786.009

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Vallomások

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor

Kiadó: Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 497 oldal
Sorozatcím: Etikai gondolkodók
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN: 963-281-148-8

Fülszöveg

Augustinusnak, a patrisztika-korabeli gondolkodás kiemelkedő képviselőjének filozófiai és irodalmi hatása napjainkig érezhető. A világkultúrának ez a nagy alakja két korszak mezsgyéjén élt; fiatal éveiben az antik műveltségét szívta magába, majd megismerkedett az újplatonizmussal és kereszténységgel. Felvette a keresztény hitet. Széles körű irodalmi munkásságát az új hit és az egyház szolgálatába állította. Vallomások című remekműve első ízben enged betekintést a személyiség belső fejlődésébe, az emberi lélek mélységeibe. Ezzel a kiemelkedő kor- és filozófiatörténeti dokumentummal írója műfajt teremtett.
A kötetet Redl Károly utószava egészíti ki.

Tartalom

Isten serkentéséből vágyakozik Isten dicséretére23
Benne van a hívogatott Isten, és ő az Istenben van24
Isten mindenütt egészen van, de semmiféle teremtmény nem fogadja be őt teljesen25
Isten bölcsessége és magyarázhatatlan tökéletessége26
Isten szeretetét és bűneinek bocsánatát kéri27
Kicsiny korára emlékezik, és magasztalja a gondviselő örök Istent28
A kicsiny kor is már bűnökkel terhes32
A gyermek első szavait tanulja34
Gyűlölte a tudományt, szerette a játékokat és félt a veréstől35
A játék és a színpad szeretete elvonta figyelmét a tanulástól38
Betegségbe esik és keresztségért könyörög, ezt azonban édesanyja bölcs megfontolással későbbre hagyja39
Kényszerítették a tanulásra, de az Isten mindent jóra fordított41
Milyen tanulmányokban találta legtöbb örömét a gyermek42
Utálta a görög nyelvet44
Istenhez könyörög46
Elítélei az ifjúság oktatásában mutatkozó hibákat46
Tovább kárhoztatja az ifjúság szellemi nevelésének módját48
Az emberek többet bíbelődnek nyelvtani szabályokkal, mint Isten parancsaival50
A gyermekkor bűnei kísérnek minket a későbbi esztendőkben is52
Hálaadás Istennek a gyermekkor adományaiért53
Ifjúkora vétkeiről emlékezik55
Tizenhat éves korában az érzéki szenvedély rabságába kerül56
A szülők tervezgetése és a tanulmányok folytatása58
Cimboráival lopásra vetemedik62
Ok nélkül senki sem vétkezik63
A jó színében gonoszságra csábító dolgok csupán Istenben igazak és tökéletesek65
Istennek hálálkodik bűnei bocsánatáért és megköszöni, hogy sok más gonoszságtól is megoltalmazta őt68
A bűnös társaság is kedvére volt a lopásban69
A bűnös cimboraság fertőző hatása70
Minden jó az Istenben van71
A hajszolt szerelem igézetében72
Vonzódik a tragikus színjátékokhoz73
A szónoki iskolában visszaborzad a rendbontók fölforgató cselekedeteitől75
Cicero "Hortensius"-a fölébreszti benne a bölcselet szeretetét77
Visszariad a Szentírás nyelvezetének egyszerűségétől79
Miképpen került a manicheusok tőrébe?80
Ínyére volt az összevissza manicheus tanítás83
A manicheusok ellen kifejti, hogy milyen bűntényektől és milyen gaztettektől kell utálattal elfordulnunk86
A bűnök különbségéről. Isten és az emberek ítéletéről89
Manicheus haszontalanságok a föld gyümölcseiről90
Anyja sírása és álma91
Egy püspök vigasztaló válasza a kesergő Monicának93
Másokat is téves útra csábított95
Szókoklatot tanít. Ágyasa van. Lenézi a győzelmet hirdető jóst96
A csillagjóslás babonaságába keveredik, és bölcs tanácsokat kap egy öreg barátjától98
Barátja betegsége és halála. Súlyos fájdalom marcangolja a lelkét. A keresztség csodálatos hatása100
Miért édes a kesergők könnye103
Roppant fájdalom gyötörte őt104
A fájdalom végre elviszi őt szülővárosából105
Az idő és a jóbarátok meggyógyítják szíve szomorúságát106
Boldog, aki az Istenben szeret107
Nem adnak megnyugvást az esendő teremtmények108
