Az e-learning a felnőttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet)

Kutatási zárótanulmány

Szerző

Szerkesztő

'Dr. Papp Lajos: Az e-learning a felnőttképzésben (trendek, perspektívák, európai környezet) ' összes példány

Kiadó:	Nemzeti Felnőttképzési Intézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	155 oldal
Sorozatcím:	Felnőttképzési Kutatási Füzetek
Kötetszám:	22
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A gazdaság számára az előrejelzések alapján egyre inkább egyértelműen szükséges az élethossz alatt többszörösen megújulni képes munkaerő, amely a kívánt mértékben és minőségben akkor állhat rendelkezésre, ha a legkorszerűbb tudástranszfertechnológiák nyújtotta lehetőségeket, előnyöket kihasználjuk, ha hatékonyan támogatjuk a folyamatos szervezeti és tartalmi változásokat, innovációt.
Ennek szakmai megalapozása során szükségképpen előtérbe kerülnek a tudásipari technológiák alkalmazásának legújabb eredményei, tapasztalatai. Nyilvánvaló, hogy eszközként és nem célként keli: tekintenünk az e-learning-technológiák lehetőségeinek kihasználására, amelyet ma már nemzetközi kutatásokkal alátámasztható stratégiai tervezési módszerek kialakulása és az ezen a területen egyre inkább hangsúlyos, a képzési cél és a tartalom szabványosítására, harmonizálására irányuló törekvések fémjeleznek.
Az e-learningnek mint a távoktatás, a nyitott képzés egy sajátos technikai bázison való megvalósulásának rendkívüli fontossága lehet a felnőttképzés kiterjesztésében. Azonban annak ellenére, hogy a távoktatás, az e-learning a képzésnek-oktatásnak leggyorsabb tempóban fejlődő ágazata, és a világ minden táján a modernizáció egyik fontos eszköze, Magyarországon rendkívül vontatottan és sok ellentmondással folynak az ilyen irányú próbálkozások. Így kívánatosnak tűnt elemezni a magyarországi folyamatokat, feltárni a fejlesztés útjában álló akadályokat, az intézményes és társadalmi érdekeltségek rendszerét, a finanszírozás ellentmondásait stb., s ezen elemzés alapján meghatározni a fejlesztés irányait, összetevőit és feltételeit egy részletes koncepció keretében. Ez a koncepcionális munka kiterjed azon standardok meghatározására is, amelyek alapján biztosítható, hogy a költségvetési és egyéb források a minőségi fejlesztéseket támogassák.
A kutatás során megvizsgáltuk az e-learning definíciós kérdéseit is, mivel az e-learning, az elektronikus nyitott képzés jelenlegi értelmezése és gyakorlati megvalósulása definíciós és módszertani szinten is számos esetlegességgel bír. Szakmai szempontból több kutató is hajlik arra, hogy az elektronikus nyitott képzést a klasszikus nyitott képzés, egy új, integráló médián történő megvalósulásának tekintse. Ebben a vonatkozásban tehát e-learningnek csak a módszertanilag irányított önképzésre alkalmas kurzusokat tekinthetjük. Vissza

Tartalom

I. A kutatás háttere és szükségessége .7
II. Ajánlások az E-learning a felnőttképzésben című program kutatási eredményei alapján 9
II.1. A társadalmi-gazdasági környezet és az alapvető fejlesztési feltételek 9
II.2. Kritikus elemek - Mire van szükség a továbblépéshez? 10
II.3. A javasolt megközelítés: a szakmaiság következetes erősítése 10
II.4. Kommunikáció 11
II.5. Javaslatok a politikai döntéshozók számára 11
II.6. Jogi, szervezeti és igazgatási kérdések 12
II.7. Kutatások 12
II.8. A szervesülés elősegítése 13
III. Az e-learning gyökerei, az e-tanulás fejleményei 15
III.1. A források 15
III.2. A felnőttképzés 21
III.3. A felnőttképzés jellemzői 22
III.4. Az e-learning, az e-tanulás 24
III.5. Blended learning - a vegyes rendszerű tanulás 28
III.6. E-tanulás - remények és valóság 29
III.7. Az e-tananyagfejlesztés gondjai 31
IV. E-learning és felnőttképzés Magyarországon és Európában 33
IV.1. Bevezetés 33
IV.2. Az e-learning elemei 34
IV.2.1. Az e-learning az oktatásban 35
IV.2.2. IKT 40
IV.2.3. Gazdaságosság 43
IV.2.4. Hozzáférés 44
IV.2.5. Összefoglalás 45
IV.3. Az európai és magyar távoktatási és e-learning-politikák sajátosságai 46
IV.3.1. Az e-learning az Európai Unió programjaiban 47
IV.3.2. Az e-learning a tengerentúlon 52
IV.3.3. A magyarországi dimenzió 53
IV.3.4. Összefoglalás 54
IV.4. Az e-learning a kutatásban 56
IV.4.1. Kutatási együttműködés a virtuális térben 58
IV.4.2. A Delphi-kutatás 59
IV.4.3. Gyengejel-kutatás 75
V. Oktatástechnológiai szabványosítási törekvések 91
V.1. Bevezető 91
V.2. Rövid történeti áttekintés 32
V.3. OT-specifikációk és szabványok 34
V.4. A legfontosabb specifikációs és szabványosítási törekvések 34
V.5. A szabványtörekvések eredményei 37
V.6. Összefoglaló 111
VI. Az e-learningindex és az európai országok e-learning-felkészültségének összehasonlító elemzése 113
VI.1. Bevezetés 113
VI.2. Az e-learningindex: előzetes eredmények 114
VI.3. Az európai országok összehasonlító elemzése 122
VI.4. Az IKT-környezeti (kontextuális) tényezők: technológia és IKT-kultúra 123
VI.5. IKT az oktatásban 125
VI.6. A piac fejlődése 127
VI.7. Oktatási költségek 131
VI.8. Politikák (irányelvek, stratégiák) 132
VII. Előrejelzés az oktatás és a képzés fejlődési alternatíváiról a társadalmi-gazdasági erőtérben 139
VII.1. Bevezetés 139
VII.2. A legfontosabb polaritások 140
VII.3. A polaritásmodell kiaknázása 152
VII.4. Lépésről-lépésre: szerszámkészlet a forgatókönyvek kialakításához 152
VII.5. A stratégiai, politikai célkitűzések összehasonlítása és részletezése 155

Témakörök

Pedagógia > Intézmények > Oktatási intézmények > Felnőttképzés
Pedagógia > Oktatás > Egyéb
Műszaki > Informatika > Számítógép > Alkalmazása

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem