Az Caius Crispus Sallustiusnak két históriája

Előszó

Részlet a füzetből:
Nem véletlen, hogy az elmúlt években a szűkebb szakmai körökön túl annyira feltámadt az érdeklődés a 16. századi Magyarország iránt. Dráma, széles közönségnek is szóló történeti munka, publicisztika foglalkozik a sorsdöntő kérdésekkel, szituációkkal, egyéniségekkel, többnyire nem a "mi lett volna, ha?" társasjáték szabályai szerint, hanem felelősséggel és kiváncsisággal kutatva a magyar történelem és művelődés egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb korszakában a későbbi fejlődés jellegét és útvonalát. Hogyan és miért követi egymást ka fő- és köznemesség marakodása Mátyás központi hatalmának roncsain, a parasztháború és véres megtorlása, a teljes jogfosztottság és Mohács? Milyen összefüggéseket teremt az ország három részre szakadása, az urak pártoskodása, a török hódítás és az alföldi nép, terület és kultúra veszte, a reformáció térhódítása és elnyomása? Közben a mezővárosok polgárosodnak, a nagybirokokon egyre fejlettebb a mezőgazdaság és az adminisztráció, egyre jobban kiépül az itthoni iskolarendszer, egyre nagyobb szerepet játszik a hazai értelmiség, megindul és terjed a könyvnyomtatás s véle együtt a magyar anyanyelvű kultúra, nemesi és polgári származású diákok tömegével utaznak külföldi egyetemekre, elsősorban Padovába és Krakkóba, Bécsbe és Wittenbergbe, s hozzák haza az olasz reneszánsz és a német reformáció eszméit. Vissza