédének szavai, melyeket azért láttam jónak fölemlíteni, mert arra mutatnak reá, hogy miként kell az életben tekintélyünket és méltóságunkat megőrizni	499
Hogy sem a "testamentum", a mint Servius Sulpicius tartotta, sem a "sacellum", a hogy C. Trebatius hitte, nem összetett szavak, hanem az előbbi a "testatio" tőnek tovább képzése, az utóbbi pedig a "sacrum" kicsinyítése	501
Taurus bölcsésznél lakomák alkalmával vitatott sympoticae (asztali társalgások)-nak nevezett apró kérdések	503
A bűnök büntetésénél a bölcsészek három eljárási módot vettek föl
S miért csak kettőt és nem hármat említett ezek közül Plato?	507
Vajjon a "quiesco" igében az "e" röviden vagy hosszan ejtendő-e?	511
A deprecor igét Catullus költő szokatlanul ugyan, de mégis találóan és megfelelően használta
Ez ige jelentése régi írókból vett példák alapján	513
Ki alapított legelőször nyilvános olvasó könyvtárt
S mily nagy volt ebben a könyvek száma, Athénben, a perzsáktól szenvedett vereség előtt?	517
Helyesen vagy helytelenül van-e mondva: hesterna noctu (tegnap éjjel)
Mit szól a nyelvészeti hagyomány e kifejezéshez
Továbbá, hogy a decembirek (tizes tanács) a 12 törvénytáblán a norx szót használták a noctu helyett	519
Micsoda tiz, a görögöktől ugyan használt, de hamisan és idegenszerűen alkalmazott szót mutatott nekem Favorinus, s viszont mely 10, habár egyáltalán nem latinos s a régi írók műveiben nem található, de a köznyelvben közönségesen használt szót soroltam elő neki én is?	519
Hogyan és mily keményen támadott meg Peregrinus bölcsész fülem hallatára egy mellette tunyán álló, folyton ásítozó lovagrendű római ifjút
"És tekintete egy folytonosan ásítozóra esett s annak teljesen elfajzott lelki és testi elposványosodására	519
A nagyhírű történetíró, Herodotus az az állítása, hogy minden megcsonkított fa közül egyedül a fenyő nem hajt soha új hajtásokat, nem egészen helyes
Ugyancsak ő az esővízről és a hóról egy nem eléggé megvizsgált kérdést megfejtettként tett közzé	519
Mit jelent Vergilius ezen mondása: "Caelum stare pulvere" (az ég porban áll) és Lucilius ezen kifejezése: "pectus sentibus stare" (a mell tövisektől duzzad)?	521
Legkevésbbé sem hasznos a feleknek, ha kis viszálykodások után kibékültek, kölcsönösen panaszkodni egymás ellen. Taurus e felől tartott beszéde s Theophrastusnak egy művéből idézett szavai
Mint gondolkodott M. Cicero is a baráti érzelemről
Erre vonatkozó szavai	521
Megjegyzések és észrevételek az emlékezet lényegéről és nyilvánulásáról, Aristoteles (az emlékezetről) cz. műve alapján
Egyszersmind némely más, részint könyvekből, részint hallomásból vett észrevételek annak túltengéséről vagy elvesztéről	521
Mire akadtam, mikor Plato egyes helyeit akartam magyarázni és latinra fordítani?	521
Theophrastus bölcsész, egész korának legnagyobb szónoka, pár szót akarván az atheni néphez intézni, valami lámpa-láztól megzavarodva, egy szót se tudott szólani
Ugyanez történt Demosthenessel is, mikor Fülöp király előtt beszélni akart	521
Mily vitatkozásom volt egy eleusisi városban egy handa-bandázó nyelvészszel, a kinek az ige-időkről s az elemi kérdésekről se volt fogalma, s daczára ennek elvont, homályos kérdésekkel és más ijesztő dolgokkal tudatlan hallgatói lelkét hálóba ejtette, halophantem mendacem velit (a hazug gazembert akarja)	521
Mily jóízűen válaszolt Socrates feleségének, Xantippének, mikor az arra kérte, hogy a Bacchus ünnepek alatt nagyobb költséget fordítsanak lakomára	523
Mit jelent a régi írók művében található: "plerique omnes" (többnyire mindnyájan) kifejezés és hogy ezt látszólag a görögöktől vettük	523
Hogy az afrikaiaknál használt: "Eupsones" kifejezés nem pun, hanem görög szó	523
Mily nagy elmélettel vitatkozott Favorinus bölcsész egy alkalmatlan emberrel, a ki némely szavak kétértelműségéről beszélt
Egyszersmind egyes, Naevius költőtől és cn. Gelliustól szokatlanul használt szó
Végül P. Nigidius kutatásai némely szó eredetéről	523
Hogyan szidalmazta laberius költőt és hogy bánt vele C. Caesar
Egyúttal ugyanazon Laberius erre vonatkozó versei
Egy említésre méltó kellemes és csodálatos történet a pontusi Heraclides műveiből	523
Miért irta Q. Claudius Quadrigarius 21-dik évkönyvében, hogy fölfelé hajítani egyenesebben és biztosabban lehet, mint lefelé?	525
Mily szavakkal bélyegzett meg Herodes Atticus egy embert, a ki tettetett viselkedésével és öltözetével a bölcsész nevet és annak külsejét bitorolta?	527
Fülöp király levele Aristoteles bölcsészhez, újszülött fiát, Sándort illetőleg	531
A vad népek szörnycsodáiról
Egyszersmind romlást és pusztulást okozó varázslatokról
S végül oly nőkről, kik hirtelen férfiakká változtak	533
Kiváló bölcsészek eltérő nézetei a gyönyör fajáról és természetéről
S Hierocles bölcsésznek Epicurus tanait kárhoztató szavai	539
Az "ago"-tól származott gyakorító ige első szótagja hosszan, vagy röviden ejtendő-e?	541
Az olajfa leveleinek téli és nyári napfordulatkor való megfordulásáról
S hogy ugyancsak ekkor egyes húrok, ha nem is őket, hanem a mellettük levőket ütik meg, azokkal együtt megszólalnak	543
Feltétlenűl áll, hogy a ki sokkal bír, még többnek érzi hiányát
Favorinus bölcsésznek egy erre vonatkozó rövidke, finom gondolata	543
Hogy kell eljárni a hamisítatlan görög kifejezések fordításánál
Egyszersmind Homerus azon versei, a melyeket Vergilius, közhiedelem szerint, részben jól és helyesen, részben helytelenűl fordított	545
Annaeus Cornutus Vergilius azon verseit, melyekben Venus és Vulcanus nemi egyesülését szemérmesen és burkolva írja le, ízetlen és gyűlöletes megrovással szennyezte be	551
Miért kapta Valerius Corvinus a Corvinus nevet?	553
Némely kettős, ellentétes és kölcsönös jelentésben használt szó	555
Claudius Quadrigarius történeti művének azon szavai, melyekkel egy előkelő római ifjúnak, Manlius Torquatusnak, egy kihivó gall ellenféllel vívott harczát írja le	561
Hogy ugyancsak Quadrigarius helyesen és latinosan használta mint birtokos esetet e kifejezést: "huius facies"
S példák némely más hasonló szó ily ejtegetésére	563
A görögül "megfejthetetlen" nevezett vitás kérdések	569
A tudós Plinius Secundus figyelmét kikerülte és rejtve maradt előtte egy, a görögül nevezett következtetésben levő hiba	573
Jegyzetek
Előszó	575
Első könyv	575
Második könyv	582
Harmadik könyv	586
Negyedik könyv	589
Ötödik könyv	591
Hatodik könyv	594
Hetedik könyv	596
Nyolczadik könyv	598
Kilenczedik könyv	598
II. kötet
Tertium, vagy tertio consul mondandó-e, s hogy kerülte ki Cicero tanácsára e kifejezés kétértelműségét Pompeius, mikor színházának felavatásakor méltóságait arra feljegyeztette	7
Mennyi Aristoteles szerint az ikerszülöttek lehető legnagyobb száma?	11
Pár nevezetes hely egybevetése és összehasonlítása C. Gracchus, M. Cicero és M. Cato beszédeiből	11
P. Nigidius szellemes magyarázata arról, hogy a szavak nem önkényesen, hanem természetes módon keletkeztek	19
Avarus (Kapzsi) egyszerű-e, vagy pedig kettőből van összetéve, mint P. Nigidius véli	21
Hogy a népaedilisek Appius Caccus leányára, egy előkelő nőre, meggondolatlan beszédeért birságot róttak	23
Úgy emlékszem, Varro azt irja, hogy a Romai birodalmon kívüli folyók között a legnagyobb a Nilus, azután a Duna s végül a Rhone	23
A megbecstelenítő katonai büntetések közé számították az érvágást is; mi volt e büntetés alapja?	25
Mi módon és milyen alakban szokták a római csatarendet felállítani, s mik e felállások nevei?	25
Mi annak az oka, hogy úgy a régi görögök, mint a rómaiak a gyűrűt balkezük nevetlen ujján viselték?	27
Mi a mature szó jelentése s miképen használandó, hogy a szót jó csomó ember rossz értelemben használja és ezzel együtt, hogy praecox ragozás közben praecocis-t és nem praecoquist ad	27
Egyes, Plinius Secundustól alaptalanul Democritus bölcsésznek tulajdonított csodás mesék; ezzel kapcsolatban egy repülő galamb-utánzat	31
Hogy használták a régiek ezt a kifejezést: cum partim hominum?	33
Milyen sorrendben mondta Cato ezt a kifejezést: "iniuria mihi factum itur" (igazságtalanságot szándékoznak rajtam elkövetni)?	35
Jupiter papja és feleségének szertartásairól, ezzel kapcsolatban egy azt meghagyó praetori rendelet, hogy sem a vesta szűzeket, sem a Jupiter papját nem lehet esküre kényszeríteni	37
A római történetre vonatkozólag miféle tévedéseket fedezett fel Julius Hyginus Vergilius hatodik könyvében?	41
Miért és miképpen fosztotta meg magát szemevilágától Democritus bölcsész? Laberius erről szóló eredeti és kedélyes verse	45
Artemisiának s annak a műversenynek története, a mi Mausolus sírjánál híres írók közt történt	47
Az elkövetett hiba nem tehető jóvá és nem menthető azzal, hogy mások hasonló hibáira hivatkozunk, egyszersmind Demosthenes szavai erről a dologról tartott beszédéből	49
Mi a rogatio (indítvány), a lex (törvény), plebiscitum (néphatározat), privilegium (egyéni kivételes intézkedés) és miben különböznek egymástól?	51
Miért kerülte Cicero minden körülmények közt szándékosan a "novisisime" és "novissimus" szavak használatát?	53
Kivonat Platonak Gorgias czímű művéből azokra az álbölcsész szidalmakra vonatkozólag, a mivel a bölcsészeket alaptalanul támadják meg azok, kik az igazi bölcsészetnek előnyeit nem ismerik	55
M. Cato beszédének egy a régi nők életmódjáról és szokásairól s a férjnek arról a jogáról szóló részlete, hogy házasságtörésen kapott nejét megölhette	59
A kik ékesen beszéltek die pristinit, die crastinit és die quintit mondtak s nem azt, a mit közönségesen most mondanak	61
Dárdák, lövegek és kardok, valamint a hajók különféle elnevezései, a régiek irásaiban található feljegyzések alapján	65
Alaptalanul támadta meg Asinius Pollio Sallustiust azért, hogy a tengeren való átkelést transfretatio helyett transgressussal fejezte ki, s az áthajózókat transgressinek mondta	69
Adat a romai és pun népről, hogy hatalom tekintetében csaknem egyenlők voltak	73
Kivonat Tubero történeti művéből, a gyermek-, ifjú- és öregkor határairól	73
Hogy az atque kötőszó nemcsak kapcsoló, hanem bővebb és ettől eltérő jelentése van	75
Italia nevének eredete; a "suprema multa" (legnagyobb büntetés); a "multa" szó eredete; az "aterniusi törvény"; továbbá mily szavakkal fejezték ki régente a legkisebb büntetést (minima multa)	77
Hogy a régiek elegantiát mondtak nemcsak a megnyerő tulajdonságokról, hanem a fényesebb ruházat és életmódról is, s hogy azt bűnnek tartották	81
Milyen és mekkora a pro szócska változatossága; példák erre a sokféleségre	83
Mennyiben érte el Ennius Euripides verseit?	85
Néhány futólagos megjegyzés a Pyrro-féle és acdemicus bölcsészekről s az azok közti különbségről	87
Miért nem esküsznek a római nők Herculesre s a férfiak Castorra?	89
Igen régi, elavult és szokásból kinment szavakat minél kevésbbé kell használni	91
Mit gondolt és mondott M. Cato Albinusról, a ki római létére a római történetet görög nyelven írtam meg, de előbb elnézést kért abban való járatlanságáért	93
A miletusi követség és Demosthenes szónoknak Critolaus művében található története	95
C. Gracchus az előbbi történetet egyik beszédében Demades szónoknak és nem Demosthenesnek tulajdonította, C. Gracchus erre vonatkozó szavai	97
P. Nigidius szavai szerint különbség van "mentiri" és "mendacium dicere" közt	99
Hogy Chrysippus bölcsész minden szót kétesnek és kétértelműnek mond, Diodorus ellenben egyet sem tart annak	101
Titus Castricius véleménye C. Gracchus egyik helyéről és kifejezéséről, és hogy ez szerinte rovására van a gondolatnak	101
Romulus király józan és találó felelete a bor élvezetére	105
A "ludibundus" és "errabudnus" kifejezésekről s más ilyesféle szómegnyújtásokról és hogy Laberius épen úgy mondott amorabundust, mint ludibundust és errabundust mondanak; végül, hogy Sisenna az ilyen forma szó alapján új szót alkotott	107
Milyen nehéz némely görög szót latinra fordítani	111
Mit jelent a régi praetori rendeletekben: qui flumina retanda publice redempta habent (kik a folyók tisztítását az államtól bérbe vették) kifejezés?	113
Miféle büntetéssel sújtotta az atheni Draco népe számára hozott törvényeiben a tolvajokat, milyennel később Solon s milyennel a mi tizeink, a 12 táblás törvény alkotói
Evvel egyúttal az, hogy az egyptomiaknál a lopás szabad és meg van engedve, a lacedaemoniaknál pedig czélzatosan is alkalmazásban volt, s mint hasznos gyakorlatot szorgalmasan is űzték, végül pedig M. Catonak a lopás büntetéséről szóló híres nyilatkozata	115
Favorinus bölcsész értekezése, melyben egy nemes asszonynak azt ajánlja, hogy az általa világrahozott gyermekeket ne fogadott dajkák, hanem öntejével táplálja	121
Hogy Annaeus Seneca Q. Ennius és M. Tulliusról hozott itéletében felületes és könnyelmű volt	129
