Az anyanyelvi nevelés módszerei

Előszó

Az utóbbi húsz évben két alkalommal készült anyanyelvi tantárgy-pedagógiai jegyzet a tanítóképző főiskolák hallgatói számára. Az első 1975-ben jelent meg a tantervet előkészítő viták közepette, és új szemléleti alapokra helyezte az alsó tagozatban folyó anyanyelvi nevelést. Részletesen kifejtette, hogy az anyanyelvi nevelés a tanulók személyiségének fejlesztését szolgálja, és ezt csakis integráltan lehet megvalósítani. Az 1978-ban kiadott tanterv a korábbi elgondolások többségét valóra váltotta. Új tankönyvek, taneszközök készültek, új módszerek kezdtek terjedni a gyakorlatban. Ezért volt szükség a jegyzet újraírására. Az 1982-ben megjelent új tantárgy-pedagógia - most már a tankönyvek, taneszközök és a használatukat segítő dokumentumok alapján - részletesebben foglalkozott az egységes feladatrendszer értelmezésével, a feladatok megoldására alkalmas módszerekkel. Az 1980-as évek közepén azonban már látszott, hogy sem az új tanterv, sem az ennek alapján készült taneszközök nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Így került sor 1987-ben a tanterv módosítására. A gyakorló pedagógusok pedig - önállóan vagy tudományos kutatók közreműködésével - ismét új tankönyveket, munkafüzeteket készítettek, amelyekkel az anyanyelvi nevelés egyes területeinek eredményesebbé tételét igyekeztek segíteni. A nevelés egészét átfogó új oktatási programok is születtek, és ezekhez a megfelelő taneszközök is elkészültek. Napjainkra olyan gazdaggá vált az anyanyelvtanításban használható eljárások, taneszközök rendszere, hogy ez önmagában szükségessé teszi egy új módszertan megírását. Egyrészt meg kell ismertetnünk a leendő tanítókat azzal, amiből választhatnak, másrészt meg kell tanítanunk őket választani. Ez tankönyvünk egyik célja. Ennek megfelelően arra törekedtünk, hogy bemutassuk az alternatív anyanyelv-tanítási programokat, tankönyveket és tanítási módszereket, ill. ismertetjük a választás szempontjait. Könyvünk címében tudatosan nem használjuk sem a módszertan, sem a tantárgy-pedagógia fogalmakat. A módszertan helyett a szerényebb - módszerei - megjelölést azért választottuk, mert jobban utal vállalkozásunk jellegére: minél több módszert, eljárást ismertessünk meg a tanítójelöltekkel. A tantárgy-pedagógia megnevezést pedig azért kerüljük, mert hamarosan megjelenik a Nemzeti alaptanterv, és ez nem tantárgyakhoz, hanem műveltségterületekhez rendeli az iskolai oktatás-nevelés tartalmát és követelményeit. Tehát a jövőben a tantárgy-pedagógia fogalmi tartalma többé-kevésbé módosulni fog. Mindez nem zárja ki, hogy didaktikailag megszerkesztett ismeretrendszert közöljünk. Munkánkban a legmesszebbmenőkig igyekszünk figyelembe venni a pedagógiai, pszichológiai és nyelvtudományi kutatások újabb eredményeit. A pedagógiai, pszichológiai és szaktudományi alapfogalmakat általában ismertnek tekintjük, tartalmukat azonban minden esetben részletezzük, ha újszerűen értelmezzük őket vagy még nem mentek át a köztudatba. Az 1987-es módosított tanterv tananyagát és követelményeit csak a tanítási módszerek megértéséhez szükséges mértékben közöljük, ill. használjuk fel, hiszen rövidesen az új, Nemzeti alaptantervvel fogunk dolgozni az iskolákban. Vissza