| Bevezetés | 9 |
| Az állampolgári jogok elméleti és történeti alapkérdései | |
| Az állampolgári alapjogok elméletének kialakulása és fejlődése | 29 |
| Az állampolgári jogok elméletének kialakulása | 29 |
| Az állampolgári jogok és kötelességek szocialista elmélete | 57 |
| Az állampolgári jogok és a természetjogi elmélet | 91 |
| Bevezetés | 91 |
| Az állampolgári jogok kialakulásának történeti előzményei | 92 |
| Az állampolgári-emberi jogok eszméje a XVII-XVIII. század természetjogi elméletében | 105 |
| A természetjog szerepe az állampolgári-emberi jogok eszméjének tételes jogintézménnyé válásában | 114 |
| Az imperializmus hatása az állampolgári-emberi jogok természetjogi felfogására | 130 |
| Összegezés | 145 |
| Társadalmi tényezők az állampolgári jogok fejlődésében | 147 |
| Az állampolgári jogok és a társadalmi valóság | 147 |
| A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet társadalmi sajátosságainak hatása az állampolgári jogok fejlődésére | 153 |
| Az állampolgári jogok és a bírói gyakorlat problémái | 161 |
| Az állampolgári jogok tartalmának átalakulása a XX. században | 167 |
| A gazdasági és szociális jogok megjelenése a polgári államokban | 172 |
| A politikai tényezők jelentősége az állampolgári jogok alakulásában | 185 |
| Állampolgári egyenlőség és jogegyenlőség | 195 |
| Bevezetés | 195 |
| A jogegyenlőség és törvény előtti egyenlőség a polgári forradalmak időszakában | 200 |
| A törvény előtti egyenlőség és jogegyenlőség szabályozása a polgári alkotmányokban | 203 |
| Az állampolgári egyenjogúság szabályozása a gyarmati elnyomás alól felszabadult népek alkotmányaiban | 210 |
| Az állampolgári egyenjogúság szocialista fogalma és tartalma | 212 |
| Az állampolgári egyenjogúság szocialista alkotmányi szabályozásának kérdései | 221 |
| Gazdasági, szociális és kulturális jogok | |
| A gazdasági, szociális és kulturális jogok alkotmányi szabályozása | 231 |
| A burzsoá jogtudomány a gazdasági és szociális jogokról | 231 |
| A gazdasági, szociális és kulturális jogok a II. világháború előtti polgári alkotmányokban | 237 |
| A jogok szabályozása a II. világháború után elfogadott polgári alkotmányokban | 241 |
| A gazdasági, szociális és kulturális jogok szocialista alkotmányi szabályozásának fejlődése | 249 |
| A gazdasági, szociális és kulturális jogok a szocialista alkotmányokban | 254 |
| A munkához való jog | 267 |
| Bevezetés | 267 |
| A munkához való jog tartalma a polgári társadalom feltételei között | 267 |
| A munkához való jog érvényesülése a szocialista társadalomban | 279 |
| A munkához való jog szocialista tartalma és biztosítékai | 284 |
| A művelődéshez való jog | 295 |
| A burzsoá tanszabadságtól a művelődéshez való jogig | 295 |
| A művelődéshez való jog a szocialista alkotmányokban | 303 |
| A művelődéshez való jog a Magyar Népköztársaság alkotmányában | 308 |
| Az iskolai oktatáshoz való jog | 312 |
| A népművelési intézmények igénybevételét, a népművelési tevékenységbe való bekapcsolódás lehetőségét biztosító rendelkezések | 317 |
| A tudományos kutató és a művészi alkotómunka állami támogatásának formái Magyarországon | 319 |
| Az egészségvédelemhez és anyagi ellátottsághoz való jog | 323 |
| Az egészségvédelemhez és a szociális segélyezéshez való jog a polgári alkotmányokban | 323 |
| Az egészségvédelem és a szociális segélyezés helyzete a felszabadulás előtti Magyarországon | 329 |
| Az egészségvédelemhez és az anyagi ellátottsághoz való jog a szocialista alkotmányokban | 333 |
| Az egészségvédelemhez és a munkavédelemhez való jog a Magyar Népköztársaság alkotmányában | 336 |
| Az anyagi ellátottsághoz való jog a Magyar Népköztársaságban | 345 |
| A pihenéshez és üdüléshez való jog | 351 |
| A pihenéshez való jog feltételei és biztosítékai | 351 |
| A pihenéshez való jog megvalósulásának jogi biztosítékai | 356 |
| Az üdüléshez való jog | 379 |
| Az állampolgárok szabadságjogai | |
| Az állampolgárok egyesülési joga | 389 |
| A polgári egyesülési jog kialakulása és fejlődése | 389 |
| A szocialista egyesülési jog kialakulása és fejlődése | 398 |
| Az egyesülési jog Magyarországon | 404 |
| Szólás- és sajtószabadság | 426 |
| A szólás- és sajtószabadság kialakulása és polgári alkotmányi szabályozása | 426 |
| A szólás- és sajtószabadság szocialista értelme és szabályozása a szocialista alkotmányokban | 439 |
| A szólás- és sajtószabadság története Magyarországon | 444 |
| A szólás- és sajtószabadság a Magyar Népköztársaságban | 448 |
| Gyülekezési szabadság | 459 |
| A gyülekezési jog kialakulása és szabályozása a burzsoá alkotmányokban | 459 |
| A gyülekezési jog szocialista tartalma és szabályozása a szocialista alkotmányokban | 465 |
| A gyülekezési jog Magyarországon | 468 |
| Lelkiismereti- és vallásszabadság | 474 |
| A lelkiismereti- és vallásszabadság történeti kialakulása | 474 |
| A lelkiismereti- és vallásszabadság szocialista felfogása | 485 |
| Lelkiismereti- és vallásszabadság Magyarországon | 493 |
| A személyi szabadságjogok alkotmányi szabályozása | 501 |
| A személyi szabadságjogokról általában | 501 |
| A személyi szabadságjogok a polgári alkotmányokban | 504 |
| A személyi szabadságjogok a szocialista alkotmányokban | 515 |
| Állampolgári kötelességek | |
| Állampolgári alapkötelességek a szocialista alkotmányban | 525 |
| A szocialista alkotmányokban rögzített alapkötelességek közös jellemzői | 525 |
| Az állampolgári alapkötelességek a szovjet alkotmányokban | 531 |
| Az állampolgári alapkötelességek a népi demokratikus alkotmányokban | 537 |
| Állampolgári alapkötelességek a Magyar Népköztársaság alkotmányában | 543 |
| Az állampolgári jogok nemzetközi jogi vonatkozásai | |
| Az emberi jogok kérdése és a nemzetközi jog | 559 |
| Az emberi jogok védelme a II. világháborúig | 559 |
| Az emberi jogok védelme a II. világháború után | 571 |
| Konklúziók | 599 |
| Név- és tárgymutató | 624 |
Folytatás Microsoft-tal