| Francois Furet/Amerika felfedezése (Ádám Péter) | 7 |
| Alexis de Tocqueville/Az amerikai demokrácia | |
| I. KÖTET | |
| Bevezető (Martonyi Éva) | 41 |
| Észak-Amerika külső alakzata (Szabolcs Katalin) | 41 |
| Észak-Amerika két roppant térségre oszlik, az egyik a sarkvidék felé nyúlik, a másik az Egyenlítő felé | |
| A Mississippi völgye | |
| A nyomok, melyeket a földfelszín változásai hagytak rajta | |
| Az Atlanti-óceán partvidéke, s az ott alapított angol gyarmatok | |
| Dél- és Észak-Amerika eltérő arculata felfedezésük idején | |
| Észak-Amerika erdői | |
| Prérik | |
| Az indiánok kóbor törzsei | |
| Küólsejük, erkölcseik, nyelvük | |
| Egy ismeretlen nép nyomai | |
| Az amerikai angolok eredetéről és ennek jelentőségéről jövőjüket nézve (Szabolcs Katalin) | 52 |
| Mily hasznos megismerni a népek eredetét ahhoz, hogy megérthessük társadalmi helyzetüket és törvényeiket | |
| Amerika az egyetlen ország, ahol tisztán megfigyelhető volt egy nagy nép eredete | |
| Miben hasonlított valamennyi ember, aki benépesítette angol Amerikát | |
| Miben különböztek | |
| Az Újvilág partjain letelepedett valamennyi európaira alkalmazható észrevétel | |
| Virginia gyarmatosítása | |
| Új-Anglia gyarmatosítása | |
| Új-Anglia első lakóinak eredeti jellemzői | |
| Érkezésük | |
| Az első törvények | |
| Társadalmi szerződés | |
| Mózes törvényeiből átvett büntető törvénykönyv | |
| Vallási buzgalom | |
| Köztársasági szellem | |
| A vallásos szellem és a szabadság szellemének összeforrása | |
| Az amerikai angolok törvényeiben és szokásaiban mutatkozó néhány sajátosság okai (Szabolcs Katalin) | 75 |
| Arisztokratikus intézmények maradványai a legteljesebb demokráciában | |
| Miért? | |
| Gondosan meg kell különböztetni, mi az, ami puritán, s mi az, ami angol eredetű | |
| Az amerikai angolok társadalmi rendje (Martonyi Éva) | 78 |
| Az amerikai angolok társadalmi rendjének legszembetűnőbb vonása az, hogy lényegénél fogva demokratikus (Martonyi Éva) | 78 |
| Új-Anglia első bevándorlói | |
| Egymás közt egyenlők | |
| Délen arisztokratikus törvényeket vezetnek be | |
| A forradalom korszaka | |
| Az öröklési törvény megváltoztatása | |
| E változás hatásai | |
| A nyugati új államokban az egyenlőség eléri végső határait | |
| A művelődés egyenlősége | |
| Az amerikai angolok társadalmi rendjének politikai következményei (Martonyi Éva) | 87 |
| A népfelség elvéről Amerikában (Szabolcs Katalin) | 90 |
| Az egész amerikai társadalmat uralja | |
| Hogyan alkalmazták ezt az elvet az amerikaiak már a forradalmukat megelőzően is | |
| Hogyan fejlesztette tovább a forradalom? | |
| A cenzus fokozatos és megakadályozhatatlan gyengülése | |
| Mielőtt az Unió kormányzásáról beszélnénk, tanulmányoznunk kell, mi a helyzet az egyes államokban (Martonyi Éva) | 94 |
| A községi rendszer Amerikában (Martonyi Éva) | 95 |
| Miért kezdi a szerző a politikai intézmények vizsgálatát a községnél? | |
| A község minden népnél megtalálható | |
| A községi szabadság életre hívásának és fenntartásának nehézségei | |
| Jelentősége | |
| Miért választotta a szerző Új-Anglia községi rendszerét vizsgálata fő tárgyául? | |
| A község nagysága (Martonyi Éva) | 97 |
| Községi hatóságok Új-Angliában (Martonyi Éva) | 98 |
| A nép itt is, akárcsak másutt, minden hatalom forrása | |
| Saját maga intézi főbb ügyeit | |
| Nincs községi tanács | |
| A községi hatalom legnagyobb része a select-men kezében összpontosul | |
| A mód, ahogy az ügyeket intézik | |
| A község lakóinak közgyülése | |
| Az összes községi tisztviselők felsorolása | |
| Kötelező és díjazott funkciók | |
| A községi életről (Martonyi Éva) | 101 |
| Ki-ki annak legjobb bírája, ami rá tartozik | |
| A népfelség elvének következménye | |
| E doktrina alkalmazása az amerikai községben | |
| Az új-angliai község szuverén mindama tekintetben, ami cvsak reá tartozik, minden másban alárendelt | |
| A község kötelezettségei az állammal szemben | |
| Franciaországban a kormány kölcsönzi hivatalnokait a községnek | |
| Amerikában a község kölcsönzi az övéit a kormányzatnak | |
| A községi szellem Új-Angliában (Martonyi Éva) | 104 |
| Miért váltja ki az új-anglliai község lakói ragaszkodását? | |
| A községi szellem létrehozásának nehézségei Európában | |
| A községi jogok és kötelességek Amerikában előmozdítják e szellem kialakulását | |
| A haza megfoghatóbb dolog az Egyesült Államokban, mint bárhol másutt | |
| Miben nyilvánul meg a községi szellem Új-Angliában? | |
| Milyen szerencsés következményekkel jár? | |
| A megye Új-Angliában (Martonyi Éva) | 107 |
| A megye Új-Angliában ugyanaz, mint az arrondissement (járás, kerület) Franciaországban | |
| Pusztán közigazgatási célból létesült | |
| Nincs képviselete | |
| Nem választott tisztviselők igazgatják | |
| A közigazgatás Új-Angliában (Martonyi Éva) | 109 |
| Amerikában egyáltalán nem vehető észre a közigazgatás | |
| Miért? | |
| Az európaiak úgy akarják létrehozni a szabadságot, hogy a társadalmi hatalmat megfosztják némely jogától; az amerikaiak pedig úgy, hogy megosztják a hatalom gyakorlását | |
| Szinte az egész tulajdonképpeni közigazgatás a községen belül, a községi tisztviselők között felosztva létezik | |
| Sem a községben, sem magasabb szinten nem vehető észre az igazgatási hierarchia semmiféle jele | |
| Miért van ez így? | |
| Miért egyöntetű mégis az állam igazgatása? | |
| Kinek a feladata annak biztosítása, hogy a községi és megyei igazgatás tiszteletben tartsa a törvényt? | |
| A bírói hatalom bevezetése a közigazgatásba | |
| A minden tisztségviselőre kiterjesztett választási alapelv következménye | |
| A békebíró Új-Angliában | |
| Ki nevezi ki? | |
| Feladata a megye igazgatása | |
| Biztosítja a községek igazgatását | |
| Felsőbb törvényszékek | |
| Milyen módon járnak el? | |
| Ki fordul hozzájuk? | |
| A felügyeleti és a panaszjog éppúgy felaprózódik, mint minden egyéb közigazgatási funkció | |
| A pénzbírságokból való részesedés kedvez a feljelentőnek | |
| Általános gondolatok az Egyesült Államok közigazgatásáról (Martonyi Éva) | 123 |
| Miben különbözik az Unió egyes államainak közigazgatási rendszere? | |
| Minél inkább haladunk dél felé, annál kevésbé aktív és összetett a községi élet | |
| Az elöljáró szerepe megnő, a választóké csökken | |
| Az igazgatás a községből a megyébe tevődik át | |
| New York, Ohio és Pennsylvania államai | |
