Az Árpád-házi uralkodók jelvényei és ereklyéi

Előszó

Hazánkban az elmúlt években a nemzeti történelmünk iránti érdeklődés nagymértékben növekedett. Ezen belül is szinte kitapintható az érdeklődés fokozódása a középkor históriája és emlékanyaga iránt. Ezt nemcsak abban mérhetjük le, hogy középkori emlékhelyeinken (Esztergom, Visegrád, Ják, Zsámbék) óriásira nőtt a turistaforgalom, de azon is, hogy a középkori témákkal foglalkozó könyvek, kiadványok napok alatt elfogynak, a színházakban műsorra tűzött darabokat zsúfolt nézőtér előtt játszák, múzeumainkban a látogatók száma világviszonylatban is igen magas. Ez a tendencia önmagában is erőteljesen kibontakozott az utóbbi években, a nemzeti múltunk problémái iránt fokozódó érzékenység következtében, de néhány esemény ezt a fejlődést igen termékenyen mozdította elő. Ezek között első helyen a magyar korona és koronázási ékszerek 1978-ban történt hazatérését kell említenünk, amely eseményt népünk örömmel és megnyugvással vett tudomásul. Bár a királyi jelvényeknek az értelmezése és funkciója a szocialista Magyarországon teljesen megváltozott, mégis soha nem látott érdeklődést jelzett a Magyar Nemzeti Múzeum előtt húzódó hosszú sor és az elsőévben közel 900 ezer látogató. De volt még más érdekes tapasztalatunk is ezzel kapcsolatban. A koronázási jelvények kiállításából nyílik a magyar történelmet bemutató kiállítás. A koronánál tisztelgő tömeg a látogatás után beözönlött a magyar történelem kiállításába. Ez már 1967 óta van nyitva. De a közönség ekkor, 1978 után "fedezte fel" a magyar történelmi kiállítást.
Másik eseményként a magyar királyok székesfehérvári temetkező helyén, a Szent István által alapított bazilikában 1938-ban eltemetett nagy tömegsír felnyitását említhetjük, amely országos feltűnést keltett, a közvélemény figyelme ismét középkori történetünk felé fordult. Majd ezt követte III. Béla és első felesége sírjának felnyitása vizsgálatok céljából a Mátyás templomban. A középkori történelmünk iránt megnyilvánuló nagy érdeklődés vezette a Magyar Nemzeti Múzeumot abban, hogy kísérletet tegyen az első nemzeti dinasztia, az Árpád-házi királyai emlékanyagának hazai bemutatására. Ehhez adva voltak a lehetőségek a koronázási jelvények kiállításával, III. Béla és neje sírleleteivel és egyéb, a Nemzeti Múzeumban őrzött emlékanyaggal. Még teljesebbé vált kiállításunk azáltal, hogy a római katolikus egyház vezetői eleget tettek kérésünknek, és rendelkezésünkre bocsátották az egyházi gyűjteményekben őrzött felbecsülhetetlen értékű műtárgyakat és ereklyéket, ezek közül is a "Szent jobb"-ot, amelynek bemutatására magyar múzeumban még soha nem nyílt lehetőség. Nagy segítséget kaptunk s társmúzeumoktól és egyéb, a katalógusban felsorolt intézményektől is. Vissza