| Előszó | 13 |
| Bevezetés az automatikába | 15 |
| Történeti áttekintés | 15 |
| Az automatizálás társadalmi vonatkozásai | 20 |
| Az automatizálás meghatározása, műszaki, gazdasági feltételei | 21 |
| Az irányítástechnika | 22 |
| Alapfogalmak | 25 |
| A jelek felosztása | 25 |
| Az irányítási rendszer és részei. Ábrázolásmódok | 28 |
| Az irányítástechnika felosztása | 31 |
| A vezérlés és a szabályozás | 31 |
| A szabályozás és a vezérlés összehasonlítása | 33 |
| Zavarkompenzáció | 35 |
| Az irányítástechnika részletesebb felosztása | 36 |
| Vezérléstechnika | 39 |
| A vezérléstechnika építőelemei és készülékei | 39 |
| A vezérléstechnika építőelemei | 40 |
| Az építőelemek felosztása | 40 |
| Érzékelők | 41 |
| Mutatóműszerek, íróműszerek (regisztrálók), jelzőkészülékek, számlálókészülékek | 42 |
| Kapcsolókészülékek | 45 |
| Relék | 45 |
| Időrelék | 47 |
| Elektronikus logikai elemek | 47 |
| Beavatkozó szervek | 48 |
| Vezérlési feladatok megoldása érintkezőket tartalmazó elemekkel | 51 |
| A vezérlési feladatok tervezési lépései | 51 |
| A vezérlési feladat kitűzése és megfogalmazása | 53 |
| A készülékek kiválasztása és a kapcsolási sorrend-terv megállapítása | 54 |
| A vezérlési hatásvázlat (működési vázlat) | 56 |
| Az áramút-terv | 62 |
| Az áramút-terv előkészítése a hatásvázlat alapján | 68 |
| A kapcsolási terv | 71 |
| Vezérlőberendezések tervdokumentációi | 73 |
| A logikai algebra felhasználása a vezérléstechnikában | 73 |
| A kapcsolási algebra alapműveletei | 74 |
| Néhány alapkapcsolás | 80 |
| Alapkapcsolások megvalósítása logikai építőkockákkal | 84 |
| Alapkapcsolások NÉ, NV logikai építőkockákkal | 87 |
| Összefoglalás | 87 |
| Szabályozástechnikai alapfogalmak | 89 |
| Szabályozási példák | 89 |
| Egyenáramú villamos generátor feszültségszabáyozása | 90 |
| Háromfázisú indukciós motor fordulatszám-szabályozása | 92 |
| Másoló marógép előtolás-szabályozása | 94 |
| Pozíciószabályozás alfa = arc cos x megoldására | 95 |
| Kemence hőfokszabályozása | 96 |
| Kemence ejtőkengyeles hőfokszabályozása | 97 |
| Villanyvasaló hőfokszabályozása | 98 |
| Az önműködő szabályozások csoportosítása | 99 |
| Szabályozások általános felépítése. A szabályozási kör szervei | 105 |
| Érzékelő szervek | 107 |
| Alapjelképző szervek | 115 |
| Különbségképző szervek | 116 |
| Erősítő szervek | 119 |
| Jelformáló szervek | 119 |
| Beavatkozó szervek | 119 |
| A szabályozásokkal szemben támasztott követelmények | 122 |
| Összefoglalás | 128 |
| A lineáris szabályozási rendszerek tárgyalási módszerei | 129 |
| A differenciálegyenlet-módszer | 130 |
| Tipikus vizsgálójelek. Súlyfüggvény, átmeneti függvény | 134 |
| A konvolúciós integrál | 137 |
| Rendszervizsgálat az operátortartományban | 140 |
| A Fourier-transzformáció. Fourier-sor, Fourier-integrál | 140 |
| A Laplace-transzformáció | 145 |
| Az átviteli függvény | 150 |
| Rendszervizsgálat a frekvenciatartományban | 153 |
| A frekvenciafüggvény | 154 |
| A frekvenciafüggvény ábrázolásmódjai | 156 |
| Néhány módszer a frekvenciafüggvény méréssel történő felvételére | 163 |
| Összefoglalás | 166 |
| A lineáris szabályozási rendszerek tagjainak jelátvivő tulajdonságai | 167 |
| Az átviteli tagok kapcsolási módjai | 167 |
| A soros kapcsolás | 168 |
| A párhuzamos kapcsolás | 169 |
| A visszacsatolás | 170 |
| Hatásvázlatok átalakítási szabályai | 172 |
| Az átviteli tagok csoportosítása | 176 |
| Az átviteli tagok jellemző függvényei | 178 |
| Arányos (proporcionális) P tagok | 178 |
| Tárolós T tagok | 179 |
