Az E-Government ismeret- és rendszerelméleti alapjai

Szerző

Papp Zsigmond

Lektor

Mezey Gyula

Kisvarga József

'Papp Zsigmond: Az E-Government ismeret- és rendszerelméleti alapjai ' összes példány

Kiadó:	E-Government Alapítvány a Közigazgatás Modernizációjáért
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2006
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	327 oldal
Sorozatcím:	E-Government Tanulmányok
Kötetszám:	9
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-86995-2-3
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az én képzetemben az e-government az elektronikus számítógéprendszerrel támogatott közigazgatás. Olyan közigazgatás, amely az elektronikának nemcsak egyes lehetőségeit, de az összes benne rejlő lehetőségét kiaknázza. Ma ezt még nem tapasztalom. Úgy látom, az e-government eddigi gyakorlatában a figyelem az elektronika, elsősorban az Internet kommunikációt felgyorsító lehetőségeinek kiaknázására irányult. Az adóügyi igazgatást leszámítva, alig történt kísérlet a hatósági és más közigazgatási döntések gépi támogatására, pedig -meggyőződésem szerint - ez hozhatja az igazi áttörést.
A közigazgatási és hatósági döntések gépi támogatásától tartózkodást okozhatja egyrészt a szakterületnek, és a jognak a misztifikálása. Okozhatja az e területen mutatkozó - éppen a misztifikálásból következő - a gépek fogadását lehetővé tevő szellemi előkészítés hiánya. A jog- és a közigazgatás fogalomrendszerének ma még eléggé diffúz, és esetleges jellege. Okozhatja az az előítélet, hogy a jogszolgáltatásban és a jogra épülő közigazgatásban nem alkalmazhatóak azok a módszerek, fogások, amelyeket a matematika és más, az összefüggések feltárásának és ábrázolásának rendszerezettségét segitő tudományok felkínálnak. Sommás kijelentés szerint: a jogban nem alkalmazható a matematika. Ez azután az elméletileg pallérozott logika teljes figyelmen kívül hagyásához és az ösztönös józan észre, a természetes intuícióra hagyatkozáshoz vezet. Ennek a szemléletnek minden bizonnyal oka, hogy a jogászok között kevés a Fermat, aki intenzíven foglalkozik matematikával, a matematikus pedig a jog területén érzi magát idegennek és bizonytalannak. így azután a jog, és az algoritmusok szerkesztését is biztosító míves logika csak véletlenül talál egymásra.
Előrebocsátom: a jogban valóban nem alkalmazható a közismert szorzás osztás, és a más területen bevált mechanikus számolgatás. De a matematika nem ennyi, és nem ez a lényege. Hosszú fejlődése során olyan logikai módszertant dolgozott ki, amelynek alkalmazása hatékonyabbá és termékenyebbé teheti a jogi gondolkodást, és következményesen fokozhatja a jog társadalmi hatékonyságát. Álláspontom szerint a közigazgatásban és a hatósági jogalkalmazásban (s egyáltalán a jogalkalmazásban) az elektronika eddiginél kiterjedtebb hasznosításához nemcsak a számítógépeket és a kommunikációs hálózatokat, meg az elektronikus aláírást kell tökéletesíteni, hanem az ismeretszerzési, ismeret-előállítási és a társadalomtudományi, meg a jogtudományi ismeretábrázolási kultúránkat is fejleszteni kell. A jogot és a közigazgatást alkalmassá kell tenni a gépi technika fogadására. Nemcsak a gépeket, és a szoftvereket, a technikát kell közelíteni a joghoz, a jognak is közelednie kell a szellemi műveleteket segítő, szisztematizált technikához. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 9
1. AZ ISMERETSZERZÉS, ELŐÁLLÍTÁS, VALAMINT FELHASZNÁLÁS ESZKÖZEI ÉS MESTERFOGÁSAI 13
1.1. Kiindulás: a megismerési szituáció 13
1.2. A megismerés - híd a szubjektum és környezete között 16
1.2.1. A megismerés képességének kialakulása 16
1.2.2. Az embri elme funkciói, és termékei 17
1.2.3. Az ismeretek önállósodása 22
1.3. Az emberi elme kibontakozása 24
1.3.1. A kibontakozás főbb mozzanatai 24
1.3.2. Az epizodikus tudattól az algoritmusokat építő tudatig 25
1.3.3. A mimézistől a nyelvhez 29
1.3.4. A részletek, versus az összefüggések előtérbe állítása 31
1.3.5. Az ismerettárolás technikái 33
1.4. Megismerés a társadalmi kapcsolat-rendszerben 35
1.5. Az emberi elme működése 40
1.5.1. Az elme külvilágot leképező mechanizmusai 41
1.5.2. Az ismeretek rendezése 43
1.5.3. Az érzelmek és értékek, ösztönzés és kontroll 45
1.5.4. A megismerés korlátai és leküzdésük 46
1.6. Az elme ismerettermelő "ipara" 47
1.7. A megismerési szituációról kissé részletesebben 52
1.8. Az ismeretszerzés és átadás nagyágyúja: a modell 66
1.9. A rejtélyek kulcsa: a funkció 72
1.10. Ismeretből ismeret előállítás: a következtetések 76
1.11. A következtetések dzsókere: az analógia 84
1.12. Az ismeretek rendezése: az elméletek 86
1.13. A nyelv modellezéssel kapcsolatos alapvető sajátosságai 86
1.14. A mesterséges intelligencia lényege 104

