Avilai Nagy Szent Terézia levelei I-II.

Előszó

Szent Terézia Anyánk műveinek elején, mintegy mentegetve magát, arra szokott hivatkozni, hogy engedelmességből ír, s hogy eszébe se jutna, sőt szerénytelenségnek tartaná tollat fogni, hacsak elöljárói rá nem parancsolnak, vagy pedig, más esetben, kármelita nővérei nem sürgetik.
Szolgáljon nekem is mentségül, mikor hatvanhat éves hajlott koromban belefogok Szent Terézia leveleinek fordításába, az a körülmény, hogy parancsszóra teszem. 1938 augusztus 28-i kelettel ugyanis a következő sorokat kaptam tartományi főnökömtől, Nagyontisztelendő Hajós Miklós atyától: ,,A jó Isten, a szent engedelmesség által, most, öregségére is egy nagy áldozatot kíván Tisztelendőségedtől. A jó Isten nagyobb dicsőségére és Szent Rendünk hasznára, szíveskedjék Szent Terézia Anyánk műveinek fordítását kiegészíteni, befejezni. A szent engedelmesség erejénél fogva meghagyom Tisztelendőségednek, hogy hacsak fizikailag nem lesz rá képtelen - fordítsa le Szent Terézia Anyánk leveleit."
Mert kétségtelenül nagy ez a vállalkozás. Nem mintha áldozat volna. Az talán nem, mert olyan szívesen teszem. Azonban ne feledjük, hogy Szent Terézia Anyánk a levélírásnak világmestere; nagyobb Sévigné asszonynál; úgyhogy remekműveit méltón visszaadni a mi nyelvünkön olyan feladat, mely a legkiválóbb stilisztát is próbára tenné, éspedig még javakorában is, hát még akkor, amidőn a szellemi tehetségek már elkezdenek berozsdásodni.
No de hát, maga Szentanyánk, Terézia is mindig számított arra, hogy ami tőle magától nem telik, azt megteszi majd az engedelmesség, illetve az azzal járó istenáldás. Erre számítok én is.
E fordítás Szent Terézia Anyánk műveinek legújabb kritikus kiadása alapján készült, melyet P. Silverio de Santa Teresa sarutlan kármelita atya adott ki Burgosban, Spanyolországban, s melynek VII., VIII. és IX. kötete - a Szentanya levelei - 1922-ben, 1923-ban, illetve 1924-ben jelent meg. Vissza