Miből képződött és honnan eredt a "lictor" szó; Valgius Rufus és Tullius Tiro erre vonatkozó különböző nézetei	135
Ennius 7-ik Évkönyvének egyes versei, melyekkel egy közönséges ember jellemét és ennek magasabb rendű barátaival szemben tanusított finom magaviseletét festi és magyarázza	135
Taurus bölcsész beszéde a fájdalom stoicus elv szerint való elviselésének módjáról	139
A szótalányról	147
Miért utasított Cn. Dolabella proconsul az Areopagushoz egy méregkeveréssel vádolt és beismerésben levő nőt?	149
Híres férfiak kibéküléseinek emlékezetes példái	151
Mely szavakat mondanak kétértelműeknek és hogy a "honos" is kétértelmű	153
Az aeditumus (egyházfi) latin szó	155
Tévednek azok, a kik abban a hitben és reményben vétkeznek, hogy bűnük titokban marad, minthogy örökre semmi sem maradhat titokban
Peregrinus bölcsész e dologra vonatkozó beszélgetése, továbbá Sophocles költő ugyancsak idevágó véleménye	157
Mily elmésen válaszolt M. Cicero, mikor egy szemmellátható hazugságát szemére hányták s ezt ő magáról el akarta hárítani	159
Mit jelent az "intra Kalendas"; vajjon azt-e, hogy ante Kalnedas (elseje előtt), vagy Kalendis (elsején); egyúttal mi M. Tullius beszédében az "intra Oceanum", "intra montem Taurum", s valamelyik levelében az "intra modum"?	161
A saltem szócska jelentése és eredete	169
Hogy Sisenna történeti művében ilyesféle határozókat: "celatim", "vellicatim", "saltuatim" igen gyakran használt	171
Gondos vizsgálása M. Tullius következő Antonius elleni első beszédében található szavainak: multa autem impendere videntur praeter mnaturam etiam praeterque fatum; s tárgyalása annak, vajjon fatum és natura egyet, vagy pedig más-mást jelentenek-e?	173
Pacuvius és Accius költőknek Tarentum városában folytatott barátságos beszélgetése	177
Vajjon a necessitudo és necessitas különböző jelentésűek-e?	179
Nagy Sándor anyjához, Olympiashoz írt levelének másolata, s ennek erre adott válasza	181
Aristoteles, Theophrastus és Eudemus bölcsészek s Aristotelesnek az iskola utána következő feje megválasztásában tanusított finom tartózkodása	181
Micsoda szót használtak a régi latinok a görög kifejezés jelölésére, s hogy a barbarismus szót sem a régi rómaiak, sem a görögök nem használták	185
Az oroszlán természetéről Homerus költeményeiben, s Herodotus történelmében mást és mást mond	185
Hogy Afranius költő okos és szellemes mondása szerint a bölcseség a tapasztalat és emlékezet leánya	187
Mit mond Tullius Tiro "Jegyzetei"-ben a Suculae és Hyades nevű csillagzatról?	189
Mit mondott a soror szó gyökének Labeo Antistius s a fraterénak P. Nigidius?	191
Mennyi vendéget tartott M. Varro kellő és illendő számúnak; a csemege és a nyalánkság	193
A néptribunusoknak elfogási joga van, de nincs idézési	197
M. Varro "Emberi dolgok" cz. művének egy feljegyzése szerint, a római nép aediliseit és quaestorait magánember a praetor elé törvénybe idézheti	201
Mi a pomerium?	203
A jós Messala művének egyik arról szóló helye, hogy mik a kisebb hivatalok s hogy a consul és praetor egyenrangúak, s más egyebek a jóslatokról	205
Ugyancsak Messala szavai szerint más: ad pupulum loqui (a néphez szólni) s más cum populo agere (a néppel tárgyalni); s mely hivatalnokok miféle hivatalnoktól összehívott népgyűlést akadályozhatnak meg?	207
Humanitas nem azt jelenti a minek közönségesen vélik, hanem azok, a kik tisztán beszélnek, e szót igen sajátos jelentésben alkalmazzák	209
Mit jelent Catonál ez a példabeszéd: inter os atque offam (a száj és falat között)?	211
Sophocles egy versét Plato Euripidesnek tulajdonítja; s más ilyesfélék	213
A Porcia-család eredete és neve	215
Hogy az ízlésesebb írók jobban számba vették a szavak és kifejezések görögül nevezett kellemesebb hangzását, mint a nyelvészek által felállított szabályokat és elveket	219
Titus Castricius rhetor szavai fiatal tanítványához, az illetlen ruházatról és lábbeliről	227
Mars Nerioja a régi imákban	231
M. Cato azon nyilatkozata, hogy sok dolognak hijjával van, s még sem kiván semmit	235
Azon kérdés tárgyalása, hogy mi a manubiae, s még néhány megjegyzés néhány azonos jelentőségű szó használati módjáról	237
P. Nigidius nézete szerint a Valerius név felszólító esetében az első szótagot kell hangsúlyozni s más egyéb ilyesféle szavak helyesírására vonatkozó megjegyzések	249