2.) A MATEMATIKA ALAPVETŐ FOGALMAI A PONTOSÍTÁS SZOLGÁLATÁBAN. 109
2.1. A csoportosítás és a számbavétel eszközei: a halmazok 109
2.2. A kapcsolatok megjelenítése: a reláció 113
2.3. Az egyértelmű következmény ábrázolása: a függvény 125
2.4. A relációk és operációk nevezetes tulajdonságai 133
2.5. A relációk és műveletek felhasználása a környezetünkben tapasztalható összefüggések modellezésére 136
2.6. A halmazelmélet szabványosított műveletei 138
2.7. Ismeretekből működő szerkezet építése: az algebrai struktúra 148
2.8. Az ismeretek mesterművei: a rendszerek 149
2.8.1. Készlet 150
2.8.2. A rendszer 151
2.8.3. A valóság modellezése rendszerként 153
2.8.4. A rendszer kibernetikai nézőpontból 157
2.9. A mesterfogások füzérei: az algoritmusok 158
2.10. A számítógép logikai egyszer-egye: a kétértékű formális logika 163
2.10.1. Az ítéletkalkulus lényeges sajátosságai 164
2.10.2. A logikai kötőszavak definiált jelentései 168
2.10.3. A műveletek egymás közötti átváltása 176
2.10.4. Az elsőrendű logika 183
2.10.5. Következtetések az elsőrendű logika rendszerében 189
2.10.6. A formális logika eszközeinek alkalmazása a gyakorlati problémák megoldására 199
2.11. A korábban elemzett műveletek újraértelmezése reláció-elméleti alapon 199
2.11.1. A formális logika műveleteinek újraértelmezése 199
2.11.2. A halmazelmélet műveleteinek újraértelmezése reláció elméleti alapon 206
2.12. Az elme ismeret-elemeken végzett műveleteinek felírása a relációelmélet formalizmusában 212
2.12.1. A megismerés művelete általában 212
2.12.2 A megismerés elemi műveletei 213
3. A RENDSZEREK, JELLEMZŐIK ÉS LEÍRÁSUK 217
3.1. A tulajdonság, az állapot és a változás megadásához használt alapvető fogalmak formális leírása 217
3.1.1 Jelenség, tulajdonság, jellemzők, adatok 217
3.1.2. Állapot 219
3.1.3. A hatás 221
3.1.4. A hatások hordozói 222
3.1.5. Változás 223
3.1.6. A különbség 223
3.1.7. A változás formái 224
3.1.8. A folyamat 224
3.1.9. A tér 225
3.1.10. A mező 226
3.1.11. Az idő 226
3.1.12. A ciklus 227
3.2. Az összefüggések, a szerkezetek és a változás folyamatának leírása 228
3.2.1. A transzformáció 229
3.2.2. A változásokban szerepet játszó tényezők és leírásuk kulcsfogalmakkal 230
3.2.3. A transzformáció értéke 233
3.2.4. A transzformációk jelölése 234
3.2.5. Azonosság 235
3.2.6. A transzformációk mátrixa 235
3.2.7. Hatványozás 236
3.2.8. Több transzformáció kombinált alkalmazása 238
3.2.9. Inverz transzformáció 239
3.2.10. A kinematikai gráf 240
3.2.11. Aszerkezeti felépítés (konstrukció) 241
3.2.12. A hatássor, hatáskombinációk, kölcsönhatások leírása 242
3.3. A mechanizmusok fogalma, állapotuk és a működésük leírása 242
3.3.1. A mechanizmus 242
3.3.2.Konkrét mechanizmusok 244
3.3.3. A mechanizmusok állapotának és viselkedésének leírása 247
3.3.4. A mechanizmusok szerkezete 247
3.3.5. A mechanizmusok osztályozása 248