| Az egész Unióra alkalmazható közigazgatási elvek | |
| A köztisztségviselők választása avagy elmozdíthatatlanságuk | |
| Nincs hierarchia | |
| A bírói eljárások bevezetése a közigazgatásba | |
| Az állam (Martonyi Éva) | 129 |
| Az állam törvényhozói hatalma (Martonyi Éva) | 129 |
| A törvényhozó testület felosztása két kamarára | |
| A szenátus | |
| A képviselőház | |
| E két testület különböző jogképességei | |
| Az állam végrehajtó hatalma (Martonyi Éva) | 131 |
| Mi a kormányzó szerepe az amerikai államokban? | |
| Milyen szerepet tölt be a törvényhozó testülethez viszonyítva? | |
| Melyek a jogai és kötelességei? | |
| Mennyiben függ a néptől? | |
| A közigazgatási decentralizáció politikai következményei az Egyesült Államokban (Martonyi Éva) | 132 |
| Különbséget kell tenni a kormányzati centralizáció és a közigazgatási centralizáció között | |
| Az Egyesült Államokban nincs közigazgatási centralizáció, a kormányzati centralizáció viszont igen nagyfokú | |
| Néhány kellemetlen következmény, amely az Egyesült Államok végletes közigazgatási decentralizációjából adódik | |
| A dolgok ilyen rendjének közigazgatási előnyei | |
| A közigazgatási erő kevésbé szabályozott, kevésbé felvilágosult, kevésbé tudós, de sokkal nagyobb, mint Európában | |
| A dolgok ilyetén rendjének politikai előnyei | |
| Az Egyesült Államokban a haza mindenütt jelen van | |
| Milyen támogatást nyújtanak a kormányzottak a kormányzásnak? | |
| A vidéki intézményekre egyre nagyobb szükség van, ahogy a társadalmi rend demokratikusabbá válik | |
| Miért van ez íg? | |
| A bírói hatalom az Egyesült Államokban, valamint a politikai társadalomra gyakorolt hatása (Martonyi Éva) | 149 |
| Az angol-amerikaiak megtartották a bírói hatalom minden olyan vonását, amely azt más népeknél is jellemzi | |
| Mégis fontos politikai hatalommá tették | |
| Hogyan? | |
| Miben különbözik az angol-amerikai bírói rendszer az összes többitől? | |
| Miért van joga az amerikai bírónak ahhoz, hogy a törvényeket az alkotmányba ütközőnek nyilvánítsa? | |
| Milyen módon élnek az amerikai bírák e jogukkal? | |
| Törvényhozási óvintézkedések e joggal való visszaélés megakadályozására | |
| Az amerikai bírák egyéb hatáskörei (Martonyi Éva) | 156 |
| Az Egyesült Államokban minden állampolgárnak jogában áll a köztisztviselők bevádolása a rendes bíróságoknál | |
| Hogyan élnek e joggal? | |
| A VIII. évi francia alkotmány 75. paragrafusa | |
| Az amerikaiak és az angolok nem tudják megérteni ezt a paragrafust | |
| A politikai felelősségre vonás az Egyesült Államokban (Martonyi Éva) | 159 |
| Mit ért a szerző a politikai felelősségre vonáson? | |
| Hogyan értelmezik a politikai felelősségre vonást Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban? | |
| Amerikában a közigazgatási bíró csak a köztisztviselőkkel foglalkozik | |
| Inkább a hivatalból való elmozdítást mondja ki, mint a büntetést | |
| A politikai felelősségre vonás mint a kormányzás szokványos módszere | |
| A politikai felelősségre vonás, ahogyan Amerikában értelmezik, enyhesége ellenére, sőt talán éppen abból adódóan, rendkívül erős fegyver a többség kezében | |
| A szövetségi alkotmány (Szabolcs Katalin) | 167 |
| A szövetségi alkotmány története (Szabolcs Katalin) | 167 |
| Az első Unió eredete | |
| Annak gyengesége | |
| A Kongresszus alkotmányozó hatalomért folyamodik | |
| A kétéves intervallumról, amely ettől kezdve az új alkotmány kihirdetéséig terjed | |
| A szövetségi alkotmány vázlatos áttekintése (Szabolcs Katalin) | 170 |
| A hatalom megosztása a szövetségi főhatalom és az államok főhatalma között | |
| Az államok kormányzása maradt az általános érvényű jog, a szövetségi kormányzás kivétel | |
| A szövetségi kormány hatásköre (Szabolcs Katalin) | 172 |
| A szövetségi kormány határozhat a béke, a háború és az általános adók kérdésében | |
| A belpolitikai ügyek, melyekkel foglalkozhat | |
| Az Unió kormánya egyes dolgokban centralizáltabb, mint a régi francia monarchia királyi kormányzata volt | |
| A szövetségi hatalom (Szabolcs Katalin) | 174 |
| A törvényhozó hatalom (Martonyi Éva) | 175 |
| A törvényhozó testület felosztása két ágra | |
| Különbségek a két kamara létrehozásában | |
| A szenátus kialakításában az államok függetlenségének elve jut diadalra | |
| A nemzeti szuverenitás dogmája a képviselőház összetételében érvényesül | |
| Sajátos következményei annak, hogy az alkotmányok csak akkor logikusak, ha a népek még fiatalok | |
| Másik különbség a szenátus és a képviselőház között (Martonyi Éva) | 178 |
| A szenátust a törvényhozók nevezik ki | |
| A képviselőket a nép | |
| Két fokozatban választják az elsőt | |
| Egy fordulóban a másodikat | |
| A különféle mandátumok tartalma | |
| Jogkörök | |
| A végrehajtó hatalom (Martonyi Éva) | 179 |
| Az elnök függvénye | |
| Választott és felelős | |
| Szabad saját jogkörében, a szenátus felügyel rá, de nem ellenőrzi | |
| Fizetését hivatalba lépése alkalmából rögzítik | |
| Vétója felfüggesztett jellegű | |
| Miben különbözik az Egyesült Államok elnökének helyzete Franciaország alkotmányos királyának helyzetétől (Szabolcs Katalin) | 181 |
| Az Egyesült Államokban a végrehajtó hatalom korlátozott és kivételes, akárcsak a főhatalom, amelynek nevében cselekszik | |
| Franciaországban a végrehajtó hatalom mindenre kiterjed, akárcsak a főhatalom | |
| A király a törvény egyik szerzője | |
| Az elnök csupán a törvény végrehajtója | |
| Egyéb különbségek, melyek a két hatalom időtartamából erednek | |
| Az elnök akadályoztatva van a végrehajtó hatalom területén | |
| A király e téren szabad | |
| Franciaország e különbségek ellenére jobban hasonlít egy köztársasághoz, mint az Unió egy monarchiához | |
| Az amerikai, illetve a francia végrehajtó hatalmat szolgáló tisztviselők létszámának összehasonlítása | |
| Esetleges okok, melyek növelhetik a végrehajtó hatalom befolyását (Szabolcs Katalin) | 186 |
| Az Unió külső biztonsága | |
| Várakozó politika | |
| Hatezer fős hadsereg | |
| Csupán néhány hajó | |
| Az elnök jelentős előjogokat birtokol, melyekkel nincs alkalma élni | |
| Amiben alkalma nyílik cselekedni, abban gyenge | |
| Az Egyesült államok elnökének miért nincs szüksége képviselőházi többségre az ügyek irányításához (Szabolcs Katalin) | 187 |
| Az elnökválasztás (Szabolcs Katalin) | 188 |
| A választási rendszer annál nagyobb veszélyt rejt magában, minél kiterjedtebbek a végrehajtó hatalom előjogai | |