Elmúlnak mind a teremtett dolgok, csupán az Isten örökkévaló110
Ne helytelenítsük a szeretetet, csak Istent szeressük mindabban, amit szeretünk111
Honnét származik a szeretet?113
Művét Hierius mesternek ajánlotta114
Anyagi fogalmak nyűgözik le és nincs érzéke a szellemiek iránt116
Aristoteles kategóriáit és a szabad művészetekről írt könyveket megérti a maga erejéből119
Isten dicséretére serkenti szívét123
Nem futhat Isten elől a bűnös ember124
Faustusról és teremtőjüket a teremtmények nyomán meg nem ismerő bölcselők vakságáról125
Csupán Isten megismerése boldogít128
A manicheusok tudatlansága a csillagok körül más tekintetben is megingatja hitét129
Az ékesen szóló, de tudatlan Faustus131
Egyre idegenebbül érzi magát a manicheus eretnekségben133
Anyja akarata ellenére Rómába utazik135
Súlyos betegségbe esik138
Tévelyeg az evangéliumi tanítás elfogadása előtt140
Újra érdeklődik a katolikus vallás iránt143
A római diákok gonoszságai144
Milánóba megy, és ott Ambrus püspökkel találkozik145
Ambrus beszédeinek hatására lassan föleszmél tévelygéseiből146
A félig manicheus, félig katolikus Ágoston148
Ünnepi emléklakomák a vértanúk sírjánál150
Ambrus püspök temérdek munkája151
Szent Ambrus fejtegetése nyomán dereng előtte az egyház tanítása153
A szent könyvek tekintélyéről és szükséges voltáról155
A törtetők nyomorúságos állapotáról157
Alypiust elvonja az esztelen cirkuszi játékoktól160
Alypius és a gladiátori játékok162
Alypiust tolvajként megfogják164
Alypius romlatlansága. Nebridius megérkezése166
Aggódva fontolgatja, hogy miképpen rendezze be életét168
Alypiussal vitatkozik a nőtlen életről171
A házasság útján173
Közös életről tűnődik barátaival174
Ágyasát elbocsátja, de ismét másikat vesz magához175
Állandóan félt a haláltól és az ítélettől176
Istenről, mint végtelen téreken elömlő anyagi valóságról elmélkedik178
Nebridius bizonyítéka a manicheusok ellen180
A bűn oka a szabadakarat181
Romolhatatlan az Isten183
Újra töpreng, hogy honnét származik a rossz184
Elszakad a csillagjósok babonáitól186
Gyötrődik a rossz eredetének kérdése miatt190
Miképpen könyörült meg rajta az isteni irgalom192
A platonikus könyvekben megtalálja az örök Ige istenségét, de nem a megtestesült Ige alázatát193
Földerül Ágostonnak az Isten fényessége196
A teremtmények miképpen vannak és nincsenek198
Jó minden létező199
Minden teremtmény magasztalja az Istent200
Az épeszű embernek Isten minden alkotása tetszik201
Miképpen van igazság és hamisság a teremtményekben202
Minden jó, de nem minden alkalmazkodik más egyébhez202
Az isteniek megismerésének akadályai203
Egyedül Krisztus a mi üdvösségünk útja205
Hogyan vélekedett Krisztus megtestesüléséről206
A platonikus könyvek olvasása gyarapítja tudását, de kevélyíti őt208
A Szentírás igazságait nem találta meg mind a platonikusok könyveiben209
Elhatározta, hogy Simplicianust keresi föl élete megjobbítása ügyében212
Victorinus rhétor megtérése215
Isten és az angyalok öröme a bűnösök megtérésén218
Miért örülünk jobban a kiváló emberek megtérésének?221
Milyen akadályok gátolták még a megtérésben222
Ponticianus elbeszéli Szent Antal életét225
Ponticianus szavai megrendítik Ágoston lelkét229
Tépelődve a kertbe távozik231
Honnét van, hogy a lélek parancsol és ugyanakkor ellenáll magának?233
Ismét a manicheusok ellen234
A test és a lélek küzdelme Ágostonban238
Ágoston a csodálatos hang intésére teljesen megtér240
Isten jóságos irgalmát magasztalja244
Az őszi szünetig halasztja rhétori tisztétől való megválását245
Verecundus átengedi falusi birokát247
A cassiciacumi munka. A zsoltárok fejtegetése közben csodálatosan meggyógyul fogfájása249
Ambrustól kér tanácsot olvasmányai dolgában255
Alypiusszal és Adeodatusszal együtt Milánóban megkeresztelkedik256
A milánói egyházi ének. Szent Protasius és Gervasius ereklyéinek megtalálása257
Evodius megtérése. Monica jellemzése és halála259
Édesanyja szelíd türelme262
Az örök boldogságról beszélget édesanyjával265
Monica elragadtatása és halála267
Hogyan gyászolta édesanyját. Az elhunytakért való áldozatról269
Imádkozik elhunyt édesanyjáért273
Csupán Istenben van reménységünk és örömünk277
Ismeri az Isten titkainkat. Mit jelent tehát az Istennek szóló vallomás?278
Milyen célból vallja meg, nem hogy mi volt egykor, hanem hogy mivé lett?279
Milyen célja és haszna van ennek a vallomásnak?281
Az ember nem ismeri teljesen magát283
Mit szeretünk, ha Istent szeretjük? Miképpen ismerjük meg teremtményeiből az Istent?284
Érzéki vagy testi erővel Istent nem találjuk287
Az emlékezet hatalma287
A tudományok emlékezete291
A tudomány elemei nem érzékeink útján kerülnek emlékezetünkbe, hanem az emlékezet rejtettebb zugaiból törnek elő292
Mit jelent a tanulás?293
A matematikai dolgok emlékezete294
Az emlékezésre is emlékezünk295
Hogyan őrzi meg emlékezetünk a lélek érzelmeit és miképpen emlékezünk örömeinkre szomorúságunkban296
Távoli dolgokra is emlékezünk298
A feledésnek is van emlékezete299
Nagy az emlékezés ereje, de túl kell rajta lépnünk, hogy Istent megragadjuk301
Nem találnók az elveszített dolgot, ha nem őrizné emlékezetünk302
Mit jelent az emlékezés?303
A boldogságot minden ember óhajtja, tehát szükséges, hogy előbb ismerje304
Miképpen őrzi emlékezetünk a boldog életet?306
Hol van és milyen a boldog élet?308
A boldog életről tovább308
Örvendezik, mert emlékezetében ott van az Isten310
Az emlékezet melyik fokán található az Isten311
Hol találjuk meg az Istent312
Hogyan ragad meg Isten szépsége minket313
A földi élet nyomorúságai313
Istenben van minden reményünk314
Megvallja a testiséghez való viszonyát315
Küzdelem a torkosság ellen317
Az illatok csábítása321
A hallás élvezetéről322
A szemek kívánsága324
A kíváncsiság kísértése327
A kevélységhez való viszonya330
Milyen hatással van rá az emberi dicséret333
A hiú dicsőség veszedelme336
Az önszeretet ereje és természete336
Magában és a midnenségben kutatta az Istent337
A hármas kívánság339
A gonosz lelkek segítségül hívásáról339
Krisztus az igazi közvetítő341
Miért vall a minden gondolatunkat ismerő Istennek?344
Kegyelmet kér az Írás megértésére345
Csak Isten ajándékából érthetjük Mózes írását a menny és a föld teremtéséről348
Maga a teremtés hirdeti Teremtőjét349
Semmiből teremtette Isten a világot349
Miképpen mondotta Isten, hogy legyen világ?350
Isten Igéje Istennel együtt örök351
Forrás az Isten Igéje, belőle minden igazságra oktatást kapunk352
Hogyan szól szívünkhöz az Isten Igéje353
Mit cselekedett Isten az ég és a föld teremtése előtt354
Isten örökkévalósága nem ismer időt355
Mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt356
A teremtett idő előtt nem létezett idő357
A három különféle idő358
Az idő mértékéről359
Melyik időt mérhetjük, és melyiket nem361
Hol van a múlt és a jövő idő?362
Hogyan van jelen a múlt és a jövő idő?363
Nem találja módját: hogyan tanít meg Isten a jövőre364
Hogyan nevezzük a három különböző időt365
Hogyan lehet mérnünk az időt366
E talányos kérdés megoldását kéri Istentől367
Mi az idő368
A test mozgását idővel mérjük370
Újra Istent kérdezi371
Hogyan mérjük az időt372
Hogyan mérjük a lélekben maradó időt?373
Lelkünkkel mérjük az időt376
Könyörög, hogy az időre szétszórt figyelme immár Istenre irányuljon378
Ismét e kérdés föltevői ellen fordul: mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt?379
Hogyan ismer az Isten, és hogyan a teremtmény?379
Nehéz az igazság kutatása381
A kettős ég és föld382
Mit jelent a sötétség a mélység színe fölött382
A láthatatlan és rendezetlen földről383
Miért kapta ezt a nevet az alaktalan anyag?384
Egykori manicheus vélekedése és jelen elgondolása az alaktalan ősanyagról384
Isten semmiből alkotta az eget, vagyis az angyalokat, és a földet, vagyis az alaktalan ősanyagot386
