| Jean Bodinról | 9 |
| Jean Bodin könyvének magyar kiadásához | 38 |
| Mi a helyesen irányított állam legfőbb célja? | 41 |
| A családról és az állam meg a család közötti különbségről | 51 |
| A férfi hatalomról és arról, hogy célszerű-e az elbocsátás törvényének megújítása | 56 |
| Az úr hatalmáról szolgái fölött és arról, hogy a rabszolgaság eltűrhető-e a jól szervezett államban | 64 |
| A szuverenitásról | 73 |
| Az adófizető avagy hűbéres uralkodóról, arról, hogy szuverén-e, és a szuverén uralkodók közötti rangbéli elsőbbségről | 105 |
| A szuverenitás valódi jegyei | 115 |
| Az állam minden fajtájáról általában és arról, hogy háromnál több van-e? | 126 |
| A despotikus monarchiáról | 134 |
| A királyi monarchiáról | 139 |
| A zsarnoki monarchiáról | 144 |
| Szabad-e a zsarnok személye ellen támadni és halála után rendelkezéseit eltörölni? | 149 |
| Az arisztokráciáról | 154 |
| A demokráciáról | 166 |
| A szenátusról és jogköréről | 172 |
| A fő tisztségviselőkről | 183 |
| A fő tisztségviselők engedelmességgel tartoznak a törvényeknek és a szuverén uralkodónak | 186 |
| A fő tisztségviselők hatalma a magánszemélyek fölött | 194 |
| A testületekről, társaságokról, rendekről és közösségekről | 199 |
| Az államok születéséről, fejlődéséről, virágzásáról, hanyatlásáról és pusztulásáról | 206 |
| Előre látható-e az állam változása és pusztulása? | 223 |
| Az államok és a törvények változása nem lehet hirtelen | 235 |
| Helyes-e, ha az állami tisztségek örökösek? | 241 |
| Jó-e, ha az uralkodó maga ítélkezik alattvalói fölött, és ha gyakran érintkezik velük? | 250 |
| Csatlakoznia kell-e az uralkodónak és az alattvalónak pártütés esetén egyik vagy másik frakcióhoz, s hogyan lehet segíteni a zavargásokon? | 254 |
| Milyen szabályokat kell követni, hogy az államformát az emberek különféle természetéhez idomítsuk, és hogyan lehet megismerni egy nép természetét? | 263 |
| Hogyan lehet védekezni az állam változásai ellen, amelyeket egyesek túl nagy gazdagsága s mások végtelen szegénysége idéz elő? | 269 |
| A jutalmazásról és a büntetésről | 279 |
| Helyes-e az alattvalókat fölfegyverezni és harchoz szoktatni, a városokat megerősíteni és háborúkat szítani? | 286 |
| Az uralkodók között kötött szerződések és egyezmények biztosítékairól | 298 |
| A vagyonösszeírásról; hasznos-e az alattvalókat megszámlálni és kötelezni őket vagyonuk bejelentésére? | 308 |
| A pénzügyekről | 314 |
| A háromféle törvényes állam, azaz a demokrácia, az arisztokrácia és a királyság összehasonlítása, amiből kiderül, hogy a királyság a legjobb | 341 |
| Arról, hogy a jól szervezett királyi monarchia nem kerülhet választásra, sem sorsvetésre, sem női ág kezére, hanem örökösjogon az apa legközelebbi férfi utódjára száll, megosztás nélkül | 358 |
| Az arányos, egyenlő és harmonikus igazságosztásról, és arról, hogy mennyiben sajátjai a királyságnak, az arisztokráciának és a demokráciának | 373 |
| Jegyzetek | 395 |
| Névmutató | 422 |