Előszó
Az 1927/28. tanévig bezárólag a polgári iskolai férfi-, illetőleg nőtanárok képzése két külön, Budapesten működő főiskolán történt. 1928 őszén a két főiskola egyesíttetett, Szegedre áthelyeztetett és régi címének (Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola) fenntartásával ujjászerveztetett.
A két főiskola elődje a Budapesten 1873-ban felállított Állami Polgári Iskolai Tanítóképzőintézet (Pedagógium) és az ugyanabban az évben létesített Állami Polgári Iskolai Tanítónőképzőintézet (Erzsébet-nőiskola) volt.
A Pedagógium egyideig értesítőt, illetőleg évkönyvet nem adott ki. Gyertyánffy István, az intézet első igazgatója 1882-ben megírta az intézet első 8 évének történetét („A budai állami polgári iskolai tanítóképezde multja és jelene"), utódja, Kiss Áron pedig 1896-ban a polgári iskolai tanítóképzés történetét. Az intézet első évi jelentése (az 1907/08. tanévről) 1908-ban jelent meg dr. Vángel Jenő igazgatósága alatt („Az Állami Polgári Iskolai Tanítóképzőintézet Almanachja az 1907/08. tanévről"). Ezután az almanach minden évben megjelent az 1916/17. tanévig.
Az Erzsébet-nőiskola az 1874/75. tatnévtől az 1917/18. tanévig kevés megszakítással évenként adott ki értesítőt az intézet állapotáról. Alapításának 30. évfordulója alkalmából, 1903-ban Sebestyénné Stetina Ilona főiskolai tanár írta meg az intézet történetét („Az Erzsébet-nőiskola múltja és jelene").
Az 1917/18. tanév után már egyik főiskola sem adott ki évi jelentést, mert a közoktatásügyi kormánynak a szükséges költségekre fedezete nem volt.
1925 elején dr. Gyulai Ágost, a Tanárképző Főiskola akkori igazgatója a vallás- és közoktatásügyi minisztertől az almanach költségeire 12 millió korona kiutalását kérte. Ez 1925 őszén meg is történet, úgyhogy az almanach szerkesztői munkálatait az 1925/26. tanév befejezése után meg is lehetett volna kezdeni. 1926 tavaszán azonban Klebelsberg Kunó közoktatásügyi miniszter egy ankéton, amelyre a két főiskola igazgatói is hivatalosak voltait, bejelentette, hogy a két főiskolát megszünteti és a polgári iskolai tanárképzést az egyetemre viszi. Ilyen körülmények között az almanach kiadása érthető okokból újra elmaradt.
A két főiskola megszüntetése ugyan nem következett be, de 1928-ban a két főiskola egyesíttetett, Szegedre áthelyeztetett és újjászerveztetett.
A főiskola áthelyezésével és újjászervezésével kapcsolatban hosszú éveken át olyan rendkívüli munkateher nehezedett a főiskola igazgatóira és az igazgatói irodára, hogy az évkönyv kiadását évről-évre el kellett halasztani.
A főiskola tanári kara 1943. évi január hó 29-én tartott ülésén elhatározta, hogy az évkönyv kiadásának egyik főnehézségét, a két főiskola elmaradt évi jelentéseinek pótlását későbbi időpontra halasztja és az 1942/43. tanévről szóló évkönyvét kiadja.
A főiskola igazgatótanácsa az évkönyv szerkesztésére bizottságot küldött ki, amelynek elnökévé dr. Littke Aurél főiskolai ny. igazgatót, tagjaivá pedig dr. Schilling Gábor főiskolai ügyvezető igazgatót, dr. Ábrahám Ambrus és dr. Somogyi József igazgatótanácsi tagokat, Kratofil Dezső gyakorló iskolai igazgatót és Kedves Miklós főiskolai titkárt választotta.
A Tanárképző Főiskola tudományos és gyakorlati feladatához képest két főtagozatból áll: az elméleti és gyakorlati szaktudományi képzést adó tanárképzőből és a vele összefüggő, az iskolai gyakorlati képzést szolgáló gyakorló polgári iskolából. A főiskola évkönyve ennek következtében a gyakorló iskola működését is magában foglalja.
Ezenkívül ismerteti az évkönyv a „Tanítóképzőintézeti Tanárjelöltek Apponyi-kollégiumá"-nak, mint a főiskolával kapcsolatos intézménynek működését is.
Kelt Szegeden, 1943. szeptemberi havában.
A Szerkesztő Bizottság elnöke.
Vissza