| Bevezetés | |
| A történelem egy század óta átalakult. Ennek okai. Miben áll ez az átalakulás | 1 |
| A történeti okiratok csupán jelek, melyekből a látható egyként össze kell állítani | 2 |
| A testi és látható ember csak külső jel, mely által a láthatatlan és benső embert kell tanulmányozni | 6 |
| A benső és láthatatlan ember állapotai és műveletei bizonyos általános gondolkozási és érzési módokban találják okaikat | 10 |
| A gondolatok és érzések főalakjai. Történeti hatásuk | 13 |
| A három őserő. A faj. A környezet. Az időpont. | 17 |
| Hogyan oszlanak el a kezdetleges ok hatásai. Az elemek közössége. A csoportok összetétele. A kölcsönös függések törvénye. Az arányos befolyások törvénye. | 36 |
| A csoport-alakulás törvénye. Példák | 31 |
| A történet általános problémája és jövője. Psychologiai módszer. Az irodalmak mértéke. E könyv tárgya | 33 |
| A kezdet | |
| A szászok | |
| A régi hon. A talaj, a tenger, az ég, az éghajlat. Az új hon. A nyirkos és hálátlan föld. Az éghajlat befolyása a jellemre. | 39 |
| A test. A táplálék. A szokások. A durva ösztönök Germániában és Angliában. | 42 |
| A nemes ösztönök Germániában. Az egyén. A család. Az állam. A vallás. Az Edda. A világ és ember tragikus és heroikus felfogása. | 49 |
| A nemes ösztönök Angliában. A harczos és főnöke. A nő és férje. A Beowulf költemény. A barbár társadalom és a barbár hős. | 57 |
| Pogány költemények. Az érzések neme és ereje. A szellem és a nyelv iránya. A benyomás hevessége és a kifejezés zordonsága. | 65 |
| Keresztény költemények. Mennyiben voltak a szászok fogékonyak a kereszténység iránt? Hogyan tértek a kereszténységre? Hogyan értik a kereszténységet? Coedmon hymnusai. Temetési hymnusok. Judith. A biblia paraphrasisa. | 69 |
| Miért nem vert gyökeret a szászoknál a latin műveltség? A szász hódításból vont érvek. Beda, Alcuin, Alfred. Fordítások. Krónikák. Compilatiók. A latinisták tehetetlensége. A szász jellemből vont érvek. Adhelm. Alucin. Latin versek. Költői dialógok. A latinisták rossz izlése. | 79 |
| A germán és latin fajok ellentéte. A szász faj jelleme. Megmarad a normann hódítás alatt is. | 89 |
| A normanok | |
| A hűbéri ember alakúlása és jelleme | 99 |
| A normanok hadjárata és jelleme. A normanok és szászok ellentéte. A normanok francziák. Izlésük és építészetük. Tudásvágyuk és irodalmuk. Lovagjaik és mulatságaik. Hadakozási módjuk és sikerük. | 100 |
| A franczia szellem. Két fő vonása. A franczia szellem lélektani alkotása. Prózai elbeszélések. Mily fajta szépséget és mily nemű eszméket hoztak a francziák a világra | 101 |
| A normanok Angliában. Helyzetök és zsarnokságuk. Behozzák irodalmukat és nyelvöket. Elfeledik irodalmukat és nyelvöket. Lassankint megtanulnak angolul. Az angol lassankint elfrancziásodik. | 109 |
| Franczia könyveket fordítanak angolra. Layamon, Robert de Gloucester, Robert de Brunne. Erkölcsi kézikönyvek, dalok, mesék, hősköltemények. Oroszlánszívű Richard és sir John Mandeville | 120 |
| A szászok Angliában. Az angol jellem és alkotmány alakulása | 126 |
| A népies hősök ellentéte Francziaországban és Angliában. A községi állapot ellentéte e két országban. Sir John Fortescue. Az egyház állapota. Plowman Péter és Wyclef. A nemzeti irodalom tökéletlensége és tehetetlensége | 141 |
| Az új nyelv | |
| Chaucer. Nevelése. Élete | 182 |
| A középkor elfajulása. Az építészet és az irodalom hasonló helyzete. | 183 |
| Regényes és ékítményes költemények. Vizilók és álmak. Szerelmi költemények. A mystikus szerelem. Az érzéki szerelem | 185 |
| Szatirikus és pajkos költemények. A canterbury regék. Bohósskodás, trágárság, pajzánság a középkorban | 192 |
| A jellem és egyén felfogása. Az események és jellemek összefüggése. Az összeséf felfogása. Chaucer a renaissance előhirnöke. Fele úton megáll. Ennek okai. | 185 |
| Hogyan vesztek el az általános eszmék a scholastikus bölcsészet alatt. Miért veszett el a költészet. Az angol irodalom enyészete. Fordítók. Rimelő krónikások. Didaktikus költők. Moralitás-irók. Grower, Occléve, Lydgate. Hawes. Barcklay, Skelton | 210 |
| A renessaince | |
| A pogány renessaince | |
| Az erkölcsök | |
| A renessaince szellemi alakja | 247 |
| Az eszményi minta megváltozása | 250 |
| A néperkölcsök. Szinházak. Ünnepek | 260 |
| A régi és újabb minták | 263 |
| A költészet | |
| A renessaince Angliában a szász szellem ujjászületése | 271 |
| Az előhírnökök. Surrey | 271 |
| Irálya. Mesterei. A művészet megszületik, de nem tökéletes | 279 |
| Az euphorismus. Sidney. A pásztori költészet. A költők nagy száma. Az ókori istenek visszatérése. | 282 |
| Spencer | 314 |
| A próza | |
| Változások a társadalomban és az erkölcsökben. Megfelelő változások a költészetben. Carew, Suckling, Herrick, Quarles, Herbert, Babington, Donne, Cowley | 353 |
| A tudomány. Tudósok, történetírók, szónokok, gyűjtők, politikusok, régészek, bölcsészek, theologusok | 364 |
| Burton Robert | 370 |
| Sir Thomas Browne | 378 |
| Bacon. Az új Atlantis. Az organum | 383 |