| Az amerikaiak azért tudják elfogadni e rendszert, mert képesek nélkülözni az erős végrehajtó hatalmat | |
| Hogyan segítik a körülmények a választási rendszer kialakulását | |
| Miért nem változtat az elnökválasztás a kormányzás alapelvein | |
| Milyen hatást gyakorol az elnökválasztás a középszintű tisztségviselők sorsára | |
| A választás módja (Szabolcs Katalin) | 194 |
| Mily ügyességről tettek tanúbizonyságot az amerikai törvényhozók a választás módjának megválasztásakor | |
| Különleges elektori testület létrehozása | |
| A különleges elektorok külön szavazata | |
| Mely esetekben kérik fel a képviselőházat az elnök megválasztására | |
| Mi történt az alkotmány érvénybe lépése óta megtartott tizenkét elnökválasztáson | |
| A választási válság (Szabolcs Katalin) | 198 |
| Az elnökválasztás időszakát országos válságidőszaknak tekinthetjük | |
| Miért? | |
| A nép érzelmei | |
| Az elnök igyekezete | |
| A választás izgalmát követő csend | |
| Az elnök újraválasztásáról (Szabolcs Katalin) | 200 |
| Amikor a végrehajtó hatalom feje újraválasztható, maga az állam intrikál és korrumpál | |
| Az újraválasztatás vágya az Egyesült Államok elnökének minden gondolatát uralja | |
| Az újraválasztás sajátos hátránya Amerikában | |
| A demokráciák természetes bűne minden hatalom fokozatos behódolása a többség legcsekélyebb kívánságai előtt | |
| Az elnök újraválasztása kedvez e bűnnek | |
| A szövetségi törvényszékekről (Szabolcs Katalin) | 203 |
| A jogi hatalom politikai jelentősége az Egyesült Államokban | |
| E téma tárgyalásának nehézsége | |
| Az igazságszolgáltatás hasznossága az államszövetségekben | |
| Milyen bíróságok álltak az Unió rendelkezésére? | |
| A szövetségi igazságszolgáltatás szervezete | |
| A legfelsőbb bíróság | |
| Miben különbözik ez utóbbi valamennyi, általunk ismert bíróságtól? | |
| Hogyan rögzítik a szövetségi törvényszékek hatáskörét? (Szabolcs Katalin) | 208 |
| Milyen nehéz rögzíteni a különböző törvényszékek hatáskörét a konföderációkban | |
| Az Unió törvényszékei elnyerték a jogot, hogy maguk rögzítsék saját hatáskörüket | |
| Miért támadja e szabály azt a függetlenséget, melyet az egyes államok fenntartottak maguknak? | |
| A törvények és e törvények értelmezése korlátozzák ezen államok önrendelkezését | |
| Az egyes államok ennélfogva inkább látszólagos, mintsem valóságos veszélynek vannak kitéve | |
| Különböző esetek a bíráskodási gyakorlatból (Szabolcs Katalin) | 210 |
| A mód és a személy, a szövetségi bíráskodás alapjai | |
| Nagykövetek elleni perek | |
| Az Unió elleni perek | |
| Valamely állam elleni perek | |
| Ki ítélkezhet | |
| Az Unió törvényeiből fakadó perek | |
| Miért a szövetségi törvényszék ítélkezik bennük | |
| A szerződések nem teljesítése miatt indított perekben is a szövetségi igazságszolgáltatás ítélkezik | |
| Ennek következményei | |
| A szövetségi törvényszékek eljárási módja (Szabolcs Katalin) | 216 |
| Az igazságszolgáltatás természetes gyengesége a konföderációkban | |
| A törvényhozók erőfeszítései annak érdekében, hogy elszigetelt egyéneket és ne államokat állítsanak a szövetségi törvényszékek elé | |
| Hogyan érték ezt el az amerikaiak? | |
| A szövetségi törvényszékek közvetlen befolyása az egyszerű magánemberekre | |
| Közvetett támadás az Unió törvényeit sértő államok ellen | |
| A szövetségi igazságszolgáltatás határozata nem semmisíti meg a helyi törvényt, csupán érvényen kívül helyezi | |
| A Legfelsőbb Bíróság magas rangja az állam nagy hatalmai között (Szabolcs Katalin) | 219 |
| Egyetlen nép se hozott létre oly nagy bírói hatalmat, mint az amerikaiak | |
| Hatásköreinek kiterjedése | |
| Politikai hatása | |
| Az Unió békéje, sőt léte is a hét szövetségi bíró bölcsességétől függ | |
| Mennyiben felsőbbrendű a szövetségi alkotmány az egyes államok alkotmányánál (Szabolcs Katalin) | 222 |
| Hogyan hasonlíthatjuk össze az Unió alkotmányát az egyes államok alkotmányával? | |
| Az Unió alkotmányának felsőbbrendűségét kivált a szövetségi törvényhozók bölcsességének kell tulajdonítanunk | |
| Az Unió törvényhozása kevésbé függ a néptől, mint az egyes államoké | |
| A végrehajtó hatalom szabadabb saját körében | |
| A bírói hatalom kevésbé van alávetve a többség akaratának | |
| Ennek gyakorlati következményei | |
| A szövetségi törvényhozók enyhítették a demokratikus kormánnyal járó veszélyeket; az államok törvényhozói növelték e veszélyeket | |
| Miben különbözik az Amerikai Egyesült Államok szövetségi alkotmánya az összes többi szövetségi alkotmánytól (Martonyi Éva) | 227 |
| Az amerikai konföderáció látszólag olyan, mint a többi konföderáció | |
| Hatásaiban mégis különbözik | |
| Honnan ered ez a különbség? | |
| Miben tér el ez a konföderáció az összes többitől? | |
| Az amerikai kormány egyáltalán nem szövetségi kormány, hanem hiányos nemzeti kormány | |
| A szövetségi rendszer előnyei általában és speciális haszna amerikára nézve (Martonyi Éva) | 231 |
| A kis népeket éltető boldogság és szabadság | |
| A nagy nemzetek hatalma | |
| A nagy birodalmak előmozdítják a civilizáció fejlődését | |
| Gyakran az erő a nemzetek virágzásának első eleme | |
| A szövetségi rendszer célja az, hogy egyesítse az országok területének nagyságából és kicsiségéből fakadó előnyöket | |
| Milyen előnyöket élvez az Egyesült Államok e rendszer folytán? | |
| A törvény meghajlik a népességek szükségletei előtt | |
| Szorgalom, haladás, ízlés és szabadság gyakorlása az amerikai népeknél | |
| Az Unió közszelleme csak a provinciális patriotizmus summázata | |
| A dolgok és az eszmék szabadon áramolnak az Egyesült Államok területén | |
| Az Unió szabad és boldog, akár egy kis nemzet, és olyan tiszteletnek örvend, akár egy nagy | |
| Miért nem alkalmazható minden népnél a föderális rendszer, és mi tette lehetővé az angol-amerikaiaknak, hogy alkalmazzák (Martonyi Éva) | 238 |
| Minden föderális rendszerben vannak eredendő fogyatékosságok, amelyekkel a törvényhozó nem tud szembeszállni | |
| A föderális rendszerek komplikációi | |
| A kormányozottaktól értelmi képességeik mindennapos igénybevételét követeli | |
| Az amerikaiak gyakorlati tudománya a kormányzás dolgában | |
| Az Unió kormányának viszonylagos gyengesége, a föderális rendszer másik eredendő fogyatékossága | |
| Az amerikaiak e fogyatékosságot csökkentették, de megszüntetni nem tudták | |
