| Előszó a negyedik magyar kiadáshoz | 3 |
| Bevezetés. Weszely Ödön | 4 |
| Előszó az első francia kiadáshoz | 7 |
| Előszó a második francia kiadáshoz | 12 |
| Elméleti rész | |
| Bevezetés | |
| A legyőzendő baj: Az akarathiány különböző alakjai a tanuló ifjúnál és a szellemi munkásnál | |
| Az ernyedtség, a szétforgácsolás, irtózás a személyes erőkifejtéstől, restség és tanultság, a középfokú oktatás bűnei | 21 |
| A cél | |
| Állandó és egy cél felé irányított erőkifejtések | 36 |
| Az akaratra vonatkozó és elcsüggesztő elméletek megcáfolása | |
| Elmélet a jellem megváltozhatatlanságáról | 41 |
| A szabad akarat elmélete, megvizsgálása és cáfolata, a szabadság új elmélete | 49 |
| Az akarat lélektana | |
| A gondolatok jelentősége az akaratra nézve | |
| A gondolat hatástalan az ösztönök törmegében | 58 |
| Hatalmunk a gondolat fölött nagyon kiterjedt - E hatalom mechanizmusa | 66 |
| A kedélyállapotok szerepe az akaratban | |
| Az érzelmi állapotok mindenható ereje fölöttünk | 70 |
| A kedélyállapotok fölötti közvetlen hatalmunk jelentéktelensége. E tehetetlenség okai | 80 |
| Mindehatók vagyunk gondolatainkkal szemben, melyek hatástalanok, semmi befolyásunk érzelmeinkre, melyek mindehatók | 85 |
| De az idő felszabadít bennünket | 86 |
| Mit tehetünk az izgalmak anyagi okozóira nézve | 86 |
| A fejezet eredménye | 91 |
| Az értelem uralmának lehetősége | |
| A követendő cél és az eszmének erős kapcsolása a cselekvéssel | 92 |
| Az értelem stratégiája a kedvező érzelmi mozzanatokkal szemben | 95 |
| Az értelem stratégiája az ellenséges érzelmi mozzanatokkal szemben | 107 |
| Taktika, midőn a szenvedélyek vihara dühöng | 115 |
| Belső eszközök | |
| A szemlélődő elmélkedés | |
| Célja: Élénk lelkesedést vagy ellenszenvet teremteni | 120 |
| Szükséges, hogy hosszú időt engedjünk a tudat azon állapotainak kristályosodására, melyekről azt akarjuk, hogy megerősödjenek | 123 |
| Általános program arra nézve, hogyan lehet sikeresen elmélkedni | 126 |
| A szemlélődő elmélkedés abban áll, hogy mindent határozottan lássunk a legkisebb részletekig | 127 |
| A világos elhatározások szerepe. A két nagy metafizikai elmélet. Nem választani, az is annyi, mint választani. A másodrendű elhatározások | 154 |
| A cselekvés előfeltétele az elmélkedés. Az emberiség nagyrészt marionettekből áll. A nevelés, a család, a környezet, a nyelv hatásai. A nyelv becsmérli mindazt, ami magasztos. A hiúság. Az elmélkedés képessé tesz e hatások ellensúlyozására | 140 |
| Az emberiség minden termékeny munkája az elmélkedés eredménye, kapkodás nem cselekvés. Az elmélkedés kizárja az előre nem látható véletlent, fokozza a tetterőt, világos élettervet nyújt | 151 |
| Az elmélkedés kiválasztja az irányító elveket a magatartás számára. Ez elvek szerepe: azzal, hatnak, hogy határozottak és könnyen fölidézik azokat az izgalmakat, melyeknek jelei | 158 |
| Összefoglalás | 162 |
| Mi az elmélkedés és hogyan kell elmélkedni? | |
| Elmélkedni annyit, tesz, hogy megszűnünk szavakkal gondolkozni s a jeleket tenni a jelzett dolgok helyébe | 163 |
| Az elmélkedés segítői. A test és a lélek egysége | 167 |
| A cselekvés szerepe az akarat nevelésében | |
| Csupán a cselekvés hoz létre szokásokat bennünk: az apró cselekvések szerepe, ebben a munkában. A cselekvés szerepe, amennyiben a nyilvános cselekvés kötelez bennünket. A cselekvés, mint gyönyör | 170 |
| Az önkéntes cselekvés ideje nagyon rövid. Ezen az apró hatások termékeny hatóerejének hosszú időn át való fölhalmozása segít; mindig tevékenynek kell lenni. A részletes időbeosztás alkalmatlan volta. Időben soha sincs hiánya annak, aki föl tudja azt használni, aki világos föladatokat tűz maga elé, aki fölhasznál minden jó gerjedelmét: aki alkalmazza ezt a szabályt: Age quod agis | 177 |
| A magasabb kultúra az önző előtt halálosan gyűlöletes. A jövő arisztokráciája | 190 |
| A túlterhelés általában nem a túlfeszített munkától ered, hanem rossz szokások, beteges önszeretett, szétforgácsolt munka következménye | 193 |
| Összefoglalás | 197 |
| A testi egészségtan a tanuló akaratának nevelése szempontjából | |
| Az egészség lényeges föltétele az önfegyelmezésnek és a kitartó munkának. A rosszul értett szellemi munka ártalmassága, az egészségre nézve. A temperamentumot is meg tudjuk változtatni. Az ésszerű táplálkozás szükségessége. Túlságosan sokat eszünk. Az emésztő szervek túlterhelése. A lélegzés egészségtana. A mozgás jótékony hatása | 198 |
| A kiszemelt testgyakorlatok, mint az akarat első iskolája | 211 |
| A testgyakorlatra vonatkozó tévedések. Nem kellenek atléták! Anglia oktalan utánzása. Angol gondolkozók panasza a testgyakorlatokkal való visszaélés miatt. A hiúság és a testgyakorlatok | 213 |
| A szellemi munka szabad levegőn | 218 |
| A pihenés. Miben különbözik a restségtől? Az alvás. Az éjfélig való munka. A kora reggeli munka | 220 |
| A pihenés. (Folytatás) A szórakozás szüksége. Azok a föltételek, melyek hasznossá teszik a szórakozást a szellemi munkásra nézve | 223 |
| Összefoglalás | 227 |
| Általános áttekintés | 229 |
| Gyakorlati rész | |
| Rendszeres elmélkedések | |
| A legyőzendő ellenségek: Az érzelgősség és az érzékiség | |
| Miről ismerhetjük meg az önfegyelmezésre nézve ellenséges állapotokat. Fölsorolásuk | 235 |
| A határozatlan érzelgés. Az érettség válsága. A húsz éves képzelet regényei. A késői házasság következményei | 237 |
| Az érzékiség. Következményei, okai. A társaság és irodalom szaporítja ingereit. Carlyle és Manzoni véleménye. A szerelem helye az életben. Az e tárgyra vonatkozó szofizmák. Eszközök az érzékiség leküzdésére | 246 |
| A tanulók legtöbbjének középszerű erkölcsisége. Oktalan hiúság rabjai. Naív illúzióik az érzéki szerelem élvezeteinek értékelésében | 264 |
| A bűnös szokások. Hatásuk, orvosságuk | 268 |
| A legyőzendő ellenségek: A társak | |
| A veszedelmes társak kategóriái. A diákegyesületek. A társadalmi összeköttetések | 270 |
| A legyőzendő ellenségek: A restek álokoskodásai | |
| Nem lehet megújulni! Nincs idő! A pálya elfoglaltsága stb. | 277 |
| Csak Párisban lehet dolgozni! A vidék előnyei a szellemi munkára nézve | 281 |
| Összefoglalás | 289 |
| A munka örömei | |
| A henyélők boldogtalanok. A munka mint a boldogság forrása magában véve és következményeiben | 290 |
| Vissza- és előrepillantás | 299 |
| A környezet nyújtotta segélyforrások | |
| A közvélemény, a tanárok | |
| Az elismerés utáni vágy fontos szerepe. A közvélemény a középiskolában s az egyetemen. Milyennek kellene lennie az egyetemi tanárnak? A tanulók szükségletei. Az a nemes feladat, melyet a magasabb oktatásnak maga elé kellene tűznie | 301 |
| A magasabb oktatásról alkotott abszurd fölfogás. Kizárólag az emlékezet művelésére szorítkozik. Tanultság nem tudomány. A tudósnak jellemvonásai, ki méltó e névre | 312 |
| Az elhunyt nagyok hatása | 318 |
| Befejezés | 321 |