Az 1790-es évek erdélyi rendi reformmozgalmának történetéhez

Előszó

E tanulmányunkban az 1790 utáni évek erdélyi történetének alapkérdéséből, a rendi reformmozgalom kérdésköréből kívánunk két, egymással sok vonatkozásban összefüggő részletet tisztázni: az 1790/1-i országgyűlés által kiküldött egyházügyi és tanügyi rendszeres bizottság működését. A kérdés fontosságát talán nem kell külön hangsúlyozni. E bizottságok munkálatai (az erdélyieké csakúgy, mint az egyidőben kiküldött magyarországiaké) jóval többet árulnak el a rendi mozgalom jellegéről, az egyes politikai tényezők koncepciójáról, mint az ez években gyakori országgyűlsek óhatatlanul szűkszavú jegyzőkönyvei. A bizottságok története pedig eléggé szerény méretekben van feldolgozva. Hét ilyen bizottság működött. Ezek közül a tanügyi bizottsággal foglalkozott elsőnek a történetírás. Gál Kelemen írt rövid összefoglalót e deputatio működéséről. A munkája számára adott terjedelem azonban eléggé szűkreszabott volt ahhoz, hogy a kérdést minden vonatkozásában kimeríthesse; újabb feldolgozását indokoltnak véltük. Az úrbéri bizottság történetét e tanulmány szerzője írta meg. Jelen dolgozatunkban részben a Gál által vágott utat kívánjuk szélesíteni, részben az egyházügyi bizottság működését kívánjuk tisztázni.
Minthogy azonban a bizottságok létrejöttének egyes mozzanatai közösek, előbb ezeket fogjuk, együtt, ismertetni, mielőtt a deputatiók külön-külön történetére térnénk. Vissza