3.3.6. A mechanizmusok működése és az azt leíró transzformációk közötti kapcsolat 249
3.3.7. Hatványozás mechanizmussal 250
3.3.8. Több transzformációt végrehajtó mechanizmusok 250
3.3.9. Szupra-transzformációk 251
3.4. A mechanizmusok közötti kapcsolat 252
3.4.1. Egyedi és összetett mechanizmus 252
3.4.2. A kapcsolat leírásának kulcsfogalmai 253
3.4.3. A csatolt mechanizmusok működésének leírása 255
3.4.4. Paraméter 255
3.4.5. A csatolt mechanizmus állapot változásai 256
3.4.6. A csatolási rend szerepe 257
3.4.7. A külső hatás által kiváltott átmeneti szakasz a mechanizmus viselkedésében 259
3.4.8. Visszacsatolás 260
3.4.9. A csatolás jelölése 261
3.4.10. Hatások a csatolt rendszeren belül 262
3.4.11. A hatások szerepe a csatolásban 263
3.4.12. Záródás és modulok 265
3.5. A mechanizmusok viselkedésének minősítése 266
3.5.1. Egyensúly 266
3.5.2. Ciklus 268
3.5.3. Invariáns 268
3.5.4. Stabilitás 268
3.5.5. Stabilitás a mechanizmus és a környezete kapcsolatában 269
3.5.6. A kimozdítás hatása a stabilitásra 269
3.5.7. Barátságos működés 271
3.5.8. Csatolás és stabilitás 272
3.5.9. A hatások kapcsolódása (a kölcsönhatás) és az egyensúlyi állapot 273
3.5.10. Zárt- és nyílt rendszerek 274
3.6. Valószínűségi transzformációk és mechanizmusok 275
3.6.1. A valószínűségi transzformációk 275
3.6.2. A valószínűségi transzformáció kinematikai gráfja 279
3.6.3. Markov folyamat a valószínűségi transzformációkban 280
3.6.4. Átkódolás Markov alakra 282
3.6.5. Valószínűségi (Markov) típusú mechanizmusok 283
3.6.6. A Markov típusú gépek stabilitása 284
3.6.7. Egyensúly a valószínűségi mechanizmusban 285
3.6.8. Egyensúly a kevert típusú rendszerben 286
3.7. A kimeneti állapotok választéka (számossága) 288
3.7.1. Összefüggés az operandusok, a transzformációk és a kimeneti állapotok (illetve kifejtett hatások) választéka (számossága) között 288
3.7.2. A mechanizmusok működésének hatása a kimeneti állapotok számosságára 288
3.7.3. A választék (számosság) változása rendszerről rendszerre átvitel esetén 289
3.7.4. A csatornán keresztüli átvitel, és formalizálása 291
3.7.5. A visszacsatolás hatása a számosságra 293
3.8. A mechanizmusok megismerése 294
3.8.1. A rendszer meghatározása 294
3.8.2. A fekete doboz feltárása 298
3.8.3. A mechanizmusok hasonlósága 299
3.8.4. A rendszer és modellje 305
3.8.5. A részlegesen megfigyelhető doboz 305
3.8.6. A fekete dobozról elmondottak gyakorlati jelentősége 306
3.8.7. A fekete doboz modelljének megszerkesztése feltárt ismeretekből 307
3.9. A mechanizmusok működésének szabályozása 308
3.9.1. A szabályozás művelete 308
3.9.2. Az élők viselkedésének szabályozása 309
3.9.3. A szabályozás feltételei 313
3.9.4. Szabályozás hibajellel 314
3.9.5. Szabályozás Markov típusú géppel 314
3.9.6. Összetett szabályozás 315
3.9.7. A társadalom működésének szabályozása 315
LÁBJEGYZETEKJEGYZÉKE 317-327