| Az egyes államok szuverenitása látszólag gyengébb, de valójában erősebb, mint az Unióé | |
| Miért? | |
| Tehát a törvényektől függetlenül is léteznie kell a szövetkezett népeknél az egyesülés irányában ható természetes okonak | |
| Melyek ezek az okok az angol-amerikaiaknál? | |
| Maine és Georgia egymástól 400 mérföldnyire vannak, mégis természetesebben kapcsolódnak össze, mint Normandia és Bretagne | |
| A háború a konföderációk legfőbb buktatója | |
| Ezt az Egyesült Államok példája igazolja | |
| Az Uniónak nem kell nagy háborúktól tartania | |
| Miért? | |
| Milyen veszélybe sodródnának az európai népek, ha az amerikaiak föderális rendszerét akarnák bevezetni? | |
| II. KÖTET | |
| Miként lehetséges, hogy az Egyesült Államokban a szó szoros értelmében a nép kormányzoz (Szabolcs Katalin) | 252 |
| Pártok az Egyesült Államokban (Szabolcs Katalin) | 253 |
| A pártok közt jelentős különbségeket kell tennünk | |
| Pártok, melyek olyanok egymás közt, mint a rivális nemzetek | |
| Igazi pártok | |
| Különbség a nagy és a kis pártok között | |
| Mikor születnek? | |
| Különböző jellegzetességeik | |
| Amerikának nagy pártjai voltak | |
| Már nincsenek | |
| Föderalisták | |
| Republikánusok | |
| A föderalisták bukása | |
| Miért nehéz pártot alakítani az Egyesült Államokban? | |
| Mit tesznek, hogy mégis sikerüljön? | |
| Az arisztokratikus, illetve demokratikus jelleg, amely minden pártban megtalálható | |
| Jackson tábornok harca a bank ellen | |
| Az arisztokratikus párt maradványai az Egyesült Államokban (Szabolcs Katalin) | 259 |
| A gazdagok titkos ellenállása a demokráciával szemben | |
| Visszahúzódnak a magánéletbe | |
| Milyen ízléssel rendezik be otthonaikat a kizárólagos örömök és a fényűzés kedvéért | |
| Otthonaik külsőleges egyszerűsége | |
| Affektált leereszkedésük a néphez | |
| A sajtószabadság az Egyesült Államokban (Szabolcs Katalin) | 261 |
| A sajtószabadság korlátozásának nehézsége | |
| Mi okból ragaszkodnak egyes népek ehhez a szabadsághoz? | |
| A sajtószabadság, ahogyan amerikában értik, a népfelség szükséges következménye | |
| Az időszaki sajtó nyelvezetének erőszakossága az Egyesült Államokban | |
| Az időszaki sajtónak sajátos ösztönei vannak, az Egyesült Államok példája ezt bizonyítja | |
| Az amerikaiak véleménye a sajtóvétségek bírói megtorlásáról | |
| Miért van kisebb hatalma a sajtónak az Egyesült Államokban, mint Franciaországban? | |
| Az Egyesült Államokban a sajtószabadság hatása alatt kialakuló nézetek gyakran szívósabbak, mint másutt a cenzúra hatására kifejlődő nézetek (Szabolcs Katalin) | 270 |
| A politikai egyesülés az Egyesült Államokban (Martonyi Éva) | 273 |
| Az egyesülési jog mindennapos alkalmazása az angol-amerikaiaknál | |
| A politikai egyesülések három fajtája | |
| Hogyan alkalmazzák az amerikaiak a képviseleti rendszert az egyesülésekre? | |
| Milyen veszélyek származnak ebből az államra nézve? | |
| A tarifával kapcsolatos 1831-es nagy konvenció | |
| A konvenció törvényhozói jellege | |
| Az egyesülési jog korlátlan gyakorlása miért nem olyan veszélyes az Egyesült Államokban, mint másutt? | |
| Miért kell ott szükségesnek tekinteni? | |
| Az egyesületek hasznossága a demokratikus népeknél | |
| Európában és az Egyesült Államokban eltérő módon értelmezik az egyesülési szabadságot és különbözőképpen élnek vele (Martonyi Éva) | 279 |
| A demokrácia kormányzata Amerikában (Martonyi Éva) | 283 |
| Az általános választás (Martonyi Éva) | 283 |
| A nép választásai és a választásokban megnyilvánuló demokratikus ösztönök (Martonyi Éva) | 284 |
| Az Egyesült Államokban a legkiválóbb embereket csak ritkán kérik fel a közügyek irányítására | |
| E jelenség okai | |
| Az alsóbb osztályoknak a felsőbbekre való irigykedése Franciaországban nem francia, hanem demokratikus érzés | |
| Miért tartják magukat a kiváló személyek gyakran távol a politikai karriertől? | |
| Mely okok korrigálhatják részben a demokráciának ezeket az ösztöneit (Martonyi Éva) | 287 |
| A nagy veszedelmek különböző és ellentétes hatást gyakorolnak a népekre, éppúgy, mint az egyes emberre | |
| Miért volt ötven évvel ezelőtt amerikában annyi jeles személy az ügyek élén? | |
| Az erkölcsök és a felvilágosultság hogyan befolyásolják a nép választásait? | |
| Új-Anglia példája | |
| A délnyugati államok | |
| Bizonyos törvények hogyan befolyásolják a nép választásait? | |
| Kétlépcsős választás | |
| Hatásai a szenátus összetételére | |
| Az amerikai demokrácia hatása a választási törvényekre (Martonyi Éva) | 291 |
| A választások ritka volta nagy válságoknak teszi ki az államot | |
| Gyakoriságuk lázas izgalomban tartja | |
| Az amerikaiak a két rossz közül az utóbbit választották | |
| A törvény változékonysága | |
| Hamilton, Madison és Jefferson véleménye e kérdésről | |
| A köztisztviselők az amerikai demokráciában (Martonyi Éva) | 293 |
| Az amerikai tisztségviselők egyszerű megjelenése | |
| A hivatalnoki öltözet hiánya | |
| Minden tisztviselőnek fizetnek | |
| E tény politikai következményei | |
| Amerikában nincs hivatali karrier | |
| Ennek következménye | |
| A magisztrátusok önkénye az amerikai demokráciában (Martonyi Éva) | 296 |
| Miért nagyobb a magisztrátusok önkénye az abszolút monarchiákban és a demokratikus köztársaságokban, mint a mérsékelt monarchiában? | |
| A magisztrátusok önkénye Új-Angliában | |
| A közigazgatás ingatagsága az Egyesült Államokban (Martonyi Éva) | 299 |
| Amerikában a társadalmi aktusok sokszor kevesebb nyomot hagynak, mint a családi aktusok | |
| Az egyedüli történeti források az újságok | |
| Milyen ártalmakkal jár a közigazgatás rendkívüli bizonytalansága? | |
| A közterhek az amerikai demokráciában (Martonyi Éva) | 301 |
| Az állampolgárok minden társadalomban bizonyos számú osztályba sorolhatók | |
| Milyen ösztönöket visznek bele az egyes osztályok az állam pénzügyeinek irányításába? | |
| Miért mutatnak a közköltségek növekvő tendenciát, ha a nép kormányzoz? | |
| Mi fékezi az amerikai demokráciában a tékozlást? | |
| A készpénzek felhasználása a demokráciában | |
| Az amerikai demokrácia ösztönei a közhivatalnokok javadalmazásának megállapításában (Szabolcs Katalin) | 306 |
| A demokráciákban azoknak, akik a magas fizetést bevezetik, semmi esélyük sincs rá, hogy ebből hasznot húzzanak | |
| A középszintű hivatalnokok fizetségének emelése, valamint az elöljárók javadalmazásának csökkentése figyelhető meg az amerikai demokráciában | |
| Miért van így? | |
| Összehasonlító táblázat az amerikai és a francia közhivatalnokok béréről | |
| Miért nehéz felismerni azokat az okokat, amelyek az amerikai kormányt takarékosságra sarkallják (Szabolcs Katalin) | 310 |
| Hasonlíthatók-e az Egyesült Államok állami kiadásai Franciaországéihoz (Szabolcs Katalin) | 311 |
| Két támpont a közkiadások mértékének felbecsüléséhez: a nemzeti vagyon és az adó | |
| Nem ismerjük pontosan Franciaország vagyonát és kiadásait | |
| Miért nem remélhetjük, hogy megismerjük az Unió vagyonát és kiadásait? | |
| Az író kutatásai a pennsylvaniai adók összegének kiderítése érdekében | |
| Általános jelek, melyekből felismerhetjük egy nép közkiadásainak mértékét | |
| E vizsgálódás eredménye az Unióra nézve | |
| A korrupció és a kormányzók bűnei a demokráciában; milyen hatással vannak a közmorálra (Martonyi Éva) | 318 |
| Az arisztokráciákban a kormányzók olykor a korrupcióhoz folyamodnak | |
| A demokráciában gyakran ők maguk korrumpálódnak | |
| Az előző esetben a bűnök közvetlenül a nép erkölcsiségére hatnak | |
| Az utóbbiban gyakran közvetve befolyásolják, ami még kártékonyabb | |
| Milyen erőfeszítésekre képes a demokrácia (Martonyi Éva) | 320 |
| Az Unió csak egyszer harcolt fennmaradásáért | |
| Lelkesedés a háború kezdetén | |
| Lehülés a végén | |
| A sorozás és tengerész-összeírás nehézségei amerikában | |
| Miért van az, hogy a demokratikus népek másoknál kevésbé képesek folyamatos, nagy erőfeszítésekre? | |
| Milyen hatalmat gyakorol általában az amerikai demokrácia önmaga felett (Martonyi Éva) | 324 |
| Az amerikai nép csak hosszú idő múltán hajlandó, sőt olykor nem is hajlandó megtenni azt, ami jólétét szolgálja | |
| Az amerikaiak képesek jóvátenni hibáikat | |
| Hogyan irányítja az amerikai demokrácia az állam külügyeit? (Martonyi Éva) | 327 |
| Ahogyan Washington és Jefferson megszabták az Egyesült Államok külügyeinek irányát | |
| A demokrácia csaknem minden eredendő hiányossága érzeteti hatását a külügyek irányításában, míg a demokrácia erényei kevéssé érzékelhetők benne | |
| Milyen tényleges előnyöket élvez az amerikai társadalom a demokrácia kormányzata jóvoltából (Nagy Géza) | 333 |
| A törvények általános irányultsága az amerikai demokráciában és alkalmazóik ösztönei (Nagy Géza) | 333 |
| A demokrácia fogyatékosságai azonnal szembeötlenek | |
| Előnyeit viszont csak lassanként lehet észrevenni | |
| Az amerikai demokrácia gyakorta esetlen, ám törvényeinek általános irányultsága hasznos | |
| Az amerikai demokráciában a köztisztségek viselőinek nincsenek olyan állandó érdekeik, amelyek különböznének a többiség érdekeitől | |
| Mindennek következményei | |
| A közszellem az Egyesült Államokban (Nagy Géza) | 338 |
| Ösztönös hazaszeretet | |
| Megfontolt patriotizmus | |
| Ezek különböző jellemvonásai | |
| A népeknek teljes erejükből a másodikra kell törekedniük, ha az első letűnik | |
| Miféle erőfeszítéseket tettek az amerikaiak ennek érdekében | |
| Az egyén érdeke bensőségesen kapcsolódik a nép érdekéhez | |
| A jogok eszméje az Egyesült Államokban (Nagy Géza) | 342 |
| Nincsen nagy nép jogeszme nélkül | |
| Mi módon lehet megadni a népnek a jogok eszméjét | |
| A jogok tiszteletben tartása az Egyesült Államokban | |
| Ez miből fakad | |
| Törvénytisztelet az Egyesült Államokban (Nagy Géza) | 346 |
| Az amerikaiak tiszteletben tartják a törvényt | |
| Atyai szeretetet éreznek iránta | |
| Kinek-kinek személyes érdeke fokozni a törvény erejét | |
| Az Egyesült Államok politikai közéletének minden részét átható aktivitásról, milyen hatással van ez a társadalomra (Szabolcs Katalin) | 348 |
| Az Egyesült Államokat átható politikai aktivitás felfoghatatlanabb, mint az ott tapasztalható szabadság vagy egyenlőség | |
| A törvényhozókat szüntelenül ténykedésre késztető mozgás csupán mellékkörülmény, az általános mozgás meghosszabbítása | |
| Az amerikai embernek nehéz csak saját ügyeivel foglalkozni | |
| A politikai mozgás átterjed a civil társadalomra | |
| Részben ezáltal megnő az amerikai ipar tevékenysége | |
| A demokratikus kormány közvetett előnyöket jelent a társadalom számára | |
| A többség mindenhatósága az Egyesült Államokban és következményei (Nagy Géza) | 354 |
| A többség természetes ereje a demokráciákban | |
| Az amerikai alkotmányok legtöbbje mesterségesen növelte ezt a természetes erőt | |
| Miképpen? | |
| Parancsoló érvényű mandátumok | |
| A többség erkölcsi uralma | |
| A tévedhetetlenségre vonatkozó nézet | |
| Jogainak tiszteletben tartása | |
| Mitől fokozódik ez a tisztelet az Egyesült Államokban? | |
| A többség mindenhatósága mi módon fokozza Amerikában a demokráciákra természetszerűleg jellemző törvényhozási és közigazgatási bizonytalanságot (Nagy Géza) | 357 |
| Mi módon fokozzák az amerikaiak a demokráciára természetes módon jellemző törvényhozási bizonytalanságot, évről évre változtatva a törvényhozók személyét, s ugyanakkor szinte korlátlan hatalommal ruházva fel őket | |
| A közigazgatásban ugyanez a hatás érvényesül | |
| Amerikában a társadalom tökéletesítése iránti igény jóval nagyobb, de kevésbé folyamatos, mint Európában | |
| A többség zsarnoksága (Nagy Géza) | 360 |
| Hogyan kell értelmezni a népfelség elvét | |
| Lehetetlenség elképzelni egy vegyes kormányzatot | |
| A szuverén hatalomnak léteznie kell valahol | |
| Miféle rendszabályok szükségesek hatásának csökkentésére | |
| Ezeket a rendszabályokat az Egyesült Államokban nem foganatosították | |
| Ami ebből következik | |
| A többség mindenhatóságának következményei az amerikai köztisztviselők döntéseire (Nagy Géza) | 364 |
| Az amerikai törvény az általa meghatározott körben szabadságot enged a köztisztviselőknek | |
| Hatáskörük | |
| Miféle hatalma van Amerikában a többségnek a gondolkodás fölött (Nagy Géza) | 365 |
| Ha az Egyesült Államokban a többség megmásíthatatlanul döntött egy kérdésben, többé nincs vita | |
| Miért? | |
| A többségnek a gondolkodásra gyqakorolt morális hatalma | |
| A demokratikus köztársaságok testetlenné finomítják a zsarnokságot | |
| A többség zsarnokságának hatása az amerikaiak nemzeti jellemére; az udvari szellem az Egyesült Államokban (Nagy Géza) | 369 |
| A többség zsarnokságának hatása mindmáig inkább érződik a társadalom erkölcsein, mint viselkedésén | |
| Gátolja a nagy jellemek kibontakozását | |
