Az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek

Előszó

A házasságon kívül született gyermek családi jogállásának rendezése csak a felszabadulás után valósulhatott meg. 1945 előtt a feudál-kapitalista államrend a házasságon belül és a házasságon kívül született gyermek családi jogállását élesen megkülönböztette. 1906-ig a nem házasságból született gyermek még anyja után sem örökölhetett. Ekkor a Kúria 79. sz. TÜH határozatában az anya utáni öröklési jogot elismerte. Az atyával szemben a jog később sem biztosított azonban a házasságon kívül született gyermek számára többet, mint annyit, hogy atyja eltartani volt köteles. Az volt az uralkodó felfogás, hogy ez a szabályozás a házasság intézményének a védelmét szolgálja. Nem kétséges előttünk, hogy e mögött a formai - és ellenérvekkel könnyen meg is dönthető - indok mögött az húzódott meg, hogy a «törvénytelen» gyermek családi jogállásának megkülönböztetése az uralkodó osztálynak kedvező volt. Köztudomású, hogy abban a társadalomban a házasságon kívül született gyermekeket általában nem az uralkodó osztályhoz tartozó anyák hozták a világra, ugyanakkor viszont a gyermek nemzői nem egy alkalommal éppen az uralkodó osztályhoz tartozó férfiak voltak. A törvény osztályszemléletére világos példa a bírói judicaturának a házasságon kívül született gyermek tartására vonatkozó következő állásfoglalása is: « Elutasított a törvénytelen gyermek tartása iránt indított keresetével a cseléd, mert szolgálati kötelességét megszegte, midőn gazdájának serdületlen fiával nemileg közösült.» (I.G. 429/1903., Dt. 3. f. XXV. 170. Meszlényi Artúr: Magánjogi Személyi és Családi jog, Budapest, 1931.)
A felszabadulás után megalkotott 1946. évi XXIX. tv. a házasságon kívül és a házasságon belül született gyermek jogállása közötti alapvető különbségeket megszüntette. A törvény 19. paragrafusában kimondotta, hogy «A házasságon kívül született gyermek mind az anyának, mind az atyának, mind pedig ezek rokonainak egyaránt rokona; amennyiben a jelen törvényből más nem közvetkezik, rokonság alapján mind a gyermeket, mind a rokonait élők közt és halál esetére úgy illetik jogok és úgy terhelik kötelezettségek, mintha a gyermek házasságból született volna». A törvény jelentős polgári demokratikus reform volt. Utolérte, sőt meg is haladta jogfejlődésünk ezzel az e téren leghaladóbb külföldi burzsoá jogok szabályozását. Ennélfogva a tv. az életbeléptető 30 000/1947. I.M. sz. rendelettel (a törvény hatályba-léptetése és a polgári törvénykezés körében való végrehajtása tárgyában) együtt a családi jogállás következetes szocialista rendezésének alapját teremtette meg. Vissza