Az általános fogazás

Előszó

E könyv megírására több ok késztetett. Egyik az, hogy a magyar szakirodalomban kevés olyan munka jelent meg, amelyik kizáróan a fogazásokkal foglalkozik. Ilyen mű tudomásom szerint csak kettő van és pedig Farbaky István: „A fogaskerék számítása'; (Selmecbánya 1892) és dr. techn. Vidéky Emil: "Fogaskerekek" (Budapest 1912). Az első már csak kultúrtörténeti értékű, a második - bár igen értékes munka - a mérnöki tudományok lázas ütemű fejlődése következtében kiegészítésre szorul. De ezenfelül is a könyvárusi forgalomból teljesen eltűnt és könyvtárainkban is alig hozzáférhető. A gyakorló mérnök csak a gépelem tankönyvek, vagy a közkézen forgó műszaki segédkönyvek idevágó fejezeteiből nyerhet e szakban útmutatást, ami azonban a gyakorlat számára nem kielégítő már csak azért sem, mert e könyvek csak az elemeket adják és a normálfogazás ismertetésén túl alig mennek.
De nem kedvezőbb a helyzet az idegen nyelvű szakirodalom terén sem. Minden fogazótechnikus könyvei között megtalálható a német szakirodalom két vezető helyen álló műve és pedig Buckingham-Olah amerikai eredetiből fordított „Stirnráder mit geraden Záhnen" (Berlin 1932) című könyve és a már több kiadást megért Dr. A. Schiebel: „Zahnráder" (Berlin, III. kiadás, 1930). Mindkettő kitűnő és terjedelmes munka, de az általános fogazást egyik sem tárgyalja részletesen, csak érinti és anyaguk nem normál tengelytávú kerék-párok számítására meglehetősen nehézkesen használható. Az általános fogazás problémájának teljes megoldását egyik sem adja. A gyakorló mérnök számára egyedül alkalmas - magyar nyelvterületen teljesen ismeretlen - munka Franz Killmann: „Die Berechnung von Evolventenverzahnungen . . (Graz 1934) című műve, amely gépírással sokszorosítva készült és teljes táblázatanyagot tartalmaz ugyan, amit a szerkesztő mérnök jól használhat, de csak teljesen szolgai módon, mert a táblázatok keletkezésének magyarázatával a könyv adós marad... Vissza