| Előszó | 5 |
| Személyes hangú bevezető | 9 |
| A történeti háttér és a fehér foltok kutatásának bázisa | 13 |
| Az őstörténeti kutatás filozófiai támaszpontjai | 13 |
| A társtudományok szerepe az őstörténeti kutatásban | 15 |
| Az őstörténet-kutató fantáziája | 19 |
| A név szerepe az őstörténeti nyomkeresésben | 20 |
| A hely szerepe az őstörténeti események megértésében | 27 |
| A fehér foltok kutatása és az időkiszámítás | 31 |
| A logikai fogaskerék és az idő | 33 |
| A történelmi nyomkeresés és a mód kategóriája | 36 |
| Az alkalom szerepe az őstörténet megértésében | 41 |
| Közép-Ázsia és az őstörténeti megalapozás | 46 |
| A keveredés nyelvi és genetikai bonyodalmai | 47 |
| Embertani vázlat Kínától az Urálig | 50 |
| Mongolok, hunok és türkök embertani vonatkozásban | 53 |
| Egy hun azonosítása | 57 |
| Az eredetminőségi arckutó esélye | 61 |
| Az uralom meghatározóbb változásai Ázsiában | 68 |
| Onogória és az onogurok | 70 |
| Hogyan kerülhetett különvált magyar törzs a Meótiszba? | 81 |
| A finnugoroktól a hun-ugorokig | 84 |
| A fehér foltok kutatása és az avarok | 101 |
| Az avar történelmi háttér | 101 |
| Történelmi visszapillantás. Az avar uralom diadalmas kezdete | 101 |
| Az avar uralom beszűkülése és a történelmi fordulat | 108 |
| Az utolsó felvonás sorsdöntő eseményei | 114 |
| Hol lehetett az avar kagánok székhelye? | 116 |
| Következtetésünk egyik támaszpontja: Kurszán | 116 |
| Amiben Baján megelőzte Kurszánt, Attila pedig Bajánt | 118 |
| Az avar kagánok székvárosának Sabaria-Szombathely az egyik kiemelt jelöltje | 120 |
| Mi lehetett Sabaria-Szombathely avar neve? | 122 |
| Az avarok hagyaték-problémái | 126 |
| Kik voltak az avarok? | 126 |
| Az avarok nyelve | 130 |
| Avar rang- és névsajátosságok | 136 |
| Az avarok és népelemeik | 139 |
| A 805-ben lejátszódó események talánya | 143 |
| Mi lett az avarokkal az összeomlás után? | 146 |
| Hogyan találkozhattak az avarok és a honfoglaló magyarok? A kabarok etnikumának kérdése | 150 |
| A Keletről jött és a Pannóniában maradt avarok | 158 |
| Ajtony-Ajtun rejtvénye | 162 |
| A történelmi tanulság | 167 |
| A történelmi fehér foltok kutatása és a székelyek eredete | 171 |
| Az eredet-kérdés megalapozása | 171 |
| Kézai Simon krónikája és a székelyek eredetének kérdése | 171 |
| A székelyősök lehetséges hun kapcsolata | 173 |
| A székelyek eredetének kérdése a vélemények tükrében | 178 |
| Kik lehettek a székely elődök, és mikor csatlakozhattak az avarokhoz? | 184 |
| Az avarok és a székely kapu | 189 |
| A bolgárok az eredetkutatás filozófiájának tükrében | 192 |
| Kovrat bolgár birodalma és annak szétesése | 199 |
| Kuber | 201 |
| Ugorok a Volga és a Don deltái között | 203 |
| Gardizi és más arab utazók rejtvényszerű utalásai | 210 |
| Az Aladár-Csaba rejtvény és a székelyek eredetének kérdése | 215 |
| A székelyek eredete és a bolgár-magyar kapcsolat | 215 |
| Aladár és Csaba nevének kutatása | 221 |
| A három arcú Csaba királyfi | 225 |
| Háttérben a családi kapcsolatok modellje | 227 |
| Az avar pártvillongás realitása és következményei | 230 |
| A székelyek sorsa és a "kettős honfoglalás" | 236 |
| A székelyek bizalmi státusza: az őrség | 236 |
| Módosul-e a "kettős honfoglalás" feltételezése? | 239 |
| Beilleszthető-e az elmélet Erdély múltjába, a régészet alapján? | 243 |
| A székelyek eredet kérdésére adott válaszunk összefoglaló szempontjai | 245 |
| Van-e fogható eredménye a fehér foltok kutatásának? | 251 |
| Függelék | 265 |
| Kiegészítések | 265 |
| Új szempontok az ugor nyelvek osztályozásához | 265 |
| Az avar-székely múlt és a gének | 267 |
| Meglepő szóleletek | 269 |
| Lehetséges-e a kagáni fapaloták rekonstrukciója? | 271 |
| Mi olvasható ki a mai Tuva helyzetképéből? | 273 |
| Avar eredetű vagy annak vélelmezhető helyneveink | 275 |
| Magyar eredetminőségi arcképek és térképek | 281 |
| Fontosabb forrásművek | 296 |