| Integráló I tagok | 192 |
| Differenciáló D tagok | 199 |
| Holtidős tagok | 205 |
| Összetett tagok | 209 |
| További összetett tagok | 214 |
| Negatív visszacsatolás hatása a tag átviteli tulajdonságaira | 217 |
| Összefoglalás | 221 |
| Szabályozási tagok átviteli függvényének meghatározása | 222 |
| A statikus jelleggörbe fogalma | 223 |
| A szakaszonkénti linearizálás módszere | 224 |
| Szabályozási tagok átviteli függvényeinek meghatározási módjai | 225 |
| Mechanikai rendszerek | 226 |
| Villamos rendszerek | 229 |
| Termikus rendszerek | 247 |
| Hidraulikus rendszerek | 252 |
| Pneumatikus rendszerek | 255 |
| Vegyi folyamatok | 256 |
| Fizikai analógiák | 257 |
| Átviteli függvények meghatározása az energiaszemlélet alapján | 261 |
| Összefoglalás | 265 |
| Zárt szabályozási rendszerek jelátviteli tulajdonságai | 266 |
| Zárt szabályozási rendszerek eredő átviteli függvényei | 266 |
| A szabályozások típusszám szerinti csoportosítása | 272 |
| A 0 típusú szabályozás követési tulajdonságai | 274 |
| Az 1 típusú szabályozás követési tulajdonságai | 278 |
| A 2 típusú szabályozás követési tulajdonságai | 282 |
| Összefoglalás | 285 |
| Szabályozási rendszerek stabilitásvizsgálata | 287 |
| A stabilitás fizikai képe | 287 |
| A stabilitás matematikai megfogalmazása | 290 |
| A Routh-féle stabilitási kritérium | 293 |
| A Hurwitz-féle stabilitási kritérium | 297 |
| A D szétválasztás módszere | 298 |
| A stabilitási tartomány meghatározása egy paraméter változásakor | 299 |
| A Mihajlov-Leonhard stabilitási kritérium | 301 |
| A Nyquist stabilitási kritérium | 304 |
| Az egyszerűsített Nyquist-kritérium | 305 |
| A fázistartalék és az erősítési tartalék fogalma | 308 |
| Az általános Nyquist-kritérium | 309 |
| Stabilitásvizsgálat Bode-diagramokkal | 315 |
| Strukturális és feltételes stabilitás | 319 |
| Stabilitásvizsgálat a Nichols-diagramok segítségével | 320 |
| Stabilitásvizsgálat a gyök-helygörbe módszerrel | 321 |
| A gyök-helygörbe módszer alapösszefüggései | 321 |
| A gyök-helygörbe megszerkesztésének szabályai | 323 |
| A szerkesztési adatok magyarázata | 325 |
| Példa a gyök-helygörbe módszer alkalmazása | 327 |
| Néhány példa a gyök-helygörbe menetére | 329 |
| Összefoglaló a stabilitási kritériumokról | 329 |
| Szabályozások minőségi jellemzői | 332 |
| A súlyfüggvény és az átmeneti függvény a rendszer átviteli függvényéből | 332 |
| Minőségvizsgálat a rendszer gyök-helygörbéje alapján | 334 |
| Minőségvizsgálat a Routh-Hurwitz-kritérium alkalmazásával | 336 |
| Minőségvizsgálat a Nyquist-kritérium alkalmazásával | 337 |
| Minőségvizsgálat a rendszer frekvencia-jelleggörbéje alapján | 338 |
| A súlyfüggvény meghatározása a rendszer frekvencia-jelleggörbéjéből (trapéz-módszer) | 339 |
| A zárt szabályozási kör frekvenciafüggvényének meghatározása. Minőségi jellemzők a zárt rendszer frekvenciakarakterisztikája alapján | 348 |
| A zárt rendszer frekvenciafüggvényének meghatározása konstans M - alfa görbék segítségével | 350 |
| Szerkesztési eljárás előírt túllendülésű szabályozás megtervezéséhez | 356 |
| A zárt rendszer frekvenciafüggvényének meghatározása Nichols-görbék segítségével | 358 |
| Minőségi jellemzők a felnyitott rendszer frekvencia-jellegörbéje alapján | 360 |
| Minőségi jellemzők meghatározása előre számított lengésgörbék alapján | 361 |
| Minőségvizsgálat analóg számítógép felhasználásával | 384 |
| Összefoglalás | 384 |
| Jelformálás | 385 |
| A soros jelformálás | 387 |
| PDI jelformálás soros taggal | 387 |
| PD jelformálás soros taggal | 391 |
| PID jelformálás soros taggal | 394 |
| Jelformálás visszacsatolással | 397 |
| Holtidős tagot tartalmazó szabályozások kompenzálása | 402 |
| Szabályozók és kompenzáló szervek kapcsolata | 404 |
| Szabályozók beállítása | 405 |
| Összefoglalás | 409 |
| Villamos gépek mint szabályozott szakaszok | 410 |
| Egyenáramú generátor | 411 |
| Külső gerjesztésű egyenáramú generátor | 411 |
| Söntgerjesztésű egyenáramú generátor | 415 |
| A gerjesztőköri időállandó meghatározása egy gerjesztőtekercs esetén | 417 |
| Több gerjesztőtekercses generátor | 419 |
| Külső gerjesztésű egyenáramú motor | 422 |
| Aszinkron motor | 429 |
| Szinkrongenerátor | 434 |
| A szinkrongenerátor működési egyenletei | 434 |
| A PARK-GOREY-transzformáció | 435 |
| Szinkrongenerátor üresjárásban | 441 |
| Végtelen hálózatra termelő szinkrongenerátor | 441 |
| Szinkrongenerátor üresjárási időállandója | 446 |
| Összefoglalás | 447 |
| Generátorok szabályozó készülékei | 448 |
| A szinkrongép helyettesítő kapcsolása, vektorábrája, áram-vektor kördiagramja | 448 |
| A gerjesztésszabályozó berendezésekről általában | 450 |
| Elektromechanikus szabályozók | 452 |
| Az elektromechanikus szabályozók mechanikai modellje | 454 |
| Szénoszlopos feszültségszabályozó | 459 |
| BROWN-BOVERY (BBC) szabályozó | 460 |
| Az AEG Tirill-rendszerű szabályozója | 462 |
| Mozgó alkatrészeket nem tartalmazó szabályozók | 464 |
| Öngerjesztésű szinkrongenerátorok | 472 |
| Külsőpólusú öngerjesztésű szinkrongenerátor | 472 |
| Belsőpólusú, csúszógyűrűs, egyenirányítós öngerjesztésű szinkrongenerátor | 474 |
| Belsőpólusú, kommutátort és csúszógyűrűt nem tartalmazó egyenirányítós öngerjesztésű szinkrongenerátor | 475 |
| Párhuzamosan járó szinkrongenerátorok meddőáram-eloszlásának szabályozása | 476 |
| Néhány példa szabályozások hatásvázlatának meghatározása | 482 |
| Vastagságszabályozás papírgyártási folyamatban | 483 |
| Helyzetszabályozás | 487 |
| Egyenáramú generátor feszültségszabályozása | 488 |
| Másoló marógép előtolás-szabályozása | 490 |
| Vezérelhető egyenirányítós fordulatszám-szabályozás | 492 |
| Hőfokszabályozás | 494 |
| A szabályozáselmélet fejlődési irányai | 495 |
| Nemlineáris rendszerek | 496 |
| Nemlineáris rendszerek tárgyalási módszerei | 497 |
| A szakaszonkénti linearizálás módszere | 497 |
| A leíró függvények módszere | 497 |
| A fázissík-módszer | 502 |
| Ljapuno második stabilitási kritériuma | 507 |
| Optimális szabályozások | 509 |
| Lineáris szabályozások optimalizálása | 509 |
| A Pontrajgin--féle maximum elv | 514 |
| Mintavételező módszerek | 520 |
| A mintavételező eljárás | 521 |
| A transzformáció és az inverz z transzformáció | 523 |
| Mintavételező rendszerek átviteli függvényei | 528 |
| Néhány megjegyzés a mintavételező rendszerekről | 533 |
| Közvetlen digitális szabályozások | 534 |
| Szabályozott szakaszok vizsgálata statikus módszerekkel | 535 |
| Valószínűségi folyamat jellemzése | 536 |
| Rendszerelemzés statisztikus módszerekkel | 541 |
| Változó struktúrájú rendszerek | 543 |
| Változó paraméterű rendszerek | 544 |
| Érzékenység | 545 |
| Illeszkedő rendszerek | 545 |
| Optimumkereső rendszerek | 545 |
| Adaptív rendszerek | 550 |
| Tanuló rendszerek | 555 |
| Önszervező rendszerek | 555 |
| Digitális szimuláció | 556 |
| Összefoglalás | 558 |
| Analóg számítógépek | 559 |
| Az analóg modellezésről általában | 559 |
| A differenciálegyenletek modellezésének elve | 561 |
| Az egyenáramú műveleti erősítő mint műveleti elem | 562 |
| Alapvető lineáris matematikai műveletek megvalósítása műveleti erősítővel | 563 |
| Előjelfordítás | 565 |
| Összegzés | 566 |
| Integrálás | 567 |
| Differenciálás | 570 |
| Egytárolós késleltetés | 571 |
| Szorzás állandóval | 572 |
| Nemlineáris függvénykapcsolatok leképezése analóg számítógépen | 574 |
| Diódás függvénygenerátorok | 574 |
| Tipikus nemlinearitások leképzése | 579 |
| Egyé elven működő függvénygenerátorok | 588 |
| Szorzó- és osztóberendezések | 590 |
| Szervomechanikai szorzó- (ill. osztó-) berendezések | 590 |
| Négyzetes szorzó | 592 |
| Logaritmikus szorzó | 592 |
| Hall-szorzó | 593 |
| Az analóg számítógép programozása | 594 |
| Lineáris, állandó együtthatójú differenciálegyenlet programozása | 594 |
| Differenciálegyenlet-rendszerek megoldása | 602 |
| Változó együtthatójú differenciálegyenlet megoldása | 602 |
| Átviteli függvények leképzése | 603 |
| Szabályozási rendszerek vizsgálata analóg számítógépen | 606 |
| Léptékezési kérdések | 607 |
| Az amplitúdóleképezés | 607 |
| Időléptékezés | 614 |
| A változók maximális értékének közelítő meghatározása | 619 |
| Másodrendű állandó együtthatójú differenciálegyenlet változóinak maximális értéke | 620 |
| Az egyenlő együtthatók szabálya | 621 |
| Példák szabályozási rendszerek modellezésére | 625 |
| Ward-Leonard fordulatszám-szabályozás vizsgálata | 625 |
| Nemlineáris szabályozási rendszer vizsgálata | 626 |
| Mintavételes szabályozás vizsgálata | 630 |
| Összefoglalás | 634 |
| Az állapottér-módszer | 635 |
| Állapotváltozók, állapotegyenletek | 635 |
| Folytonos-folyamatos működtetésű rendszerek állapotegyenletei | 635 |
| Az állapotegyenletek meghatározása a differenciálegyenletből | 637 |
| Az állapotváltozók meghatározása az átviteli függvényből | 640 |
| Az állapotegyenletek meghatározása fizikai megfontolások alapján | 644 |
| Az állapotegyenletek megoldása | 644 |
| A változó paraméterű lineáris differenciálegyenlet megoldása | 644 |
| Az állandó paraméterű rendszer állapotegyenleteinek megoldása | 647 |
| Az állandó paraméterű rendszer alapmátrixának meghatározása | 648 |
| A megfigyelhetőség és az irányíthatóság | 650 |
| A megfigyelhetőség | 650 |
| Az irányíthatóság | 651 |
| A Kalman-féle kanonikus alakzat | 651 |
| Néhány megjegyzés a változó paraméterű rendszerekre | 654 |
| Szakaszos-szaggatott működésű rendszerek állapotegyenletei | 655 |
| Az állapotegyenletek alakja | 655 |
| A változó paraméterű folytonos-folyamatos rendszer átalakítása szakaszos-szaggatottá | 656 |
| Az állapotegyenletek megoldása | 656 |
| A homogén differenciaegyenlet megoldása | 657 |
| Az inhomogén differenciálegyenlet megoldása | 657 |
| Állandó paraméterű rendszer állandó mintavételi időközzel | 658 |
| Egy kiegészítő megjegyzés | 659 |
| Az irányíthatóság és megfigyelhetőség | 659 |
| A megfigyelhetőség | 659 |
| Az irányíthatóság | 660 |
| Az állapotegyenletek és az impulzusátviteli függvény kapcsolata | 660 |
| Az impulzusátviteli függvény meghatározása | 660 |
| Az állapotegyenletek meghatározása | 661 |
| Összefoglalás | 662 |
| Számítógépes folyamatirányítás | 663 |
| A számítógép és a folyamat kapcsolata | 665 |
| Hogyan működik a digitális számítógép? | 672 |
| A memória | 673 |
| Az aritmetikai egység | 676 |
| A vezérlő egység | 677 |
| A számítógépek részeinek együttműködése | 679 |
| A perifériákról | 681 |
| A folyamat-számítógép és számítógép-folyamat irányú információforgalom | 683 |
| A folyamatirányító számítógépek programozása | 687 |
| Összefoglalás | 692 |
| Irodalomjegyzék | 693 |
| Tárgymutató | 697 |
Folytatás Microsoft-tal