| Az Egyesült Államokban tapasztalt módon szervezett demokratikus köztársaságok az udvarti szellemet hozzáférhetővé teszik a többség számára | |
| E szellem létezésének bizonyítékai az Egyesült Államokban | |
| Miért van több hazafiság a népben, mint azokban, akik a nevében kormányoznak? | |
| Az amerikai köztársaságokra nézve a legnagyobb veszély a többség mindenhatóságából fakad (Nagy Géza) | 372 |
| A demokratikus köztársaságokat nem tehetetlenségük miatt, hanem hatalmuk rossz felhasználása miatt fenyegeti a pusztulás veszélye | |
| Az amerikai köztársaságok kormányzata centralizáltabb és energikusabb, mint az európai monarchiáké | |
| Az ebből származó veszély | |
| Madison és Jefferson véleménye erről a kérdésről | |
| Mi enyhíti a többség zsarnokságát az Egyesült Államokban? | |
| A közigazgatási centralizáció hiánya (Nagy Géza) | 375 |
| A nemzeti többség nem igényli, hogy mindent ő csináljon | |
| Szuverén akaratának végrehajtása érdekében kénytelen felhasználni a községek és a megyék magisztrátusait | |
| A jogászszellem az Egyesült Államokban; hogyan alkot ellensúlyt a demokráciával szemben (Nagy Géza) | 376 |
| Hasznos dolog felkutatni, melyek a jogászszellem természetes ösztönei | |
| A jogászok fontos szerepre hivatottak egy olyan társadalomban, amelyik még csak most születik | |
| A jogászok tevékenységének jellege miképpen ad arisztokratikus színezetet gondolataiknak? | |
| Miféle esetleges okok szegülhetnek szembe e nézetek kialakulásával? | |
| Az arisztokrácia eléggé könnyen egyesül a jogászokkal | |
| Miféle hasznát láthatja egy zsarnok a jogászoknak? | |
| A jogászok mi módon hozzák létre azt az egyedüli arisztokratikus elemet, mely képes összefogni a demokrácia természetes alkotórészeivel? | |
| Miféle sajátos okok kölcsönöznek arisztokratikus jelleget az angol és amerikai jogászok szellemének? | |
| Az amerikai arisztokrácia az ügyvédek és a bírák székében ül | |
| Milyen hatást gyakorolnak a jogászok az amerikai társadalomra? | |
| Szellemük hogyan hatol be a törvényhozásba, a közigazgatásba, s ad át magának a népnek valamit a magisztrátusok szelleméből? | |
| Az esküdtszék az Egyesült Államokban mint politikai intézmény (Nagy Géza) | 387 |
| Az esküdtszéket, mely a népfelség érvényesülésének egyik módja, kapcsolatba kell hozni a népfelséget megalapozó más törvényekkel | |
| Az esküdtszék összetétele az Egyesült Államokban | |
| Az esküdtszék hatása a nemzeti jellemre | |
| Neveli a népet | |
| Mi módon segíti elő a magisztrátusok befolyásának megalapozását és a jogászszellem terjesztését? | |
| Mely fő okok segítik elő a demokratikus köztársaság fenntartását az Egyesült Államokban (Nagy Géza) | 397 |
| Mely véletlen vagy gondviselésszerű okok járulnak hozzá a demokratikus köztársaság fenntartásához az Egyesült Államokban (Szabolcs Katalin) | 398 |
| Az Uniónak nincsenek szomszédai | |
| Nincs nagy fővárosa | |
| Az amerikaiaknak a születésükkel volt szerencséjük | |
| Amerika üres ország | |
| E körülmény óriási mértékben szolgálja a demokratikus köztársaság fenntartását | |
| Hogyan népesülnek be Amerika sivatagjai | |
| Mily mohón kerítik hatalmukba az amerikai-angolok az Újvilág pusztaságait | |
| Az anyagi jólét hatása az amerikaiak politikai nézeteire | |
| A törvények hatása a demokratikus köztársaság fenntartására az Egyesült Államokban (Szabolcs Katalin) | 410 |
| A demokratikus köztársaság fenntartásának három fő oka | |
| Szövetségi forma | |
| Községi intézmények | |
| Bírói hatalom | |
| Az erkölcsök hatása a demokratikus köztársaság fenntartására az Egyesült Államokban (Szabolcs Katalin) | 411 |
| A vallás mint politikai intézmény; miként szolgálja hathatósan a demokratikus köztársaság fenntartását az amerikaiaknál (Szabolcs Katalin) | 412 |
| Észak-Amerikát olyan emberek népesítették be, akik demokratikus és köztársasági kereszténységet hirdettek | |
| A katolikusok érkezése | |
| Miért a katolikusok alkotják napjainkban a legdemokratikusabb és legköztársaságibb osztályt | |
| A vallásos hit közvetett hatása az Egyesült Államok politikai társadalmára (Szabolcs Katalin) | 416 |
| A kereszténység morálja valamennyi szektában megtalálható | |
| A vallás hatása az amerikaiak erkölcsire | |
| A házassági kötelék tisztelete | |
| Hogyan zárja a vallás bizonyos korlátok közé az amerikaiak képzeletét és mérsékli újítási szenvedélyüket | |
| Az amerikaiak véleménye a vallás politikai hasznosságáról | |
| Erőfeszítéseik a vallás befolyásának növelésére és biztosítására | |
| Mik a legfőbb okok, melyek erőssé teszik a vallást Amerikában (Szabolcs Katalin) | 422 |
| Az amerikaiak ügyeltek rá, hogy az egyházat különválasszák az államtól | |
| A törvények, a közvélemény s maguk a papok is részesek ennek megvalósításában | |
| Ennek köszönhető, hogy a vallás oly nagy hatalmat gyakorol a lelkek fölött az Egyesült Államokban | |
| Miért? | |
| Milyen manapság az emberek természetes viszonya a valláshoz | |
| Mely különleges és véletlenszerű ok gátolja egyes országokban, hogy az emberek alkalmazkodjanak ehhez az állapothoz | |
| Az amerikaiak felvilágosultsága, szokásai és gyakorlati tapasztalastai miként járulnak hozzá a demokratikus intézmények sikeréhez (Szabolcs Katalin) | 430 |
| Mit kell értenünk az amerikai nép felvilágosultságán | |
| Az emberi szellem kevésbé mély kultúrában részesült az Egyesült Államokban, mint Európában | |
| De senki se maradt tudatlanságban | |
| Miért? | |
| Mily gyorsan kering a gondolat a Nyugat félig puszta államaiban | |
| A gyakorlati tapasztalat miként segíti még jobban az amerikaiakat, mint az irodalmi ismeretek | |
| A törvények inkább szolgálják a demokratikus köztársaság fenntartását az Egyesült Államokban, mint a fizikai okok, és az erkölcsök inkább, mint a törvények (Nagy Géza) | 436 |
| Amerika összes népi demokratikus társadalmi rendben élnek | |
| Ám a demokratikus intézmények csak az angol-amerikaiak között maradnak fenn | |
| A dél-amerikai spanyolok, akiknek a fizikai természet éppúgy kedvez, mint az amerikai angoloknak, nem birják elviselni a demokratikus köztársaságot | |
| Ugyanez vonatkozik Mexikóra, mely az Egyesült Államok alkotmányát másolta le | |
| A Nyugaton élő amerikai angolok nehezebben tartják fenn, mint a keletiek | |
| E különbségek okai | |
| A törvények és az erkölcsök elegendők-e ahhoz, hogy fenntartsák a demokratikus intézményeket másutt is, nemcsak Amerikában? (Nagy Géza) | 441 |
