Az agrár életmód változása

Előszó

Közkeletű megállapítás, hogy a 20. század második felében a fölgyorsult műszaki, gazdasági, társadalmi változások korában élünk. Kevésbé ismert, hogy a néprajznak - mint sajátos karakterű és metodikájú társadalomtudománynak - van tapasztalata és mondandója azokról a változásokról, amelyek az 1945. évi nagy társadalmi átalakulás és a népi demokratikus forradalom óta Magyarországon a paraszti életviszonyokban lezajlottak.
A földreform nyomán létrejött belső vándorlás vizsgálatát Ortutay Gyula már 1947-ben fontos feladatul jelölte meg. A magyar Tudományos Akadémia Állandó Néprajzi Bizottságának kezdeményezésére 1951-ben termelőszövetkezet-kutató munkaközösség alakult, amely célul tűzte ki a szocializmus falun történő építésének néprajzi vizsgálatát. A kutatás elméleti megalapozását szolgáló cikkeken kívül az 50-es évek elején néhány jó leíró tanulmány született (Molnár Balázs: Adatok a komádi tanyák történetéhez és a tanyai lakosság életmódjának mai alakulásához. Ethn. 1952., Bakó Ferenc: Adatok a szocializmus faluépítkezéseinek történetéhez. Györgytarló. Ethn. 1953., Szolnoky Lajos: Néprajzi megfigyelések egy új szocialista község kialakulásával kapcsolatban. Ethn. 1953.), majd 1953-ban - agrárpolitikánk irányváltásával összefüggően - a kutatás lendülete megtört.
A falu mai társadalmi szerkezetének és a parasztság mai életének néprajzi aspektusú vizsgálata az 1960-70-es évek fordulójától került ismét előtérbe. A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának munkatársai a 70-es években a Nógrád megyei Varsányon és a Csongrád megyei Zsombón folytattak társadalomnéprajzi kutatásokat. Vissza