Az Aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola Értesítője az 1994-95-ös tanévről

Előszó

Kedves Gyerekek! (Frajna Miklós igazgató úr tanévnyitó beszéde) Természetesen első gondolatom az újak fogadása, köszöntése. S közülük is megkülönböztetett szeretettel szeretném üdvözölni a legkisebbeket. Kívánok mindnyájuknak kitartást és sok sikert. Örömmel köszöntöm a régieket is, remélem, ti is úgy érzitek: jó újból találkozni. A tanévnyitó ünnepségek beszédei nagyon sokszor magától értetődő tények halmazai. Ugye mindenki kipihente magát és most lelkesedéssel, erős fogadalmakkal várja az új tanévet. Igen, általában ilyen egyformák az ünnepi beszédek. Talán elhangzik néhány intelem vagy fenyítés, esetleg őszinte és jószándékú buzdítás. S mégis, ahogy igaz, hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni, ugyanúgy igaz az is, hogy nem lehet két egyforma tanévet kezdeni. Más lesz ez, mint a tavalyi, és a jövő tanév kitűzött céljai, elvégzendő feladatai is mások lesznek. Szent-Györgyi Albert szerint, amit az iskolának el kell végeznie, az elsősorban az, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, az alkotás izgalmára, íj megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk. - És hozzáfűzött egy nagyon lényes dolgot: segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Igen, a középiskolák egyik s talán legszebb feladata lenne: kialakítani a fiatalokban azt az értékrendet, amellyel kereshetik, megtalálhatják helyüket az életben. Sokan és sok helyen elmondták már, hogy nem annyira az elsajátított ismeretanyag mennyisége lesz fontos a harmadik évezredben - s talán már most is így van -, hanem sokkal inkább az, hogy tudjuk alkalmazni a rendelkezésünkre álló ismereteket. Magam is vallom, hogy az a tengernyi ismeretanyag, amit az általános és a középiskolában el kellene sajátítani, szinte eleve meghatározza, hogy az érettségizők többsége csak az adatok reprodukálására alkalmas alattvalója és nem hasznos állampolgára lesz a hazának. Furcsának tűnhet, hogy pont az igazgató biztat: küzdjetek ez ellen, fogjatok össze. Az országban lassan kezdenek létrejönni a különböző diákszervezetek, diákönkormányzatok. Élni kell ezekkel a lehetőségekkel, mert tanulni kell a szabad, független, demokratikus ország állampolgárságát. Ez nagyon nehéz, mert emlékeink, megszokásaink ez ellen dolgoznak. Egy jól működő diákönkormányzat kitűnő lehetőség arra, hogy ezeket a tulajdonságokat, magatartásformákat elsajátítsátok, hogy érdemben és felelősségtudattal tudjátok alakítani sorsotokat, azt csinálhassátok amit szerettek, amire legjobban képesek, rátermettek vagytok. Nagyon örülnék ha veletek együtt év végén azt mondhatnám: iskolánkban nemcsak megalakult, hanem jól és eredményesen működik a diákönkormányzat. Még egy tény, ami megkülönbözteti ezt az évet a többitől. Augusztus 21-én felállítottuk Nyárádszereda ajándékát: a kopjafát, amely szimbólum, de egyben kézzelfogható valóság is. Teljes emberi életünkhöz hozzátartozik nemcsak nemzetünk, hazánk jelene, hanem a múltja, a történelme is. Örülök, hogy iskolánk diákjai és a város lakosai közül mind többen kerülnek szoros kapcsolatba, barátságba Erdéllyel. Vissza