| Ha az amerikai angolok európába költöznének, kénytelenek lennének módosítani törvényeiket | |
| Különbséget kell tenni a demokratikus intézmények és az amerikai intézmények között | |
| Elképzelhetők jobb vagy legalábbis más demokratikus törvények, mint amilyeneket az amerikai demokrácia alkotott magának | |
| Amerika példája csupán azt bizonyítja, hogy a törvények és az erkölcsök segítségével igenis szabályozni lehet a demokráciát | |
| Az előbbiek fontossága Európára nézve (Nagy Géza) | 445 |
| Néhány gondolat az Egyesült Államok területén lakó három faj jelenlegi helyzetéről és valószínű jövőjéről (Szíjgyártó László) | 451 |
| Az Unió birtokában levő területen lakó indián törzsek jelenlegi helyzete és valószínű jövője (Szíjgyártó László) | 457 |
| A bennszülött fajok fokozatos eltűnése | |
| Hogyan megy végbe ez a folyamat? | |
| Az indiánok kényszervándorlásával járó szenvedések | |
| Észak-Amerika vadembereinek csak két lehetőségük lett volna arra, hogy megmeneküljenek a pusztulástól: a háború vagy a civilizálódás | |
| Háborút már nem tudnak indítani | |
| Miért nem akartak civilizálódni, amikor még módjuk lett volna rá, és miért nem tudnak most, amikor már akarnának? | |
| A creek és a cherokee indiánok példája | |
| Az egyes államok politikája ezekkel az indiánokkal szemben | |
| A szövetségi kormány politikája | |
| A fekete faj helyzete az Egyesült Államokban; milyen veszélyekkel fenyegeti jelenléte a fehéreket (Szíjgyártó László) | 485 |
| Miért nehezebb megszüntetni a rabszolgaság intézményét és eltüntetni a nyomait korunkban, mint az ókorban volt? | |
| Az Egyesült Államokban a fehérek előítéletei a feketékkel szemben a rabszolgaság eltörlésével arányosan erősödnek | |
| A négerek helyzete az északi és a déli államokban | |
| Miért szüntetik meg az amerikaiak a rabszolgaság intézményét? | |
| A szolgaság elállatiasítja a rabszolgát és nyomorba dönti a gazdát | |
| Milyen különbség észlelhető az Ohio bal partja és jobb partja közt? | |
| Minek tulajdonítható ez? | |
| A fekete faj, akárcsak a rabszolgaság intézménye, dél felé húzódik vissza | |
| Mi e jelenség magyarázata? | |
| Milyen nehézségekbe ütközik a déli államokban a rabszolgaság intézményének megszüntetése? | |
| A jövőben rejlő veszélyek | |
| Általános nyugtalanság | |
| Fekete kolónia alapítása Afrikában | |
| Miért szigorítják meg a Délen élő amerikaiak a rabszolgaság intézményét, holott már nem szívesen tartják fenn? | |
| Milyen esélyei vannak az amerikai Uniónak a tartós fennmaradásra? Milyen veszélyek fenyegetik? (Szabolcs Katalin) | 519 |
| Inkább az államok az igazi erő letéteményesei, és nem az Unió | |
| A konföderáció csak addig fog tartani, amíg valamennyi, azt alkotó tagállam részese kíván lenni | |
| Mely okok bírhatják rá őket az együttmaradásra? | |
| A szövetségben való részvétel hasznos az idegenekkel szembeni ellenálláshoz és ahhoz, hogy ne legyenek idegenek Amerikában | |
| A gondviselés nem emelt természetes gátat a különböző államok közé | |
| Nem osztják meg őket anyagi érdekek | |
| Északnak érdeke a Dél és a Nyugat virágzása és szövetsége; Délnek Északé és Nyugaté; Nyugatnak a másik kettőé | |
| Az amerikaiakat összefüző nem anyagi érdekek | |
| A nézetek egyformasága | |
| A konföderáció veszélyei a szövetkező emberek természetének és érzelmeinek különbözőségéből fakadnak | |
| A déli és az északi ember természete | |
| Az Unió gyors növekedése egyike a rá leselkedő nagy veszélyeknek | |
| A lakosság vándorlása északnyugat felé | |
| A hatalom vonzóereje ezen az oldalon | |
| A szerencse forgandósága nyomán fakadó érzelmek | |
| Ha az Unió fennmarad, vajon a kormánya megerősödik vagy gyengébb lesz? | |
| A gyengülés különböző jelei | |
| Internal improvements | |
| Puszta földek | |
| Indiánok | |
| A bank ügye | |
| A tarifa ügye | |
| Jackson tábornok | |
| Az Egyesült Államok köztársasági intézményei; milyen esélyük van a fennmaradásra? (Szabolcs Katalin) | 562 |
| Az Unió csupán a véletlen műve | |
| A köztársasági intézményeknek nagyobb jövőjük van | |
| A köztársaság jelenleg az amerikai angolok természetes állapota | |
| Miért? | |
| A lerombolásához meg kellene változtatni az összes törvényt, s egyszersmind átalakítani az erkölcsöket | |
| Miért ütközik nehézségekbe az amerikaiaknak, hogy arisztokráciát hozzanak létre | |
| Néhány gondolat az Egyesült Államok kereskedelmi felvirágzásának okairól (Szabolcs Katalin) | 569 |
| Az amerikaiak természettől fogva arra hivatottak, hogy nagy tengeri nép legyenek | |
| Partjaik hosszúsága | |
| A kikötők mélysége | |
| A folyók nagysága | |
| Mégsem a fizikai, hanem jóval inkább a szellemi és erkölcsi okoknak kell tulajdonítani az amerikai angolok kereskedelmi fölényét | |
| E nézet oka | |
| Az amerikai angolok mint kereskedő nép jövője | |
| Az Unió összeomlása nem állítaná meg az őt alkotó népek tengerészetének lendületes fejlődését | |
| Miért? | |
| Az amerikai angolok természettől fogv a arra hivatottak, hogy kiszolgálják Dél-Amerika lakóinak szükségleteit | |
| Akárcsak az angolok, ők is a világ nagy részének szállítói lesznek | |
| Zárszó (Szabolcs Katalin) | 579 |
| III. KÖTET | |
| Az olvasó figyelmébe (Frémer Jusztina) | 589 |
| A demokrácia hatása a szellemi haladásra az Egyesült Államokban | |
| Az amerikaiak filozófiai módszeréről (Kiss Zsuzsa) | 595 |
| A hit fő forrása a demokratikus népek körében (Frémer Jusztina) | 601 |
| Miért mutatnak nagyobb tehetséget és hajlamot az általános eszmék iránt az amerikaiak, mint atyáikl, az angolok (Kiss Zsuzsa) | 606 |
| A politikában miért nem lelkesedtek soha az általános eszmékért az amerikaiak annyira, mint a franciák (Kiss Zsuzsa) | 612 |
| Miként tudja a vallás az Egyesült Államokban fölhasználni a demokratikus ösztönöket (Frémer Jusztina) | 614 |
| A katolicizmus fejlődése az Egyesült Államokban (Kiss Zsuzsa) | 625 |
| Mi hajtja a demokratikus népek szellemét a panteizmus felé (Kiss Zsuzsa) | 627 |
| Miként sugallja az egyenlőség az amerikaiaknak az ember végtelen tökéletesíthetőségének eszméjét (Kiss Zsuzsa) | 629 |
| Az amerikaiak példája korántsem bizonyítja, hogy egy demokratikus népnek ne volna tehetsége és érzéke a tudományok, az irodalom és a művészetek iránt (Kiss Zsuzsa) | 632 |
| Miért kötődnek jobban az amerikaiak a tudományok gyakorlásához, mint az elmélethez (Frémer Jusztina) | 639 |