Semmiből lett az alaktalan ősanyag és belőle valók a látható teremtmények387
Miért mondja az Írás napok említése nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten az eget és a földet"388
Istentől kér oktatást389
Mit tanult Istentől390
Az idő nélkül való kettős teremtmény392
Miért említi az Írás időjelzés nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten a mennyet és a földet"393
A Szentírás mélysége394
Nem tagadhatják Szent Ágoston eddig állított tételeit ellenfelei395
Semmi köze az isteni igazság ellenlábasaihoz398
A "menny és a föld" szavakban más is érthető400
Milyen tévedés nem árt a Szentírásban402
Nyilvánvaló igazságok403
A "kezdetben teremté stb." szavak különféleképpen magyarázhatók404
"A föld azonban láthatatlan és rendezetlen volt" szavak különféle magyarázata405
Nem ellenkezik a Szentírással, hogy alkothatott az Isten valamit, amiről nem beszél Mózes első könyve406
A Szentírás magyarázatában való nézeteltérés két fajtájáról408
Némely igazságról nem állítható biztosan, hogy ezt vagy amazt gondolta-e közülük Mózes409
A más magyarázatokat vakmerően fitymálók ellen410
Milyen beszéd illik a Szentíráshoz?413
A Szentíráshoz alázatos és egyszerű beszédmód illik414
A tudósok különféleképpen magyarázzák az Írást415
Hányféleképpen mondhatunk elsőbbnek valamit417
A Szentírást különböző módon értelmezők találkoznak a szeretetben és az igazság kutatásában419
A Mózes szavaiban megtalálható igazságra gondolt420
A Szentírás igazi értelmét a Szentlélek tárja föl nekünk421
Istenhez könyörög, mert Isten jósága őt is oltalmazza422
Isten jóságából léteznek és tökéletesülnek a teremtett dolgok423
Minden az Isten kegyelméből van424
Isten a teremtett dolgokra nem szorul425
Az Isten Háromsága a Teremtés Könyvének első szavaiban megmutatkozik426
Miért mondja az Írás, hogy Isten Lelke lebegett a vizek fölött427
A Szentlélek munkáiról428
Csupán Isten elégséges az értelmes teremtmény boldogságához429
Miért csak a Szentlélek lebegett a vizek fölött430
Isten ajándékából van minden431
A Szentháromság jelképei az emberben432
A világ teremtése az egyház alapítását jelképezi433
Az ember megújítása nem tökéletes, amíg itt él a földön434
A hit és a remény erősít meg minket436
A boltozat és a felső vizek allegorikus magyarázata438
Csupán az Isten ismeri magát teljes mivoltában440
A Teremtéstörténet további allegorikus fejtegetése441
A Teremtéstörténet folytatólagos magyarázata442
Folytatás445
A csúszómászók és a szárnyasok jelképes magyarázata447
A Teremtéstörténet folytatólagos fejtegetése449
A Teremtéstörténet következő részének magyarázata452
A keresztény ember ítélkezéséről454
Miért áldotta meg Isten az embert a halakkal és a madarakkal együtt, és miért nem áldotta meg a többi állatot?457
A teremtéstörténet gyümölcseinek magyarázata460
Élvezet és haszon származik a felebarátnak juttatott jócselekedetekből462
Mit jelentenek a halak és a tengeri szörnyek?465
"És látá az Isten, hogy mindaz, amit alkotott, felette jó volt"466
Hogyan kell értenünk: nyolcszor látta az Istent, hogy jók a művei?466
Manicheus hóbortok467
A jámbor embereknek ugyanaz tetszik, ami az Istennek is tetszik468
Isten műveinek összefoglalása470
A Teremtés történetének rövid megismétlése471
A mindenség teremtésének jelképes magyarázata472
Békességet könyörög473
Miért nem követi este a hetedik napot?474
Mikor pihen majd bennünk az Isten?474
A teremtett dolgokat másképpen látja az Isten és másképpen az ember475
Utószó - A személyiség születése (Írta Redl Károly)476

Aurelius Augustinus

Aurelius Augustinus műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Aurelius Augustinus könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Vallomások Vallomások Vallomások

A védőborító enyhén kopott, foltos.

Állapot:
2.460 ,-Ft
37 pont kapható
Kosárba