Homerus és Parthenius néhány Vergiliustól utánzottnak látszó verse	251
Panaetius bölcsésznek egy a kötelességekről szóló műve 2-ik könyvében olvasható gondolata, melyben arra buzdítja az embereket, hogy a kellemetlenségek távoltartására minden pillanatban várakozó állásban és készen legyenek	253
Mit jelent Quadrigariusnak e kifejezése: "cum multis mortalibus", s hogy mi és mekkora különbség lett volna abban, ha azt mondta volna: "cum multis hominibus"?	255
Facies nemcsak azt jelenti, a mint közönségesen használják	257
Mit jelent M. Varro satirájában a "caninum prandium"?	259
Favorinus bölcsész szavai a Chaldaeusok ellen, a kik azt állítják, hogy a csillagzatok és csillagok állásából és mozgásából az emberek sorsát megmondják	263
Mit beszélt Favorinus a bíró kötelességéről, mikor tanácsot kértem tőle?	279
Vajjon Xenophon és Plato vetélytársai és ellenfelei voltak-e egymásnak?	287
Mily kimerítően és jellemzően festette le Chrysippus az "Igazság" képét megfelelő és festői kifejezéseivel?	291
Mily hevesen vitatkoztak Rómában a nyelvészek az egregius (kitűnő) szó felszólító esete felett?	293
Hova sorolandók azok az ismeretek, a melyek tudományoknak látszanak, de sem nem gyönyörködtetnek, sem nem hasznosak; evvel együtt egyes városok és vidékek megváltoztatott nevéről	297
Arról az iratról, a melyet M. Varro Cn. Pompeiusnak, mint kijelölt consulnak adott a tanács összehivásának kötelezettségét illetőleg, s amelyet ő maga (bevezető irat) nevezett	299
Az a kérdéses és vitás dolog, hogy a latin szövetségi ünnepre választott városfelügyelőnek meg van a joga a senatus összehivására és megkérdezésére	305
Quintus Claudius évkönyvei szerint a timsóval itatott fa nem ég meg	305
Hogy Plato a törvényekről szerkesztett könyveiben abban a véleményben volt, hogy a vendégségben a bővebb és vigabb borozgatás nem árt	309
Milyen véleményben volt s mit írt Cicero az aufugio (elmenekülők) és aufero (elviszek) igék elején álló "au" szócskáról s hogy az autumo igében levőt is ilyen előljárónak kell-e tartani, vagy nem?	313
Az alacsony származású Ventidius Bassus története, kiről az maradt emlékezetben, hogy először győzedelmeskedett a parthusok fellett	315
A profligo szót igen sokan helytelenül és ügyetlenül használják	317
M. Cicero a dicsőségről szóló művének II. könyvében kézzelfoghatóan téved azon részben, a melyben Hectorról és Aiaxról ír	321
Öreg emberek megfigyelték, hogy 63-ik életévök vagy valami baj, vagy haláluk, vagy valami veszedelem miatt emlékezetes; evvel együtt példa erre a megfigyelésre a dicsőült Augustusnak unokájához, Gaiushoz intézett leveléből	321
Favonius régi szónok beszédének egy helye a vendégeskedés és fényűzés megrovásáról, melyben a fényüzés korlátozásáról szóló Licinius-féle törvényt ajánlotta	323
Hogy Caecilius költő a frons-t (homlok) nem költői szabadságból, hanem megfontolva s összehasonlítás útján mondotta hímneműnek	325
A miletusi szüzek önkéntes és csodálatos halála	329
A bölcsészeknek Rómából való kiűzéséről szóló tanácshatározat szavai s evvel együtt ama censorok rendelete, kik nem helyeselték és megakadályozták azoknak a működését, kik a szónoklat tanítását Rómába behozták és ott gyakorolni kezdték	329
Gracchus egyik beszédjének egy, a saját takarékosságáról és tiszta erkölcséről szóló érdekes részlete	331
A nyelvészektől communia-nak nevezett cselekvő és szenvedő alakban egyformán használt deponens igék	333
Hogy Metellus Numidicus egy szólásmódot a görög szónokokból kölcsönzött	337
Passis velis (kifeszített vitorlákkal) és passis manibus-ban (kiterjesztett kezekkel) passus-t nem a saját igéjétől a patior-tól, hanem egy másiktól, a pando-tól mondták a régiek	339
Crotoni Milo csodálatos halála	341
Miért hagytak fel az atheni előkelő ifjak a fuvolázással, holott őseik ezen a hangszeren játszani szoktak	341
Hogy Gaius Caesarnak Pharsalus mezején vivott s a polgárháborúban nyert győzelmét Remex nevű itáliai ember Pataviumban előre megjósolta s ugyanazon napon tudtul adta	343
M. Varro emlékezetre méltó szavai (az élelmi szerekről) cz. satirájából	345
Néhány szó Euripides költő származásáról, életéről, szokásairól és haláláról	345