| Milyen szellemben művelik az amerikaiak a művészeteket (Kiss Zsuzsa) | 648 |
| Miért emelnek az amerikaiak egyszerre oly jelentéktelen s oly hatalmas létesítményeket (Kiss Zsuzsa) | 654 |
| A demokratikus századok irodalmi arculata (Kiss Zsuzsa) | 656 |
| Az irodalmi iparról (Kiss Zsuzsa) | 663 |
| Miért rendkívül hasznos a demokratikus társadalomban a görög és a latin irodalom tanulmányozása (Kiss Zsuzsa) | 664 |
| Hogyan módosította az amerikai demokrácia az angol nyelvet (Frémer Jusztina) | 667 |
| A költészet néhány forrása a demokratikus népeknél (Kiss Zsuzsa) | 683 |
| Néhány észrevétel a demokratikus népek színházáról (Kiss Zsuzsa) | 685 |
| Néhány sajátos tendencia a demokratikus századok történetíróinál (Kiss Zsuzsa) | 691 |
| Az országgyülési ékesszólás az Egyesült Államokban (Kiss Zsuzsa) | 696 |
| A demokrácia hatása az amerikaiak érzelmeire | |
| Miért tanúsítanak a demokratikus népek hevesebb és tartósabb szeretetet az egyenlőség, mint a szabadság iránt (Frémer Jusztina) | 705 |
| Az individualizmus a demokratikus országokban (Frémer Jusztina) | 711 |
| Miért nagyobb az individualizmus a demokratikus forradalom után, mint más korszakban (Frémer Jusztina) | 714 |
| Hogyan küzdenek az amerikaiak szabad intézményekkel az individualizmus ellen (Frémer Jusztina) | 716 |
| Hogyan használják az amerikaiak a társulásokat a polgári életben (Frémer Jusztina) | 721 |
| A társulások és az újságok kapcsolatáról (Kiss Zsuzsa) | 727 |
| A polgári társulások és a politikai társulások kapcsolatai (Frémer Jusztina) | 731 |
| Hogyan küzdenek az amerikaiak az individualizmus ellen a jól felfogott érdek tanával (Frémer Jusztina) | 738 |
| Hogyan alkalmazzák az amerikaiak a jól felfogott érdek tanát vallási téren (Kiss Zsuzsa) | 743 |
| Az anyagi jólét szeretete Amerikában (Kiss Zsuzsa) | 746 |
| Az érzéki örömök kultuszának jellegzetes hatása a demokratikus századokban (Kiss Zsuzsa) | 749 |
| Miért mutatkozik némely amerikai oly egzaltált spiritualistának (Kiss Zsuzsa) | 752 |
| Miért látszanak az amerikaiak a jólét közepette oly nyugtalannak (Kiss Zsuzsa) | 754 |
| Hogyan fonódik össze az érzéki örömök iránti fogékonyság az amerikaiaknál a szabadság szeretetével és a közügyek gondos intézésével (Kiss Zsuzsa) | 759 |
| Hogyan fordítja a vallásos hit az amerikaiakat időről időre a lelki örömök felé (Kiss Zsuzsa) | 763 |
| Hogyan árthat a jólétnek a jólét szertelen imádata (Kiss Zsuzsa) | 769 |
| Miért fontos az egyenlőség és a kétkedés korában távolabbra tenni az emberi cselekedetek célját (Kiss Zsuzsa) | 771 |
| Miért tartanak az amerikaiak minden becsületes foglalkozást tiszteletre méltónak (Kiss Zsuzsa) | 775 |
| Miért vonzódik szinte minden amerikai az ipari foglalkozásokhoz (Frémer Jusztina) | 777 |
| Hogyan nőhet ki az arisztokrácia az iparból (Frémer Jusztina) | 782 |
| A demokrácia hatása a tulajdonképpeni erkölcsökre | |
| Hogyan szelídülnek az erkölcsök a létfeltételek egyenlősödésével (Kiss Zsuzsa) | 789 |
| Hogyan teszi a demokrácia egyszerűbbé és fesztelenebbé az amerikaiak szokásos kapcsolatait (Schulteisz gyula) | 795 |
| Miért van az, hogy az amerikaiak hazájukban oly kevéssé, nálunk pedig oly nagyon érzékenyek (Kiss Zsuzsa) | 798 |
| Az előző három fejezet következményei (Kiss Zsuzsa) | 803 |
| Hogyan módosítja a demokrácia a szolga és az úr viszonyát (Schulteisz Gyula) | 805 |
| Hogyan hatnak a demokratikus intézmények és erkölcsök a földhaszonbérletek árának emelkedésére és időtartamának csökkenésére (Kiss Zsuzsa) | 815 |
| A demokrácia hatása a bérekre (Schulteisz Gyula) | 819 |
| A demokrácia hatása a családra (Schulteisz Gyula) | 822 |
| A fiatal lányok nevelése az Egyesült Államokban (Kiss Zsuzsa) | 829 |
| Hogyan mutatkoznak meg a fiatal lány jellemzői a feleségnél (Kiss Zsuzsa) | 832 |
| Hogyan segíti elő a létfeltételek egyenlősége a jó erkölcsök fenntartását Amerikában (Kiss Zsuzsa) | 835 |
| Hogyan értelmezik az amerikaiak férfi és nő egyenlőségét (Kiss Zsuzsa) | 843 |
| Hogyan osztja fel az egyenlőség természetes módon az amerikaiakat különálló kis társadalmak sokaságára (Schulteisz Gyula) | 848 |
| Néhány észrevétel az amerikai viselkedésmódról (Kiss Zsuzsa) | 851 |
| Az amerikaiak komolyságáról, s hogy ennek ellenére miért cselekednek gyakran megfontolás nélkül (Kiss Zsuzsa) | 856 |
| Miért nyughatatlanabb és kötekedőbb az amerikaiak nemzeti hiúsága, mint az nagoloké (Schulteisz Gyula) | 860 |
| Miért izgága és monoton egyszerre az amerikai társadalom (Kiss Zsuzsa) | 866 |
| Miért oly sok az ambiciózus ember Amerikában, s miért oly kevés a nagy ambíció (Kiss Zsuzsa) | 882 |
| A közhivatalok hajszolása egyes demokratikus nemzeteknél (Kiss Zsuzsa) | 889 |
| Miért ritkulnak a nagy forradalmak (Schulteisz Gyula) | 892 |
| Miért kívánják a demokratikus népek természetes módon a békét, a demokratikus hadseregek pedig a háborút (Kiss Zsuzsa) | 908 |
| Melyik a legharciasabb és a leginkább forradalmár osztály a demokratikus hadseregekben (Kiss Zsuzsa) | 916 |
| Mitől gyengébb a többinél a demokratikus hadsereg, amikor hadba száll, s mi teszi félelmetesebbé a háború elhúzódásakor (Kiss Zsuzsa) | 921 |
| A demokratikus hadseregek fegyelméről (Kiss Zsuzsa) | 926 |
| Néhány észrevétel a háborúról a demokratikus társadalmakban (Kiss Zsuzsa) | 928 |
| A demokratikus érzelmek és eszmék hatása a politikai társadalomra (Miklós Lívia) | 935 |
| Az egyenlőség természetes igényt támaszt az emberekben a szabad intézmények iránt (Miklós Lívia) | 937 |
| A demokratikus népek kormányzatra vonatkozó nézetei természetes módon kedveznek a hatalom összpontosításának (Miklós Lívia) | 939 |
| A demokratikus népeket érzelmeik, eszméikkel összhangban, a hatalom összpontosítására ösztönzik (Miklós Lívia) | 943 |
| Milyen sajátos és véletlenszerű okok ösztönzik a demokratikus népeket a hatalom központosítására, s melyek tántorítják el tőle (Miklós Lívia) | 948 |
| Napjainkban az európai nemzetek körében a legfelsőbb hatalom mindinkább erősödik, jóllehet az uralkodók helyzete gyengüól (Miklós Lívia) | 955 |
| Miféle önkényuralomtól féljenek a demokratikus nemzetek (Miklós Lívia) | 970 |
| Az előző fejezetek folytatása (Miklós Lívia) | 977 |
| Áttekintés (Miklós Lívia) | 988 |
| Tocqueville jegyzetei | 993 |
| Névmutató (Dombi Gábor) | 1037 |
| Tárgymutató (Dombi Gábor) | 1041 |
| Bibliográfia (Nagy Géza | 1055 |
Folytatás Microsoft-tal