A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

Az 1931. és 1942. évi egri egyházmegyei zsinatok

Magyar történelmi emlékek, okmánytárak

Szerző
Szerkesztő
Fordító
Lektor
Budapest
Kiadó: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 525 oldal
Sorozatcím: Egyháztörténeti források
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-416-024-3
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Tovább

Előszó


Vissza

Fülszöveg


Az 1917-es Codex luris Canonici 356. kánonja értelmében a megyéspüspökök tízévente kötelesek voltak egyházmegyei zsinatot tartani. Az Egri főegyházmegyében már majdnem két évszázada nem került sor ilyenre, amikor is Szmrecsányi Lajos érsek 1931. július 2-3-ára egyházmegyei zsinatot hirdetett meg. Az előkészítő munkálatok során az egyházmegye egész papságát bevonva több fórumon is megtárgyaltak minden, az egyházmegye életét érintő kérdést a hitélettől kezdve a vagyonkezelésen át a papság társadalmi tevékenységéig, bár minden témában a döntő szót az egyházjog értelmében az érsek mondta ki. Az ünnepélyes zsinati üléseken már csak a határozatok ismertetésére és érseki jóváhagyására került sor. Tizenegy évvel később, 1942. június 16-án ismét egyházmegyei zsinatot tartottak Egerben, ennek feladata azonban már nem új statútumok megalkotása, hanem csak a régiek javítása, módosítása és kiegészítése volt az elmúlt évtized társadalmi-vallási-közéleti változásainak megfelelően. A tíz év... Tovább

Fülszöveg


Az 1917-es Codex luris Canonici 356. kánonja értelmében a megyéspüspökök tízévente kötelesek voltak egyházmegyei zsinatot tartani. Az Egri főegyházmegyében már majdnem két évszázada nem került sor ilyenre, amikor is Szmrecsányi Lajos érsek 1931. július 2-3-ára egyházmegyei zsinatot hirdetett meg. Az előkészítő munkálatok során az egyházmegye egész papságát bevonva több fórumon is megtárgyaltak minden, az egyházmegye életét érintő kérdést a hitélettől kezdve a vagyonkezelésen át a papság társadalmi tevékenységéig, bár minden témában a döntő szót az egyházjog értelmében az érsek mondta ki. Az ünnepélyes zsinati üléseken már csak a határozatok ismertetésére és érseki jóváhagyására került sor. Tizenegy évvel később, 1942. június 16-án ismét egyházmegyei zsinatot tartottak Egerben, ennek feladata azonban már nem új statútumok megalkotása, hanem csak a régiek javítása, módosítása és kiegészítése volt az elmúlt évtized társadalmi-vallási-közéleti változásainak megfelelően. A tíz év múlva, 1952-ben esedékes egyházmegyei zsinatot a kommunista diktatúrában már nem lehetett megtartani, erre csak fél évszázad múltán, 1996-ban kerülhetett ismét sor, de már teljesen megváltozott egyházi és társadalmi viszonyok között. A zsinati dokumentumok összegyűjtését és elemzését A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790-2010 című OTKA-program keretében Tengely Adrienn, az egri Eszterházy Károly Főiskola oktatója végezte el. Vissza
Fülszöveg Kép

Tartalom


Vissza
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem