Előszó
Ott hagytam a laboratóriumot, félre dobtam könyveimet és ide jöttem Szt. Radegundba... könyvet írni. De különös módja az üdülésnek, mondja majd sok; pedig nem olyan különös! A fenyvesek zamatos...
Tovább
Előszó
Ott hagytam a laboratóriumot, félre dobtam könyveimet és ide jöttem Szt. Radegundba... könyvet írni. De különös módja az üdülésnek, mondja majd sok; pedig nem olyan különös! A fenyvesek zamatos levegőjében, szellős, csendes szobában másképen foly a ténta a tollból, mint a Nap hevítette, poros főváros zajával körülvett dolgozószobában! Ha elfárad az ész, ellankad a kéz, itt van az orvosság is: szép természet, fakadó források, susogó erdő alakjában. Jobban esik az ő él vezetők akkor, mikor munka után jutalomképen részesülünk bennök, mint ha unalomtól gyötörve még a kék eget is szidjuk.
Midőn a királyi magyar Természettudományi Társulat azt a megtisztelő felszólítást intézte hozzám, hogy a Társulat estélyein néhány népszerű mutatványos előadást tartsak az agyagárúk technológiájáról, és azt elvállaltam, akkor kötelességemmé is vált, hogy az előadások tárgyát a Társulat könyvkiadó-vállalata számára írásban összefoglaljam. Ezt teszem most, remélve, hogy a tisztelt olvasó elnézéssel fogja megítélni szerény munkámat és hogy talán megtalálja benne azt a gyümölcsöt, a melynek magját legjobb erőmhöz képest e sorok közé vetettem t. i. azt az örömet, melyet az ember érez, mikor nemcsak az ipar hasznos, hanem a művészet s\ép termékeivel is közelebb megismerkedhetik. Fokozott mértékben élvez az, a ki látni megtanult. A festő szeme gyönyörködik a romba dűlt kunyhón, melyhez oda simul a mellette nagyra nőtt fa, mintha meg akarná védeni fiatalkori társát a végpusztulástól. Ha ismerjük az agyag-technikának fáradságos műveleteit, ha mintegy lépésről lépésre követni tudjuk a művész munkáját, midőn a jelentéktelen agyagból ügyes kezének és teremtő fantáziájának remekművét formálja, rögzíti és díszíti, akkor oly élvezetben részesülünk, minőt pénzen megvásárolni nem lehet. De ahhoz idő kell és szorgalom! Elbizakodás volna feltételeznem, hogy az én szerény kis művem olvasásával a jelzett czél elérhető; csak indítékot adjon a törekvésre, ösztönözze a tisztelt olvasót a keramikai kincseket rejtő gyűjtemények szorgalmas tanúlmányozására, a nagy mesterek, valamint az egyszerű iparosok fáradságos munkájának megbecsülésére. Ha ezt bírom érni, elértem a czélomat és jutalmamat is.
Vissza 
