| I. rész | |
| Előszó a második magyar kiadáshoz | 1 |
| Bevezetés. Dr. Weszely Ödöntől | 3 |
| Előszó az első francia kiadáshoz | 7 |
| Előszó a második francia kiadáshoz | 14 |
| Elméleti rész | |
| A legyőzendő baj. Az akarathiány különböző alakjai a tanuló ifjúnál és a szellemi munkásnál. | 25 |
| Az ernyedtség, a szétforgácsolás, irtózás a személyes erőkifejtéstől, restség és tanultság, a középfokú oktatás bűnei | |
| A cél | |
| Állandó és egy cél felé irányított erőkifejtések | 45 |
| Az akaratra vonatkozó és elcsüggesztő elméletek megcáfolása | |
| Elmélet a jellem megváltozhatatlanságról | 53 |
| A szabad akarat elmélete: megvizsgálása és cáfolata, a szabadság új elmélete | 63 |
| Az akarat lélektana | |
| A gondolatok jelentősége az akaratra nézve | |
| A gondolat hatástalan az ösztönök tömegében | 76 |
| Hatalmunk a gondolat fölött nagyon kiterjedt. E hatalom mechanizmusa | 88 |
| A kedélyállapotok szerepe az akaratban | |
| Az érzelmi állapotok mindenható ereje fölöttünk | 93 |
| A kedélyállapotok fölötti közvetlen hatalmunk jelentéktelensége. E tehetetlenség okai | 107 |
| Mindenhatók vagyunk gondolatainkkal szemben, melyek hatástalanok, semmi befolyásunk érzelmeinkre, melyek mindenhatók. Helyzetünk kétségbeesettnek látszik | 113 |
| De az idő fölszabadít bennünket | 115 |
| Mit tehetünk az izgalmak anyagi okozóira nézve | 115 |
| A fejezet eredménye | 121 |
| Az értelem uralmának lehetősége | |
| A követendő cél és az eszmének erős kapcsolása a cselekvéssel | 124 |
| Az értelem stratégiája a kedvező érzelmi mozzanatokkal szemben | 128 |
| Az értelem sztratégiája az ellenséges érzelmi mozzanatokkal szemben | 145 |
| Taktika, midőn a szenvedélyek vihara dühöng | 156 |
| II. kötet | |
| Mi az elmélkedés és hogyan kell elmélkedni? | |
| Elmélkedni annyit tesz, hogy megszününk szavakkal gondolkozni, s a jeleket tenni a jelzett dolgok helyébe | 1 |
| Az elmélkedés segítői. A test és a lélek egysége | 6 |
| A cselekvés szerepe az akarat nevelésében | |
| Csupán a cselekvés hoz létre szokásokat bennünk: az apró cselekvések szerepe ebben a munkában. A cselekvés szerepe, amennyiben a nyilvános cselekvés kötelez bennünket. A cselekvés, mint a gyönyör | 11 |
| Az önkéntes cselekvés ideje nagyon rövid. Ezen az apró hatások termékeny látóerejének hosszú időn át való fölhalmozása segít, mindig tevékenynek kell lenni. A részletes időbeosztás alkalmatlan volta. Időben soha sincs hiánya annak, aki föld tudja azt használni, aki világos föladatokat tűz maga elé, aki fölhasznál minden jó gerjedelmet, aki alkalmazza ezt a szabályt: Age quod agis | 20 |
| A magasabb kultura az önző előtt halálosan gyűlöletes. A jövő arisztokráciája | 38 |
| A túlterhelés általában nem a túlfeszített munkától ered, hanem rossz szokások, beteges önszeretet, szétforgácsolt munka következménye | 41 |
| A harmadik fejezet összefoglalása | 47 |
| A testi egészségtan a tanuló akaratának nevelése szempontjából | |
| Az egészség lényeges föltétele az önfegyelmezésnek és a kitartó munkának. A rosszul értett szellemi munka ártalmassága az egészségre nézve. A temperamentumot is meg tudjuk változtatni. Az észszerű táplálkozás szükségessége. Túlságosan sokat eszünk. Az emésztőszervek túlterhelése. A lélegzés egészségtana. A mozgás jótékony hatása | 50 |
| A kiszemelt testgyakorlatok, mint az akarat első iskolája | 68 |
| A testgyakorlatra vonatkozó tévedések. Nem kellenek atléták! Anglia oktalan utánzása. Angol gondolkozók panasza a testgyakorlatokkal való visszaélés miatt. A hiúság és a testgyakorlatok | 70 |
| A szellemi munka szabad levegőn | 77 |
| A pihenés. Miben különbözik a restségtől? Az alvás. Az éjfélig való munka. A kora reggeli munka | 79 |
| A pihenés (folytatás) A szórakozás szüksége. Azok a föltételek, melyek hasznossá teszik a szórakozást a szellemi munkára nézve | 84 |
| A negyedik fejezet összefoglalása | 90 |
| Általános áttekintés | 92 |
| Gyakolrati rész | |
| Részletes elmélkedések | |
| A legyőzendő ellenségek: A határozatlan érzelgés és az érzékiség | |
| Miről ismerhetjük meg az önfegyelmezésre nézve ellenséges állapotokat. Fölsorolásuk | 99 |
| A határozatlan érzelgés. Az érettség válsága. A húsz éves képzelem regényei. A késői házasság következményei | 102 |
| Az érzékiség. Következményei, okai. A társaság és az irodalom szaporítja ingereit. Carlyle és Manzoni véleménye. A szerelem helye az életben. Az e tárgyra vonatkozó szofizmák. Eszközök az érzékiség leküzdésére | 114 |
| A tanulók legtöbbjének középszerű erkölcsisége. Oktalan hiúság rabjai. Naiv illuzióik az érzéki szerelem élvezeteinek értékelésében | 140 |
| A bűnös szokások. Hatásuk, orvosságuk | 145 |
| A legyőzendő ellenségek: (folytatás). A társak stb. | |
| A veszedelmes társak kategóriái. A diákegyesületek. A társadalmi összeköttetések | 147 |
| A legyőzendő ellenségek: (folytatás). A restek álokoskodásai | |
| Nem lehet megújulni? Nincs idő! A pálya elfoglaltsága, stb. | 158 |
| Csak Párisban lehet dolgozni! A vidék előnyei a szellemi munkára nézve | 163 |
| A harmadik fejezet összefoglalása | 174 |
| Az erősítő elmélkedések, a munka örömei | |
| A henyélők boldogtalanok. A munka mint boldogság forrása magában véve és következményeiben | 175 |
| Vissza- és előrepillantás | 188 |
| A környezet nyujtotta segélyforrások | |
| A közvélemény, a tanárok stb. | |
| Az elismerés utáni vágy fontos szerepe. A közvélemény a középiskolában s az egyetemen. Milyennek kellene lenni az egyetemi tanárnak? A tanulók szükségletei. Az a nemes feladat, melyet a magasabb oktatásnak maga elé kellene tűznie | 190 |
| A magasabb oktatásról alkotott abszurd fölfogás. Kizárólag az emlékezet művelésére szorítkozik. Tanultság nem tudomány. A tudósnak jellemvonásai, ki méltó e névre | 205 |
| Az elhunyt nagyok hatása | 213 |
| Befejezés | 217 |
Folytatás Microsoft-tal