Az abszolutizmus kora és a barokk

Előszó

Részlet a könyvből:

"A Habsburg Birodalomban az V. Károly által kieszközölt törékeny politikai és vallási béke a 16. század utolsó felében darabokra hullott. Németország politikai szétesése, amit a kezdetektől áthatott a reformáció és a katolikus ellenreformáció keltette feszültség, a 17. század első felére nagy horderejű, európai szintű konfliktussá szélesedett, amelybe belekeveredtek Európa korabeli nagyhatalmai.
Az öreg kontinens a harmincéves háború idején (1618-1648) harcmezővé vált, és a harcokat lezáró vesztfáliai béke messzemenő következményekkel járt a nagyhatalmak erőviszonyaiban. A belső konfliktusoktól megtépázott és Németalföld elvesztése miatt meggyengült Spanyolország elvesztette Franciaországgal szembeni hegemón helyzetét. Utóbbit a vaskezű és éles elméjű Richelieu bíboros, az abszolutizmus egyik kulcsfigurája irányította. Az abszolutizmus az európai politika paradigmájává vált. Az európai csatározásoktól távol maradó Anglia érvényesítette mély gyökerű parlamentáris hagyományát a Stuartok abszolutizmusa ellen, akik felett véres polgárháborúban arattak győzelmet. Hollandia lerázta magáról a spanyol igát és ennek nyomán egy jól fejlődő köztársaság alakult meg. Éppen ez a két ország játszotta a főszerepet a kapitalizmus kibontakozásában a 17. században, nagy kereskedőtársulatokat és erős nemzeti bankot alapítottak. Európa többi részén pedig a merkantilizmus által ösztönzött gazdaságba való beavatkozási politika vált uralkodóvá." Vissza