Az alkoholizmus elleni intézkedések jogi módszerei

Előszó

Az alkoholizmus világjelenség. Elterjedése minden országban komoly társadalompolitikai, egészségügyi, de egyben gazdasági problémát is jelent, amelyekkel nemcsak szembe kell nézni, hanem megfelelő eszközzel harcolni is kell ellenük. Hazánkban az italfogyasztás emelkedik, és különösen nagy az összes alkoholfogyasztáson belül a tömény szeszes italok fogyasztásának aránya. Az alkoholizmust - elterjedése és méretei folytán - sokan úgy jellemzik, mint egy "népbetegséget", ez sok tekintetben utal a lényegre.
Azt, hogy ki alkoholista, a jogszabályok nem határozzák meg. Eltérő a társadalmi felfogás is ebben a kérdésben. Nyilván nem arról van szó, hogy azt tekintsük alkoholistának, aki alkalmilag fogyaszt szeszes italt, pl. összejövetelen, étkezés után iszik 1-2 pohárral, vagy aki itallal köszönti fel ismerősét, barátját. Súlyosabb megítélés alá esik azonban a társadalom szemében az, aki leittasodik és magatartásával megbotránkoztatja környezetét. Alkoholizmusról mint betegségről viszont akkor lehet beszélni, ha valaki olyan mértékben fogyaszt szeszes italt, hogy attól függővé válik, nem tud tőle szabadulni. Ennek a függésnek is több formáját különbözteti meg az orvostudomány: bizonyos fokig még képes önmegtartóztatásra, majd efölötti ellenőrzését is elveszti, és az alkohol rabjává válik. Ezzel párhuzamosan jelentkeznek azok a magatartási zavarok, amelyek személyiségváltozással is járnak, és kifejezetten káros hatással vannak a környezetre (családját, munkahelyén a rendet veszélyezteti, stb.). Vissza