A költők Juppiter fiait a legokosabb és legemberszeretőbbeknek, Neptunuséit pedig a legvadabbaknak és legemberietlenebbeknek mondják	349
Sertorius, kiváló hadvezér története, ravaszsága, valamint a barbár katonák fékentartása és megnyerésére használt elmés cselfogásai	349
Hellanicus, Herodotus és Thycydides híres történetírók életkora	351
Milyen véleménynyel volt Volcacius Sedigitus a latin vígjátékról a költőkről irott művében?	353
Néhány új kifejezésről, melyeket Gnaeus Matius költeményeiben találtam	353
Hogy határozta meg Aristoteles a következtetést, s a meghatározás latin fordítása	355
Mi a comitia calata, a curiata, a centuriata, a tributa; mi a concilium; s evvel együtt más ilyesfélék	355
Téves Cornelius Nepos azon feljegyzése, hogy Cicer 23 éves korában védte Sextus Roscius ügyét	359
Milyen új szófűzést használt L. Piso történetíró?	361
A kocsinak petorritum neve görögül, vagy gallusul van-e mondva?	361
Mit izentek a rodusiak Jalysus híres képéről az őket körülzároló ellenség vezérének, Demetriusnak?	363
Musonius bölcsésznek egy meghallgatásra és megőrzésre egyaránt méltó és hasznos görög nyilatkozata. M. Catonak sok esztendővel az előtt Numantiában a lovagokhoz intézett hasonló fontosságú véleménye	365
Milyen szabályokhoz tartsák magukat a vitatkozók a kérdezés és vitatkozás alkalmával s mi ebben a szabályban a hiba?	367
Mikép lehetséges Erasistratus orvos saját szavai szerint, ha véletlenül ennivaló nincs, a böjtölést és éhséget egy ideig eltűrni?	369
Mily módon és mily szavakkal szokta a római nép hivatalos kiküldöttje a háborút megüzenni azoknak, kikkel a nép háborútz rendelt el, továbbá hogy miképen hangzott a büntetendő katonai lopásokra vonatkozó esküminta, és hogy a besorozott katonáknak meghatározott napon belől egy bizonyos helyen meg kellett jelenniök, kivévén néhány okot, a melyeknek alapján ezt az esküt megszeghették	373
Mi a vestibulum; s e szó különféle magyarázatai	375
Mik az úgynevezett bidentes, áldozati barmok, s miért nevezik úgy őket; P. Nigidius és Julius Hyginus erre vonatkozó véleményei	379
Hogy Laberius több szót önkényüleg és könnyelműen alkotott, s hogy ugyanő sok olyan szót használt, melyek latin volta kérdéses	383
Mit jelent és minek nevezték a mieink azt, a mit a dialectikusok axiomanak mondanak, s más egyebek, melyek a dialecticában való első oktatáshoz tartoznak?	387
Mit jelent a régiek irásaiban sűrűn előforduló susque-deque (fel és le) kifejezés?	393
Mik a proletarii, s a capite censi, ugyancsak mi a XII táblás törvényben adsiduus s mi ennek a kifejezésnek a magyarázata?	395
Herodotus könyvének az Afrika zátonyos partvidékén lakó psyllus nép pusztulására vonatkozó története	399
Azon szavakról, melyeket Cloatius Verus akár elég találóan, akár felette nagy képtelenséggel és ügyetlenséggel görög eredetűeknek mondott	401
Mi a municipium s miben különbözik a coloniától, kik a municipes -s mi ennek a szónak eredete és jelentése s ezzel kapcsolatban a dicsőült Hadrianusnak a tanácsban a municipiumok jogára és elnevezésére tett nyilatkozata	403
Hogy Cato állítása szerint properare és festinare közt különbség van és hogy Verrius Flaccus milyen ügyetlenül magyarázta a festinare gyökét	407
Milyen csodálatos írásbeli feljegyzést hagyott hátra Theophrastus a foglyokról és Theopompus a nyulakról	409
Az Agrippákat a hibás és kedvezőtlen szülésről nevezik így, továbbá a Prorsa és Postverta istenekről	409
Az ager Vaticanus kifejezés magyarázata	411
Kedves, felemlítésre méltó és tanulságos megjegyzések a mértan hangtani, láttani és metrikai részéről	411
Herodotus művének Arion lantosra vonatkozó története	413
Hogy Gallus Asinius és Largius Licinus Ciceronak egyik, a Caelius érdekében tartott beszédéből vett gondolatát gáncsolták s mit lehet emez egyűgyű emberek ellenében az illető gondolat védelmére okosan és megfelelően felhozni	417
Néhány Q. Claudius "Évkönyvei" futólagos olvasásakor feltűnt kifejezés	421
M. Varro egyik helye az "Emberi dolgok" 25-ik könyvéből, a hol az általános nézet ellenére magyarázta Homerusnak egyik sorát	431
Mit mondott Menander Philemonnak, a ki őt a vígjátékok versenyén gyakran érdemtelenül legyőzte; továbbá hogy Euripidest a drámában igen gyakran győzték le jelentéktelen írók	433
Egyáltalában nem igaz, a mit néhány kicsinyeskedő, művészieskedő szónok tart, hogy M. Cicero a barátságról írt művében hibás bizonyítékokat használt, a vitást téve az elismert helyett s ennek az egész dolognak kimerítő tárgyalása és kutatása	435
Téves Verrius Flaccusnak a M. Cato homályos helyeiről szóló műve II. könyvében a servus recepticiusról szóló feljegyzése	441
Az Atinius-féle törvénynek ez a kifejezése: quod subruptum erit, eius rei aeterna auctoritas esto (a mit elidegenítettek, arra a tulajdonos folytonos igényt formálhat), P. Nigidius és Q. Scaevola szerint nemcsak a megtörtént, hanem a bekövetkezendő lopásra is vonatkozik	445
Taurus bölcsész asztalánál társalgás közben ilyenféle kérdéseket volt szokás tárgyalni: miért fagy meg az olaj gyakran és könnyen, a bor ritkábban, az eczet pedig majdnem soha és hogy a folyók és patakok vize befagy, a tenger pedig sohasem fagy be	447
Caesar leveleiben található rövidítése; más egyéb a régi történetből vett titkos írások, s mi a lacon	451
Mi véleményben volt Favorinus Vergilius azon verseiről, a melyekben az Aetna kitörésének leírásánál Pindarus költőt utánozta; s az erre vonatkozó két költemény összehasonlítása és birálata	455
Hogy Plutarchos az "Asztali társalgások"-ban a régi orvos Hippocrates véleményét alkalmazva, védelmezte Erasistratus orvossal szemben a gyomor berendezéséről és természetéről s a görög légcsőről szóló nézetét	461
A görögül nevezett különös tételek, melyeket Favorinus gyakorlat kedvéért vitatott	465
Hány és milyen változatos jelentése van a "quin" szócskának s a régi íróknál gyakran milyen bizonytalan?	467
Válogatott, szellemes gondolatok Publilius mimusaiból	469
Mikor az academicus Carneades a stoicus Zeno tanai ellen akart írni, gyomrát hunyorral tisztította; a fehér és fekete hunyor természete és gyógyító ereje	471
A pontusi kacsáknak nagy ereje van a méreg ártalmatlanná tételére; Mithridates királynak az ilynféle gyógyításra való képessége	473
Mithridates Pontus királya 22 nép nyelvén beszélt; Quintus Ennius azt mondta, hogy három lelke van, mert három nyelvet értett, a görögöt, oscust és latint	475
M. Varro azt írja, hogy C. Sallustius történetírót Annius Milo házasságtörésen kapta, megkorbácsolta és pénzbirság letétele után eresztette el	475
Mit szokott mondani Epictetus bölcsész azokról a hitvány és aljas emberekről, a kik a bölcsészeti tanokat nagy szorgalommal búják, s micsoda két fogalmat ajánlott, mint minden dolog közt a legüdvössebbeket, hogy szemünk előtt tartsuk	477
Gyakorlat kedvéért latinra való fordítása egy Plato Symposiumából vett hangzás és szófűzés tekintetében izléses jóhangzású és megfelelő helynek	479
Mely időkben virágzottak Róma alapítása után a II. carthagói háború előtt a legkiválóbb görög és római férfiak	483
Egy stoicus és egy peripateticus bölcsész vitája Favorinus itélőszéke előtt a felett, hogy milyen befolyással van az erény az élet boldoggá tételére s mi a befolyása az ú. n. külső javaknak?	493
Milyen kérdések felett való vitákkal szoktunk mi mulatni Athenben Saturnus ünnepén; ennek kapcsán néhány ügyes fogás és talány előadása	497
Mit határoztak a lacedaemonbeliek Aeschinesnek a Timarchust szemérmetlenséggel vádoló, egy olyan elfogadható indítványáról, a mit egy elvetemült ember tett	503
Sulpicius Apollinaris egy embert, a ki azt állította, hogy csak ő maga érti Sallustius történeteit, kicsufolt azon kérdés feltevésével, hogy mit jelent Sallustiusnál ez a kifejezés: incertum, stolidior an vanior? (nem biztos, megbizhatlanabb-e vagy álnokabb?)	505
Qu. Ennius az Évkönyvek 7-ik könyvében quadrupes equest (négylábú lovag) nem mint sokan mondani szoktak, quadrupes ecust (négylábú ló) hagyományozott	509
Hogy Aelius Melissus "Az előadás sajátossága" czímű művében, a mit kiadásakor bőségszarúnak nevezett, egy sem elmondásra, sem meghallgatásra nem méltó dolgot írt meg, abban a véleményben lévén, hogy a matrona és mater familias közt igen csekély különbség van	515
Hogyan viselte magát Favorinus, midőn valakitől a szavak kettős jelentéséről alkalmatlan időben kérdezősködött s ezzel együtt az, hogy hányféle jelentése van a contio szónak?	517
Hogy egyvégződésű s hasonhangzású szavak s más ilyen, a beszéd ékességének tartott dolgok hiábavalók és gyermekies valamik, bizonyítják Lucilius versei	521
Mit jelent M. Catonál ez a szó insecenda (elmondandó) s hogy inkább inscecendát kell olvasni, mint a mint sokan gondolják (insequenda-t)	523
Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a láz felismerése végett a viszerek ütéseit, nem pedig az ütőerekét kell megszámlálni	527
Egyes, Furius Antias költeményeiben Caesellius Vindextől oktalanul kifogásolt kifejezések, s mindazok a versek, melyekben ezek a szavak előfordulnak	531
Szokása volt őseinknek, hogy a szenvedő alakról cselekvőre mentek át	533
Hogy szerzett magának elégtételt Diogenes egy vitatkozóval szemben, a ki egy szemtelen fogással próbára tette	535
Milyen mennyiséget jelent a hemiolios (másfél) és milyet az epitritos (négyharmad) s hogy ezeket a szavakat a mieink nem igen merték latin nyelvre fordítani	539
Hogy M. Varro a hősi versben felette gondos és szorgalmas megfigyelésre méltó dolgot jegyzett fel	539
Egy bölcsész felelete arra a kérdésre, hogy a tengeri zivatar idején miért sápadt el	541
Az ember öt érzéke közül leginkább kettő közös az állatokkal, s hogy az az élvezet, a mit a hallás, látás és szaglás nyújt, utálatos és ártalmas, a mit azonban az izlés és tapintás útján szerzünk, a legeslegutálatosabb, mivel ez a kettő az állatoknál is meg van, a többi pedig csak az embereknél	547
Rosszabb a hideg dicséret, mint a keserű gáncs	551
Miért indul meg a has a hirtelen ijedtségtől, s miért ingerli a tűz a vizeletet	551
Egy hely Aristoteles irataiból, mely szerint a hóvíz inni igen ártalmas és hogy a hóból jég lesz	553
Hogy a szeméremérzet a vért a külső részek felé hajtja, a félelem pedig visszahúzza	555
Mi az obesum és néhány más régi kifejezés?	557
Kutatása annak, vajjon előfordul-e a többes számban harena (fövény), caelum (ég), triticum (búza) s ezzel együtt, hogy quadrigae-t, inimicitiae-t s ezen kívül néhány szót használnak egyes számban	561
Mily elmésen válaszolt Antonius Julianus egy vendégségben néhány görögnek	567
Ez a népies kifejezés praeter-propter (körülbelől) Enniusnál is előfordult	573
Platon ifjúkori szerelmes versei tragaediáival való versenyzése idejéből	579
Herodes Atticus értekezése a fájdalom erejéről és természetéről s véleményének bizonyítása egy tudatlan paraszt példájával, a ki a szederindával együtt a termékeny fákat is levágta	581
A miket mi törpéknek (pumiliones) mondunk, a görögök nevezik	585
Caesarnak és Ciceronak kortársai voltak M. Varro és P. Nigidius, korukban a legtudósabb rómaiak, és hogy Nigidius értekezései homályosságuk és aprólékosságuk miatt közkeletűvé nem váltak	587
Sex. Caecilius jogtudós és Favorinus bölcsész vitája a tizenkéttáblás törvényről	589
Mit jelentett Cato beszédében a siticen (temetési zenész) szó?	607
Miért mondta L. Accius költő fejtegetéseiben a sicinnista (a sicinnium táncosa) szót homályos kifejezésnek?	609
A színészekkel való társalgás és barátkozás tisztességtelen és megrovásra méltó; Aristoteles bölcsésznek erre vonatkozó szavai	609
Mutatványok Sándor király és Aristoteles bölcsész nyilvánosságra került leveleiből, s ezeknek (latin) fordításai	611
Azon kérdés tárgyalása, hogy a gondoskodom rólatok: Habeo curam vestri, vagy vestrum-mal ven-e helyesebben mondva?	615
Mennyire különbözően vélekednek a görögök Niobe gyermekeinek számáról	621
A hold változásával és fogyásával összefüggésben levőknek tartott dolgokról	621
Cn. Matius mimusainak milyen kifejezéseiben szokott gyönyörködni Antonius Julianus és mit jelent M. Cato maga ártatlanságáról írt beszédének következő kifejezése: "numquam vestimenta a populo peposci"	623
Mit jelent ez a kifejezés: ex iure manum consertum?	625
Mit jelent a M. Varronál előjövő sculnae szó (közbiró)?	629
Jegyzetek
Tizedik könyv	631
Tizenegyedik könyv	634
Tizenkettedik könyv	635
Tizenharmadik könyv	636
Tizennegyedik könyv	638
Tizenötödik könyv	639
Tizenhatodik könyv	641
Tizenhetedik könyv	642
Tizennyolczadik könyv	642
Tizenkilenczedik könyv	643
Huszadik könyv	643
Jelmagyarázat	644

Témakörök

Aulus Gellius

Aulus Gellius műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Aulus Gellius könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem